Suchen

Ergebnis der Suche

• Hol a határ? - Gondolatok az aktív bírói szerepfelfogás egyes kérdéseiről

  61-73.

  Views:

  167

  A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. a permenedzser bíró képét vezette be a magyar perjogban. E felfogás szerint a bírónak aktívan részt kell vennie az eljárás során, amely nem csupán a jogalkotó szándéka, hanem nemzetközi elvárás is egyben. A bíróság közrehatási tevékenysége elnevezésű alapelv arra hatalmazza fel és kötelezi a bírót, hogy a felek eljárástámogatási kötelezettségének teljesítéséhez járuljon hozzá a per koncentrálása érdekében. Ez azt is jelenti, hogy anyagi pervezetést kell alkalmaznia, amennyiben a felek perfelvételi nyilatkozatai hiányosak, homályosak, nem kellően részletezettek vagy éppen ellentmondóak. Ugyanakkor ez az aktív közrehatás semmiképp sem jelenthet jogi tanácsadást, ugyanis a bíró nem veheti sem a felek, sem a jogi képviselők feladatait. A bírói aktivitás célja a felek igényérvényesítési lehetőségének és a jogvédelem megfelelő szintű biztosítása. Az aktív bíró képe eredetileg az 1895-ben törvényi szintre ültetett osztrák szociális perjogmodellből származik. Azonban a magyar perjogtól sem idegen e felfogás, hiszen az 1911. évi I. törvénycikk (Plósz-féle Pp.) is szintén a bírói aktivitáson alapult. A tanulmány célja, hogy meghatározza az aktív bírói szerepfelfogás lényegét és rendeltetését. Ezentúl megvizsgálom, hogy milyen helyzetekben és milyen eljárási szakaszokban indokolt a bírói közrehatás. Továbbá elsősorban egyes jogértelmező testületek állásfoglalásainak elemzésével a bíró aktivitás korlátjait is meghatározni szándékozom.

• Bócz Endre–Finszter Géza: Kriminalisztika joghallgatóknak, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2008.

  Views:

  133

  Absztrakt nélkül.

• Helytállás és felelősség a fizetésképtelen gazdasági társaságok tartozásaiért a magyar társasági jogban

  70-94

  Views:

  93

  Absztrakt nélkül

• To apply or not to apply, that is the question The inter-temporal applicability of EC Law in the ’new’ Member States after accession

  Views:

  31

  Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”

  Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.

  A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.

  A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.

  Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.

  Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.

• A fizetésképtelenségi jog nemzetközi és magyar fejlődéstörténete

  1-14

  Views:

  50

  Absztrakt nélkül.

• A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere

  23-31.

  Views:

  93

  Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

  Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.

• A kommentekért való felelősség bírói gyakorlatának evolúciója

  39-49

  Views:

  35

  The article focuses on the examination of the judicial practice related to the liability for reader’s comments. Comments have become an important instrument for internet communication and expression, however they also cause specific legal problems.

  Internet Content Providers (ICP) have offered such content so far, disclosure of which was the result of editorial’s decision, but now they play a role in the disclosure of such contents, that they do not have direct contact with.

  The examination of liability for comments is further complicated by the features of the online environment, because the courts shall have to overcome the problems of the scheme of special definitions.

  Courts have failed as yet to provide a satisfactory solution for the problem: who shall remain liable for the infringements appearing in anonymous reader’s contents? Therefore the article is an attempt to present the development of the judicial practice from the beginning to the current opinion appearing these days.

• A fogyasztói adásvétel egyes kérdéseinek szabályozása és joggyakorlata Romániában

  85-117.

  Views:

  101

  -

• A bírói függetlenség a társadalmi viszonyrendszerben és a jogállamiság eszméje

  9-13

  Views:

  70

  Absztrakt nélkül.

