Keresés
Keresési eredmények
-
A szerződési szabadság értelmezése a modern polgári jogban
Megtekintések száma:315A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.
A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.
A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.
-
A vesztegetéssel kapcsolatos jogalkotási kérdések a kínai Népköztársaságban: kialakulás, fejlődés, szakmai értékelés
Megtekintések száma:174A Kínai Népköztársaság 1949 októberi megalakulásától kezdődően a modern büntető jogalkotás fejlődése a vesztegetéssel kapcsolatosan hosszú fejlődésen ment keresztül a jelenlegi antikorrupciós rendszerig.
Amiatt, hogy szoros kapcsolat van a vesztegetési bűncselekmények és a gazdasági modell között, a gazdasági rendszer változása különböző büntetőjogi válaszokat igényel a vesztegetéssel kapcsolatban is.
A tervgazdaság időszakában teljesen más a vesztegetések természete, mint az átmenet és a piacgazdaság alatt.
A tanulmány a büntető jogszabályok változását mutatja be gazdasági, társadalmi környezet változásainak összefüggésében napjainkig a lehetséges továbbfejlődés ismertetésével. Ennek során nemzetközi szerződések hivatkozásával még tágabb összefüggéseiben mutatja be a kérdéskört, miközben olyan kérdések is felmerülnek, mint a halálbüntetés lehetősége.
-
Az igazságügyi könyvszakértői szakkérdésekről a költségvetési csalás bűncselekménye kapcsán a büntetőeljárásban
37-59Megtekintések száma:252A gazdasági bűnözés olyan bűncselekményekre utal, amelyek sértik vagy veszélyeztetik a bizalmat, a pénzügyi kötelezettségeket, a tisztességes üzleti gyakorlatot és a gazdasági tevékenységek jogi kereteit. A téma fontosságát adja, hogy bár a megelőzés fontos, ezeket a bűncselekményeket nem mindig lehet teljesen kiküszöbölni, ezért a gazdasági bűncselekmények bizonyítására megfelelő nyomozati módszereket kell kialakítani és alkalmazni. Az elkövetők gyakran a szerződések, kifizetések és személyes kapcsolatok bonyolultsága mögé rejtik tetteiket, hogy elkerüljék a felderítést.
A szakértői véleményhez dokumentumok vizsgálata és a releváns információk összegyűjtése is szükséges. Költségvetési csalás esetén a nyomozás kiterjed például a szerződések, bizonylatok, számviteli könyvek és tanúvallomások vizsgálatára, az adóhatósági eljárásokból származó határozatokat és pénzforgalmi kimutatásokat is figyelembe kell venni. A szakértőnek értékelnie kell a dokumentumok valódiságát, és össze kell hasonlítania az adóhatóság és a nyomozó véleményét, azonban nem mindegy, hogy milyen kérdésekre ad választ a büntetőeljárás során. Ebben a tanulmányban a költségvetési csalás bűncselekménye miatt indított büntetőeljárásokban készített igazságügyi könyvszakértői szakvélemények ismeretanyagára alapozva tárgyalom, ismertetem a szakértők kompetenciáit, a szakértőknek feltehető, a szakértői vizsgálatok és a büntetőeljárás eredményességére vonatkozó kérdéseket. A tanulmány a szakértők kompetenciájának jobb megkülönböztetése érdekében a jogi kérdéseket tartalmazó szakvéleményekre épít.
-
Előreláthatósági klauzula a szerződések jogában
Megtekintések száma:184The essay is about the clause of foreseeability in connection with damages for breach of a contract. This seems to be a constant problem throughout the history of law how and when it is reasonably to limit the amount of damages in case of breach.
The general principle of full compensation originates in the main purpose of private law, restoring the violated financial situation. At the same time in business relations it often happens that damages occurred as consequences of breach highly exceed the contractual interest of the party and generate indirect damages independent from the violator’s influence. This is considered to be the starting point of the dilemma about restricting the damages availably for compensation.
Full compensation and its relation to breach of a contract occurred in the Hungarian jurisprudence many times. Miklós Világhy suggested the reconsideration of full compensation in contract law in 1971. Attila Harmathy also suggested the implementation of foreseeability clause in the rules of contract law as the ‘best possible way to treat business relations between the parties’.
Due to the historic and social differences various forms of foreseeability are known in the legal systems.
