Keresés
Keresési eredmények
-
Készletek szerepe az ellátási láncban
515-526Megtekintések száma:1517Az ellátási lánc teljesítményét nagymértékben befolyásolja a szereplők készleteinek összetétele, nagysága, rendelkezésre állása. A végső fogyasztókért vívott versenyben kiemelt szerepe van a kiszolgálási színvonalnak, hiszen az ellátási láncok ugyanazokért a fogyasztókért vívnak versenyt, és a fogyasztók döntése leginkább e két tényező, mint a készlet nagyága és a kiszolgálás minőségétől függ. A tanulmány a kkv-k logisztikai problémáit feltáró kutatás része, melynek célja rávilágítani a jellemző nehézségekre, és azokra a kihívásokra, amelyek legtöbbször elkerülik a logisztikai- vagy ellátási lánc vezetők figyelmét. A fejlődő kkv méretű vállalkozások versenyképessége - ami magába foglalja a költségek nagyságát is, kapcsolódva a K+F tevékenységhez vagy vállalat növekedéshez – a lekötött tőke mértékével arányosan változhat, melynek jelentős részét képezik a készletek. A kutatásban résztvevő vállalat, a Diego Kereskedelmi Kft. készletezési politikáján keresztül kerül elemzésre a készletek összetétele, illetve a velük kapcsolatos kockázatok, illetve félreértések. A tanulmány célja továbbá a helyes megoldások elősegítése, melyhez szorosan kapcsolódik (az itt tárgyalásra nem kerülő) Lean megoldások támogató szerepe.
-
A KKV-k helyzetének vizsgálata az Európai Unióban és hazánkban minőségbiztosítási szempontból
Megtekintések száma:414Hazánkban napjainkban a kis- és középvállalkozásokra igen nagy feladat és elvárás hárul az elnépesedett külföldi tulajdonú nagyvállalatok jelenléte miatt. Ahhoz, hogy velük együtt tudjanak működni, be tudjanak kapcsolódni, s ezáltal integrálódni az általuk diktált értékláncba, magas minőségi követelményeknek kell megfelelniük. Ehhez elengedhetetlen a minőségi tanúsítványok megszerzése és megtartása, mely kizárólag alapos átvilágítás és problémafeltárás mellett lehetséges. Ezt a kialakult helyzetet még tovább fokozza a valamennyi szektort érintő globalizáció, azaz, hogy globálisan is képesek legyenek versenyképesek maradni. Bár hazánkban a legtöbb KKV a családi vállalkozások sajátosságait viseli magán, az innovációt nem kerülhetik el, ha versenyben akarnak maradni. Ehhez pedig szervesen hozzátartozik a minőségbiztosítás.
-
Examining the Virtues of Organisational Citizenship Behaviour (OCB) at an SME
41-52Megtekintések száma:391Napjainkban, különösen Magyarország keleti régiójában a kisvállalkozásoknak egyre nagyobb kihívást jelent a jól képzett munkaerő bevonása és megtartása, amely képes elfogadni és elkötelezni magát a kkv-k céljai mellett. Ennek oka, hogy az ide települő külföldi tulajdonú nagyvállalatok ígéretes karrierlehetőségeket kínálnak számukra. Ha azonban a kkv-k alkalmazottai rendelkeznek a szervezeti polgár magatartás (OCB) erényeivel, akkor erősebb elköteleződés alakul ki bennük a szerveztük íránt. Kutatásunk célja az volt, hogy felfedjük, milyen mértékben vannak jelen az öt OCB erény; a sportszerűség, lelkiismeretesség, altruizmus, udvariasság és a polgári erény egy Hajdú-Bihar vármegyei építőipari kisvállalkozás esetében. Felmérésünket kérdőíves módszerrel végeztük, melyet a munkahelyen eltöltött munkaviszony, az iskolai végzettség és az életkor függvényében elemeztünk. Főbb eredményként megállapítható, hogy szoros összefüggés van az OCB tulajdonságok jelenléte és az életkor valamint az adott cégnek eltöltött idő között.