• A munkabérfizetés és munkabérvédelem alapvető kérdései a magyar munkajogi szabályozásban és joggyakorlatban

  27-37

  Views:

  29

  The aim of my publication is to scrutinise the Hungarian rules concerning the protection of wages and concluding how effectively they serve the social interests of employees. Furthermore, I researched if the regulation is efficient and consistent enough to protect the employees in point of the compensation for work.

  During the research, I was examining the efficiency of the protection of the employees and their salaries in practice. The other question was whether the current regulation is satisfactory enough to provide the main purposes. In order to answer these questions I was analysing the theoretical dimension and the judicial practice as well.

  I concluded that even if there are some incompleteness and inconsistency in the Hungarian labour law, the regulation seems appropriate and rational concerning the interests of the employees. In my opinion, the social function of labour law serves the employees’ interests enough to give them a decent standard of living.

• A nyilvános gyakorlatbavétel mint újdonságrontó körülmény eredete a magyar szabadalmi jogban

  Views:

  59

  It was obvious at the creation of the 37^th Act of 1895 on the patent rights of inventions, that the protection of patents is a subjective right based on objective conditions, and in connection to this, the discretionality of both the monarch and any other state organizations. For the purposes of this act, the requirements of petantibility were: novelity; invetnion; susceptible of industrial application. Some of these criteria the article is presented the novelity, especially the case of publicly used. Under the first patent act, any new invetion capebla of being used industrialy can be patented, except medicines, food for men and animals, and chemical products, and if the Goverment opposes, warlike inventions. An invention was new, if it had not been published in print anywhere, or publicly worked, or patented by others in the realm. As a result the study is presented the evolituon of „publicly used” from the first patent act by the end of the second world war.

• A fellebbezés elintézése a harmadfokú büntetőeljárásban

  120-137

  Views:

  62

  The questions of remedy are in close relations with the legal force. The legal force of the
  clinching decisions represents the final, irreversible decision about the demand of penal law,
  which decision is a guideline and undeniably binding for all, and cannot be attacked with an
  ordinary appeal.
  The legal force of other decisions with the capacity to have legal force defines a decision
  which is final, irreversible, a guideline for all, obligatory (independent of executability) and
  cannot be attacked with an appeal.
  Furthermore, there are the decisions with formal legal force, the legal force of which stands
  only for not being appealable.
  A valid decision can only be made about the factual and legal basis of criminal responsibility
  by the court that is entitled and obligated to do it, that is, only the court has a right during
  criminal procedure to decide whether there was a crime or not, and if yes, who committed it.
  In relation to this, the question of material legal force can only regard the constituted charge
  and the act in consideration, when the court makes a permanent decision about the demand of
  penal law, in the framework of the substantive judging of the act that became the object of
  prosecution.
  Lodging an appeal on legal grounds shall be governed by the provisions set forth in Chapter
  XV of the Criminal procedure Act. The judgement of the court of second instance may be
  appealed at the court of appeal. The appeal against the judgement of the court of second
  instance may involve any of the dispositions therein or exclusively the justification thereof.
  An appeal may be lodged for legal or factual reasons. An appeal suspends the part of the judgement to become final which is to be reviewed by the court of appeal owing to the appeal.
  The third remedy is allowed only in cases where the first and second instance decision is
  absolutely different in the question of guilty.

• Közigazgatási szervezési elvek érvényesülése a közoktatási igazgatásban

  74-84.

  Views:

  111

  1990 után az állami oktatási intézményeket a helyi önkormányzatok tartották fenn és ellenőrizték. Ez az időszak a decentralizáció korszaka volt, melynek előnyeit és hátrányait vizsgálom a tanulmányban. 2011 után volt egyfajta jogalkotási decentralizáció, amely után az oktatásnak működési szerepe volt vagy lehetett volna, de az állami felelősséggé vált. Az állam mint volt ágazati koordinátor, ezt követően a közhatalmi hatósága mellett fenntartói szerepet vállalt.