The study examines the development of foreseeability, its first codification in the French Napoleonic Code Civil, its application in the law of the USA and some significant sentences of English courts. The first application of foreseeability was in the infamous Hadley v. Baxendale case, in which an English court worked out the meaning of contemplation rules. In the case of Victoria Laundry Ld. v. Newman Industries Ld. (1949) the court defined the meaning of foreseeability. According to the sentence of the case damages are limited to those that were foreseeable for the party at the time of entering a contract. The study also analyzes the German model of restricting damages of breach. The German theory ensures the possibility of exoneration for the violator if the other party failed to give proper information about the unusual danger of breach in the particular case. If the entitled party acted intentionally, the German law accepts exoneration. The essay demonstrates the adequate causality conception of the German law. This theory states that an act can only be the probable cause if – due to the normal and reasonable procession – it is able to cause such consequence. In our opinion foreseeability gives a stricter and much better solution of restricting damages with a more objective measurement for the obliged party on how to calculate his behavior in a certain contractual relation. The amount of risk can be predicted if the rules of damages for breach are based on foreseeability rather than adequate causality.
The new Hungarian Civil Code plans to establish objective liability in contract law. The only exoneration can be the successful reference to unavoidable external cause. Beside this stricter liability the new Civil Code also introduce the possibility of limitation in damages, the application of foreseeability clause. This seems to be a significant preference for the obliged party. As in the Hungarian legal history foreseeability clause was never used, it is an essential question how judicature will interpret the rule in practice. In our opinion for an adequate application of the new clause it is necessary to take a closer look at the United Nations Convention on the International Sale of Goods (CISG), the Principles of European Contract Law (PECL) and the interpretation in the American and English case law. This study tries to give some help for it.
-
A bankkártya szerződések fogyasztóvédelmi garanciarendszere
64-85Megtekintések száma:104Absztrakt nélkül.
-
Az elektronikus világsztráda a kontraktusok jogában - az interneten kötött szerzõdések
Megtekintések száma:111Absztrakt nélkül.
-
”Alkalmazni vagy nem alkalmazni, az itt a kérdés” avagy Az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának kérdése az újonnan csatlakozott tagállamokban
Megtekintések száma:112Az Európai Unióhoz való csatlakozás számos jogi kérdést vet fel, amelyek közül az egyik az acquis communautaires időbeli alkalmazásához köthető. Pontosan melyik pillanattól és mely ügyekre alkalmazzuk az új jogrendet? A Csatlakozási Szerződésekben ez a kérdés a következő módon nyert szabályozást: „A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények (…) által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”
Az így kimondott alapelv alkalmazása azonban nehézségekbe ütközhet, mégpedig az olyan jogi szituációkban, amelyek a csatlakozást megelőző periódusban jöttek létre és jogi hatásaikat vagy azok egy részét már a csatlakozás utáni közegben fejtik ki. Az ilyen helyzetek egy részére még a csatlakozást megelőző jogrend szabályait kell alkalmazni (C-321/97 Andersson vagy C-302/04 Ynos), míg más esetekben (C-43/95 Data Delecta vagy C-122/96 Saldanha) a Közösségi jog alkalmazandó a csatlakozás időpontjától kezdődően. Az ezen esetek közötti különbségtételt szolgálják az Európa-jog időbeli alkalmazhatóságának szabályai, amelyeket az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából szűrhetünk le.
A dolgozat sorra veszi az általam fontosnak tartott jogeseteket az 1973-ban eldöntött Westzucker ügytől egészen a 2006. januárjában, az Ynos v Varga János ügyben hozott ítéletig.
A Metallurgiki-ban kimondott tétel szerint „a Közösségi jog ab initio és in toto alkalmazandó az új tagállamokra a csatlakozás időpontjától, ettől eltérni csak az átmeneti intézkedésekben előírt módon lehet”. A már említett Data Delecta vagy Saldanha esetekben úgy tűnhet, hogy az EB kiterjesztő módon értelmezi az alapelvet és olyan helyzetekre is előírja a Közösségi jog alkalmazandóságát, amelyek tényállásbeli elemei egytől-egyig a csatlakozás előtti periódusban valósultak meg; azonban az eljárás elhúzódása folytán a nemzeti procedurális szabályokat már a Közösségi jog fényében kell vizsgálni.
Az Andersson ügy jelentős hozadéka a különbségtétel a már véglegesen rendezést nyert esetek (situation définitivement fixée) valamint a függő szituációk (situation continue en cours) között. Az előbbi esetekre a csatlakozás előtti szabályok, míg az utóbbira a csatlakozás utáni (európa-jogi) szabályok érvényesek.