-
A vállalati kultúra sajátosságai a KKV szektorban
1-10Megtekintések száma:641A kis-és középvállalkozások szerepe az európai gazdaságban kulcsfontosságú, ugyanis a kkv szektor közel 87 millió embert foglalkoztat, a versenyszféra alkalmazottaknak mintegy kétharmadát és az Európai Unió hozzáadott értékének mintegy 58%-át teszik ki. Míg az uniós átlag 4,2 fő, addig a magyarországi kkv-k átlagosan 3,1 főt foglalkoztatnak. A kis- és középvállalkozások napjainkban nagymértékben hatást gyakorolnak a magyar gazdasági teljesítményre, illetve a foglalkoztatásban jelentős részt vállalnak, kiemelkedő a szerepük az új gazdasági szerkezetben. A versenyképesség lényegére, a vállalat termelékenységére nagy hatással vannak a vállalaton belüli, főleg a vállalati menedzsment és a vállalati kultúratényezők. Tanulmányom célja megvizsgálni a kis- és középvállalkozások vállalati kultúra tényezőit, amelyeket meghatározói a hatékony működésnek, majd ezek alapján javaslatot tenni a versenyképesség növeléséhez hozzájáruló kultúrafejlesztésre.
-
Controlling módszerek ismerete és alkalmazásuk az Észak-alföldi régió kis- és középvállalkozásainak gyakorlatában
441-452Megtekintések száma:653A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.
-
Az agrár-élelmiszer gazdaság üzleti kapcsolataiban szereplő információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának vizsgálata
21-29Megtekintések száma:296A kis- és középvállalkozások Európa gazdaságának a motorjai. Ezt bizonyítja a 2000-ben elfogadott Európai Kisvállalati Charta is, valamint az, hogy a szektor több mint 90 millió embert foglalkoztat. Hatékony működésükhöz, versenyképességük megtartásához megfelelő információs és kommunikációs technológia ellátottság elengedhetetlen. Termelékenységük akadálytalan növekedése szempontjából ezen technológiákat tudniuk kell megfelelően alkalmazniuk. Tanulmányunk célja a magyar KKV szektor regionális IKT ellátottságának felmérése és összehasonlítása az EU tagállamokkal.
-
Menedzsment módszerek az Ipar 4.0 tükrében
507-514Megtekintések száma:952A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.
-
Egy KKV múltja, jelene, jövője
303-313Megtekintések száma:560A kis- és középvállalkozások új stratégiájának középpontjában a növekedés áll, melynek három alappillére a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása, a erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság és a magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A tervek és az előrejelzések alapján a 2021-2028-as ciklusban – igaz nem olyan nagymértékben, mint jelenleg, de – számítani lehet gazdaságfejlesztéshez szorosan kapcsolódó fejlesztési források vissza nem térítendő támogatás sok formájában megjelenésére. Jelen tanulmányomban egy debreceni vállalkozás, a NEXT Broker Consulting Kft. eddigi életútját, illetve lehetséges fejlődési jövőképeit kívánom felvázolni a 2020 utáni ciklusban, mely azért lehet fontos, tanulságokkal bíró, mert a cég pályázatírással foglalkozik, így komoly lenyomatot tud mutatni a korábbi, illetve jelenlegi fejlesztési források felhasználásának irányáról, helyzetéről, ezáltal közvetve a magyar gazdaságpolitika céljainak megvalósulásáról.
-
A klaszter, mint tanuló szervezet
313-330Megtekintések száma:280Globalizálódó világunkban, ahol a KKV-k egyre inkább részeseivé vállnak a nemzetközi piaci versenynek, a klaszterek szerepe a cégek versenyképességének támogatásában meghatározó. Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az innovációs klaszterek iránt, mely mögött részben az a felismerés húzódhat, hogy a vállalatok versenyelőnyét nem csupán a saját kompetenciái, erőforrásai jelentik, hanem a földrajzilag közeli üzleti környezetében fellelhetőek is. Ahhoz, hogy a klaszterek eredményesen tudjanak működni, bizonyos egyéni és szervezeti kompetenciákat birtokolnia kell. A hatékonyan működő klaszterekre tekinthetünk úgy, mint tanuló szervezet, hiszen az egyének törekednek képességeik folyamatos fejlesztésére, a közös tanulás képességének elsajátításában motiváltak, kollektív elképzelések, közös célkitűzésekés és azok megvalósítására való törekvés jellemzik. A tökéletes tanuló szervezet rendelkezik a folyamatos innováció teremtő képességgel, melyhez nagymértékben hozzásegíti a folyamatos tanulási folyamat, amely új tudást és magatartásváltozásokat eredményezve, hozzásegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodását. A tanulási folyamatok esetében fontos szem előtt tartani, hogy legalább olyan ütemben tanuljuk, fejlődjünk, amit a környezeti változások megkívánnak. A készségek, képességek, a klaszterszintű együttműködés szempontjából azért töltenek be kiemelt szerepet, mert ha a partnerek nem rendelkeznek a kooperációhoz szükséges kompetenciákkal, akkor az együttműködés lehet bármennyire előnyös, az nem lesz eredményes, hiszen csak korlátozott működésre lesz képes. Miként segítheti elő a „Tanuló szervezet-ként” való viselkedés a klasztert, hogy a szükséges kompetenciákat megfelelő szinten birtokolja? A cikk vezérfonalát a klaszterek eredményes működéséhez szükséges kompetenciák beazonosítása, valamint a klasztereken belüli tudásmenedzselés, tudásmegosztás megvalósulásának vizsgálata adja.