  Az adminisztráció két alrendszerének két alapvető változása történt 1990-es megalakulása óta, de főleg 2010 után. Ezek részben strukturális jellegűek voltak, több lépcsőben érintették az államszervezetet, majd a központi integrációt és az önkormányzatok újraszabályozásához kapcsolódó változásokat, tükrözve az állam szerepének módosulását, a Neoweber állameszmék kibővülését és a modernizációt.

  Ezen tényezők egy részét nemzetközi hatások generálták, de a magyar alapelvek is szerepet játszottak. Ez a tanulmány azt elemzi, hogy a részleges feltételek hogyan tükröződnek az oktatásigazgatásban, hogyan követték az igazgatási ágak az általános tendenciákat. Azt is megvizsgálom, hogy mennyire volt sikeres ezeket a szerepeket együtt kezelni és bizonyos pontokon szétválasztani.

• A zálogjog és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

  15-26

  Views:

  129

  Analyzing th esystem of mortgage we must reach back to the Roman Law. At that era it had been possible to pledge liabilities, rights and moreover aggregated asset, property. Mortgage is a long term institute of Hungarian Private Law as well. Paragraphs 251 – 269 of Act IV of 1959 on the Civil Code of the Republic of Hungary regulates mortgage in the Law of Obligations, placed among collaterals. In the last two decades the old Civil Code of the Republic of Hungary has been modified twice. Act V of 2013on the Civil Code of the Republic of Hungary weakens but definitely rewritten the principles of lending. Regulation of mortgage and the system of chattel mortgage registry has significantly changed. Several novelty has been introduced therefore the system of chattel mortgage registry was reformed too. Detailed regulations of credit guarantee registry in Act CCXXI of 2013 and Act 18/2014. (III. 13.) KIM has also been accepted correspondingly to the previous changes.

• A Digitális Egységes Piaci Stratégia szerződési jogi hatásai a magyar polgári jogra

  108-120

  Views:

  111

  The necessity of framing contract law fulfilling the expectations of the digital era is among the main purposes of the Digital Single Market Strategy, that has been introduced by the European Committe in 2015. Within the Strategy two directive proposals have been presented: the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the supply of digital content and the directive of the European Parliament and of the Council on certain aspects concerning contracts for the online and other distance sales of goods. These include the concept of conformity with the contract, the meaning of which raises several questions to be answered regarding the Hungarian legal system.

  My treatise focuses on the investigation of the criteria of conformity with the contract with special regard to the definiton of the directive proposals. In the first place I outline the elements of conformity with the contract, then I attempt to create a comprehensive definition of it. Thereafter I analyse the rules of the Hungarian Civil Code that are connected to the category of the conformity. Furthermore, I investigate the necessity of the integration of the conformity with the contract into the the Hungarian civil law. Finally, I present a future legislative concept that could be regarded as a possible way of adaptation of this legal category.

• Änderungen und Fragmentierung des ungarischen Erbrechts

  81-103

  Tibor Kiss

  Views:

  187

  Das Erbrecht ist im ungarischen Grundgesetz verankert, und die detaillierten materiellen Vorschriften sind im Siebten Buch des ungarischen Bürgerlichen Gesetzbuchs festgelegt. In den letzten Jahren hat der Gesetzgeber neben dem Bürgerlichen Gesetzbuch auch in anderen Gesetzen materielle Vorschriften zur Erbfolge eingeführt. Gemäß dem Gesetz über die eingetragene Lebenspartnerschaften, gelten die für Ehegatten geltenden Vorschriften auch für eingetragene Lebenspartner. Dies bedeutet, dass der eingetragene Lebenspartner auch gesetzlicher Erbe ist. Die besonderen Regeln für den Eigentumserwerb an land- und forstwirtschaftlichen Grundstücken (Ackerboden) durch eine gewillkürte Erbfolge sind in dem Gesetz über den Landverkehr(Gesetz CXXII von 2013) festgelegt. Am 1. Januar 2023 wird ein neues Gesetz in Kraft treten (Gesetz CXLIII von 2021), das die erbrechtlichen Bestimmungen des Bürgerlichen Gesetzbuches im Falle der gemeinsamen Rechtsnachfolge von ungeteiltem Miteigentum an landwirtschaftlichen Grundstücken durch mehrere Erben ergänzen wird.

  Die Bestimmung eines staatlichen Organs, das den Staat in Erbrechtsverhältnissen vertritt, ist in einer gesonderten Ministerialverordnung vorgesehen. In dem vorliegenden Schreiben wird analysiert, wie all diese komplexen und verstreuten Vorschriften die Rechtsanwendung erschweren und die zügige Durchführung von Nachlassverfahren behindern. Das vorliegende Schreiben kritisiert die zersplitterte Regelung und schlägt vor, die Vorschriften der einzelnen Gesetze in das  Bürgerlichen Gesetzbuch zu integrieren, da dies zu einer effizienteren Rechtsanwendung beitragen könnte.

• A munkajog területén megvalósuló egyenlő bánásmód követelménye, valamint megsértésének módjai az Európai Bíróság és a magyar bírói gyakorlat tükrében

  Views:

  221

  Employment and occupation are crucial to ensuring equal opportunities for all and in large measure contribute to the full participation of citizens in economic, social and culture life. However, many cases of discrimination have been identified in the field of employment and the labour market.

  In this study I try to examine how the equal treatment works in the EU Law and Hungarian national law, and I try to present the case-law of the European Court of Justice and the Hungarian Courts in this area. The first part of the study deals with the definition of key concepts (direct discrimination, indirect discrimination, harassment), and include its legal background – with respect to the directives of the European Parliament and the Council, and the Hungarian legislation. The second part tries to describe the legal concept of indirect discrimination, mentioned as justification (statutory derogation, objective justification). And finally I try to present the special burden of proof, which is used in discrimination cases.

• A szennyező fizet elvének megjelenése a magyar polgári jogban, különös tekintettel a veszélyes üzemi felelősség kérdéseire

  89-106

  Views:

  71

  The polluter pays principle is one of the basic principles of international environmental law
  mentioned directly firstly only in 1972, however the principle were declared in 1929 in the
  well-known Trail Smelter Case. The polluter pays is an economical principle, and in the
  meaning of this principle the costs of pollution shall be shared between industrial companies
  and consumers. Taking into consideration that after applying this principle price of products
  will be higher than before, industrial companies shall reduce their pollution in the interest of
  their (and their products’) competitiveness. Seeing the development of the principle in EU
  level, the polluter pays were mentioned first time in the first „programme of action of the
  European Communities on the environment” adopted in 1973. However it is questionable
  what polluter, pollution, obligation of polluter and costs of pollution mean exactly, and for
  this reason this principle cannot be applied automatically.
  In this study I try to examine how the polluter pays principle works in the Hungarian national
  law, especially in the Hungarian Civil Code. For this reason I examine the applicability of
  Article 345 of the Hungarian Civil Code („Damages Originating from Hazardous
  Operations”), with special regard to the case-law of the Hungarian civil courts. I also try to
  introduce the possibilities and obligations of the public prosecutor in environmental issues.

• A szellemi alkotások jogának szabályozási kérdései

  27-33.

  Views:

  133

  A tanulmány megállapítja, hogy a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozásban a polgári jogi szabályok dominanciája érvényesül. A régi Polgári Törvénykönyv kifejezte a kapcsolódást a szellemi alkotások jogával és szabályozta a know-how jogvédelmét, a joganyag ugyanakkor az ahhoz szervesen kapcsolódó külön jogszabályokban volt fellelhető. Az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi. V. törvény már nem a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, hanem a „szerzői jog és iparjogvédelem” címet viseli, a know-how pedig az üzleti titok egyik fajtájaként részesült védelemben. A szerzői jog homogén jellegét megtöri a 2016. évi XCIII. törvény, amely a közös jogkezelésről rendelkezik. Az iparjogvédelem területén a legproblematikusabb jogintézmény a know-how volt. Az új Polgári Törvénykönyv szabályai után megszületett 2018. évi LIV. törvény új fejezetet nyit a know-how szabályozása terén. Ezzel kapcsolatban a törvény a 2016/943/EU Irányelvet ülteti át a magyar jogba. A jogalkotó tehát azt a megoldást választotta, hogy az üzleti titok védelmére vonatkozó új fogalmi megközelítést, jogintézményeket és eljárási szabályokat nem a Polgári Törvénykönyvben, hanem egy új jogszabály megalkotása útján tette azokat a nemzeti jog részévé. Ezzel a természetes és jogi személyek magántitkai változatlanul személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a know-how a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszeré épülő védelmet élveznek majd.

• Academic freedom in the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court

  Views:

  31

  The change of political regime in Hungary has also brought about a democratic commitment to the constitutional guarantee of human rights and fundamental freedoms. Among other freedoms, academic freedom was redefined in positive constitutional law, and the stage for judicial interpretation was set. The Hungarian Constitutional Court has been in operation and delivering rulings for almost two decades now, also shaping the contents und guarantees of the fundamental right inherent in academic freedom. In the Court’s case law, academic freedom has been reflected upon chiefly in two aspects: first, from the viewpoint of the freedom of scientific research and the access to historic archives, bearing a great potential for the post-communist society in facing its burdensome history and dealing with past grievances and, second, as the guarantee of the autonomy of institutions of higher education, gaining relevance in the last few years in the light of the reformed Act on Higher Education. However, academic freedom has remained a neglected field of study of constitutional law scholars, and a detailed elaboration of this fundamental freedom has yet to be undertaken.The present article offers a brief insight into the jurisprudence of the Hungarian Constitutional Court related to the concept and scope of academic freedom. As an illustration, the recent case law related to the autonomy of institutions of higher education is introduced, with an attempt to sketch the judicially set guarantees and limits of this fundamental freedom.

• Recenzió Manuel Guțan: Sisteme de drept comparate. Introducere în teoria generală a dreptului comparat (Összehasonlító jogrendszerek. Bevezetés az összehasonlító jog általán

  132-135

  Views:

  73

  Absztrakt nélkül.

• Egy nemzetközi kiadatás folyamata - Rajnay Károly vezérőrnagy kiadása Romániának 1945-1956

  17-26

  Views:

  66

  Absztrakt nélkül

• Pénzügyi fogyasztóvédelem és pénzügyi kultúra

  38-48

  Views:

  174

  A 2008-as globális gazdasági válság rávilágított arra, hogy a pénzügyi szolgáltatók és fogyasztók közötti információs aszimmetriára és a fogyasztók kiszolgáltatottságára tekintettel, utóbbiak védelme érdekében azonnali intézkedésekre van szükség. Előtérbe került a pénzügyi fogyasztóvédelem, amely ugyan a jognak egy viszonylag új területe, de mára már igen számottevő szerepet harcolt ki magának. A jelentősége pedig napról-napra egyre csak nő.

   

  Sajnos azonban a magyar lakosság pénzügyi kultúrája rendkívül alacsony. Ez jelentős kockázatokat hordoz magában, hiszen az alacsonyabb pénzügyi ismeretekkel rendelkező állampolgárok rendszerint kevésbé aktívak a gazdasági életben és tömegesen hoznak számukra nyilvánvalóan kedvezőtlen döntéseket. A pénzügyi kultúra fejlesztése tehát elengedhetetlen.