-
A nyílt innováció modelljének alkalmazása a beszállítói programokban
155-167Megtekintések száma:517Az innovációs modellek fejlődése alapvetően járul hozzá az üzleti világ gondolkodási kereteinek változásaihoz. Napjainkban, ebben a folyamatban, a nyílt innovációs modell hatása jelent egyfajta paradigmaváltást. Ennek a változásnak a tartalma mára már jórészt egyértelmű a termék - és technológia innováció területén, de nem az a szervezeti- és szervezési innovációkkal összefüggésben. Ebben a tanulmányban arra kerestük a választ, hogy a tudástranszfer egy speciális megvalósulása, – beszállítói programok – esetén, hogyan lehet alkalmazni a nyílt innováció elveit és annak milyen pozitív hatásai lehetnek. A vizsgálatok elvégzésében az motivált bennünket, hogy általánosan alkalmazható modelleket keressünk a KKV szektor számára az alapvetően nagyvállalatokhoz köthető, egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel jellemezhető ökoszisztémában az együttműködésre.
-
An Overview of the Situation of SMEs in Hungary in Catching up to Industry 4.0
72-80Megtekintések száma:414Since I have been working I have been in contact with small and medium-sized enterprises (SMEs) and large companies in various ways. I have thus been confronted with the disadvantages of the former in terms of the introduction and use of 4IF technologies. Yet most of them are aware that to remain competitive in the market, they cannot avoid digitising their operational processes to some extent. I have also found that this mainly depends on the characteristics of the organisation; for example, its orientation. Domestic SMEs are therefore currently at a competitive disadvantage in the market. However, there is no information on whether there is a trend towards development and where they themselves should develop. This would help them to develop the right, achievable vision for the future, coupled with a feasible business strategy.
-
Talajlazító mezőgazdasági vontatmány összeszerelési folyamatának fejlesztése
59-62Megtekintések száma:261Tanulmányunk célja a kkv-k termelési hatékonyságának növelése volt költséghatékony folyamatfejlesztő
eszközök segítségével. A vállalatok életében fontos szerepet játszanak a folyamatok, ugyanis az optimális
folyamatlefutás kulcstényező a hatékony működéshez. Annak érdekében, hogy megtartsuk, illetve növeljük a
versenyelőnyünket a konkurenciával szemben, folyamatainkat rendszeresen felül kell vizsgálni, és amennyiben
szükséges, fejleszteni kell. A fejlesztéshez felhasználhatunk humán és fizikai tőkét egyaránt. Jelen tanulmányunkban
bemutatjuk egy debreceni kisvállalkozás összeszerelési folyamatának fejlesztését. Folyamatmodellezés és
adatgyűjtési technikák alkalmazásával megpróbálunk eljutni olyan javítóintézkedések meghozataláig, amellyel a
teljes átfutási időben közel 50%-os csökkenést tudunk elérni. A hibaokok feltárására és rangsorolására hibamód és
hatáselemzést és az 5 miért módszert alkalmazzuk. -
A kézben tartható fejlődés egy kkv szervezet lean alapja
188-203Megtekintések száma:305A lean személetmódjának alapja a vevő, a veszteségek kiküszöbölése során az értékteremtés és hatékonyságnövelés mellett ez határozza meg a folyamat fejlesztéseinek irányvonalát. A lean sikeres kiépítése és fenntartása érdekében a bevonás és fejlesztés nélkülözhetetlen, azonban nem olyan egyszerű dolog, ahogyan a korábbi viselkedési normák és attitűdök megváltoztatása sem. A vizsgált vállalat is felismerte, hogy változtatásra van szükség, ugyanis a vállalat megnövekedett létszámállománya, illetve a termelés növekedése és a vele járó profit egyértelművé tette, hogy szükséges a szervezetfejlesztés. A szervezetfejlesztést SWOT elemzéssel indult, majd ezen mentén Ishikawa segytségével feltártam, hogy szükséges-e a LEAN alaklamzása a vállalatnál. Gemba révén pedig számba vettem a problémákat, majd kategórizáltam őket a fejlesztési pontok kijelölése érdekében.