   

  A pénzügyi tudatosság meglátásom szerint elsődlegesen a pénzügyi ismeretekre vonatkozó tudásanyag átadásával és terjesztésével, azaz az oktatással fejleszthető a leghatékonyabb módon. Az oktatással elsődlegesen a legfiatalabb generációkat kellene célozni, és a gyermekek oktatására kellene a fő hangsúlyt fektetni, hiszen a gyerekek rendkívül fogékonyak az új ismeretek elsajátítására, és ők fogják a legjelentősebb hatást gyakorolni a jövőre. Ha pedig a pénzügyi tudatosságra nevelés már egészen fiatal korban elkezdődik, akkor mire ezek a gyerekek felnőnek, addigra már rutin-szerűen fognak tudatos pénzügyi döntéseket hozni, így a következő generáció már úgy nőhet fel, hogy képes megfelelően „bánni a pénzzel”.

• A magyar kollektív munkajog egyes jogértelmezési kérdéseiről

  77-87

  Views:

  54

  The primary and outstanding legal policy objective of Act I of 2012 on the Labour Code (hereinafter Mt. with its Hungarian abbreviation) is to extend the opportunities of collective autonomy and the regulatory role of agreements concluded between entities subject to collective labour law. With a view to this, the content of the legal institution has been significantly altered, establishing a „complex system” of specific rules that are instrumental in generating a system. The Labour Code is very often characterised as an especially complex piece of legislation, a „law intended for lawyers”, though it is one of the laws that are widely referred to and used, applied by people other than lawyers, including the classic actors (entities) of collective labour law. Below I will underline five regulatory „contradictions” in the area of collective labour law, which due to the lack of sufficient clarity and various ways of possible interpretation might become the source of legal disputes and conflicts of interest between the entities of collective labour law. These critical observations and proposals - which are far from being exhaustive - are related to the conclusion, amendment and termination of collective agreements, and the exercise of certain trade union rights.

  Thus, in the paper I will analyse the issues related to the conditions of collective agreements concluded by multiple employers from the perspective of workers (trade unions); the contradictions of the situation of the trade unions becoming entitled to conclude collective agreements subsequently; the possibilities for a trade union losing its capacity to conclude collective agreements and its consequences for the workers (the rate of unionisation dropping below 10% at the employer concerned); the problems related to the various levels of hierarchy in trade union structures; and finally, I will discuss issues of establishing and calculating the working time allowance, the grounds for and problems of its application.

• Auszüge aus den europäischen Regelungen zur Behandlung der Ehewohnung

  121-139

  Views:

  87

  Die Regelung des Schicksals der gemeinsamen Wohnung nach der Scheidung ist unter mehreren Gesichtspunkten von Bedeutung. Neben der Tatsache, dass beide Parteien höchstwahrscheinlich emotional mit dem ehemaligen Schauplatz des Familienlebens verbunden sind, muss natürlich auch der finanzielle Faktor berücksichtigt werden, da es sich um ein wertvolles Gut handelt, das heutzutage für beide Ehepartner eine echte Bereicherung sein kann, angesichts der explodierenden Immobilienpreise. Darüber hinaus ist zu berücksichtigen, dass einer der Parteien, wenn er die Ehewohnung erhält, er nicht den Unannehmlichkeiten ausgesetzt ist, eine geeignete Wohnung zu finden, und er sein gewohntes Umfeld nicht verlassen muss. Aus all dem folgt, dass der zum Umzug gezwungene Ehegatte für diese Schwierigkeiten irgendwie entschädigt werden muss, auch wenn er nicht Eigentümer der gemeinsamen Wohnung war. Ziel der vorliegenden Studie ist es, die Rechtsvorschriften der europäischen Länder über die Nutzung der Ehewohnung im Scheidungsfall zu untersuchen und dabei typische Modelle und die wichtigsten berücksichtigten Aspekte vorzustellen. Der Zweck dieser Arbeit besteht nicht darin, die ungarischen Vorschriften zu analysieren, es wird nur zu Vergleichszwecken darauf verwiesen. Als Abschluss der Recherche soll beleuchtet werden, welche Lösung für die Gestaltung der Wohnungsnutzung im Scheidungsfall die idealste Lösung sein könnte, welche Vor- und Nachteile die einzelnen Modelle haben und ob die einzelnen Staaten die Grundsätze des Familienrechts berücksichtigen.