Az egyik első magyar döntéshozatali kérelem nyomán született Ynos ítéletben az EB úgy találta, hogy a kérdéses esetre nem a Közösségi jog az alkalmazandó. A Bíróság ítélete egyfelől illeszkedik az Andersson által meghatározott csapásirányba, másfelől azonban intő jelként is lehet értelmezni az “új fiúk” irányába. A minden korábbi csatlakozási hullámnál nagyobb léptékű 2004-es kibővülés után az Európai Bíróság talán nem véletlenül óvatosabban bánik az acquis alkalmazandóságának kérdésével.
-
A CISG és a UPICC gyakorlati jelentőségének megítélése
21-40Megtekintések száma:457Jelen tanulmány elsődleges célja a jogirodalom által kifejezetten jelentősnek titulált, a nemzetközi kereskedelmi jog területén megalkotott jogi szabályozók közül a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) és a Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC) értékelésének útján annak megállapítása, hogy a vizsgálat tárgyává tett jogi instrumentumoknak mekkora a tényleges gyakorlati relevanciája, alkalmazási volumene. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a tanulmány a CISG tekintetében a rendelkezésre álló empirikus kutatások eredményeire, míg a UPICC vonatkozásában az elérhető esetjogi kivonatokra támaszkodik. A Bécsi Vételi Egyezmény esetében megállapítható, hogy az Egyezmény gyakorlati alkalmazásának volumene mérsékelt, elmarad attól a sikerességtől, amit a jogirodalom tulajdonít a számára, míg a UPICC közzétett joggyakorlatának a revíziója eredményeként egyértelműen rögzíthető, hogy az UNIDROIT Alapelvek elsődlegesen a nemzeti jog, valamint a nemzetközi egyezmények értelmezését, kiegészítését hivatott elősegíteni, a felek hajlandósága a UPICC elsődleges alkalmazása iránt rendkívül csekély mértékű.A tanulmány továbbá foglalkozik a jogi szabályozók nemzeti jogalkotásra gyakorolt hatásaival is, mely körben mindkét instrumentum vonatkozásában megfigyelhető a jelentős mértékű befolyás az egyes országok polgári anyagi jogi kodifikációja tekintetében.
-
Atipikus szerződések Magyarországon és Szerbiában
1-16Megtekintések száma:214The paper analyzes the notion and types of atypical contracts, primarily in the Hungarian and
Serbian law, but also in wider, European perspective. The analysis sheds light on the different
terms used in different legal systems to denominate contracts that do not fit explicitly into the
range of nominate contracts, that is into the range of contract-types envisaged by the civil
code or code of obligations, respectively. According to the Hungarian legal literature, all civil
law contracts are divided into two main groups: nominate and innominate contracts. The
former group is further divided into the categories of typical and atypical contracts, while the
latter into the categories of mixed contracts and de facto innominate contracts.
The authors conclude that there is a tendency in Europe, both in the jurisprudence, the
legislation and the application of law, to create a unified and coherent law of contracts, which
affects the range of atypical contracts as well. Most notably, the Draft Common Frame of
Reference, the normative proposal of the Study Group on a European Civil Code and the
Research Group on EC Private Law (Acquis Group), contains model rules on franchise, timesharing,
commercial agency and treatment contracts, just as rules on electronic commerce, on
the one hand. The legislation of the European Union, on the other, aims at the highest possible
level of harmonisation of laws which, from the aspect of protection of consumers and
competition law, affects the range and statutory content of atypical contracts. Finally, the
paper refers to a series of decisions of the Court of Justice of the European Union that tackle
certain features of the atypical contracts, whereby the Court in the determination of issues of
contract law applies a rather functional approach. -
A javításhoz való jogról szóló irányelv jelentősége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a fogyasztói szerződések tükrében
21-45Megtekintések száma:105A zöld átállás folyamata egyre több európai uniós szakpolitikát, jogágat és intézményt érint és ez alól nem kivétel a fogyasztóvédelmi jog sem. A fenntartható fogyasztás megvalósítása a fogyasztóvédelmi magánjogon keresztül elsőként 2019-ben majd nagyobb intenzitással 2024-ben kezdődött el.
A tanulmány legfőbb célja, hogy elemezze és értékelje a fenntartható fogyasztás célkitűzés recepcióját különösen a 2019/771 és 2024/1799 irányelvek alapján. A szerző által elvégzett értékelés szempontja között szerepel annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az említett irányelvek milyen új jogintézményeket vezettek be a harmonizált kötelmi jogi szabályokban és ezek az új jogintézmények hogyan képesek egyszerre szolgálni a fogyasztók magas fokú védelmét és a fenntartható fogyasztás elérését.
A tanulmány nem törekszik arra, hogy egy komplex átfogó képet adjon a javítás felszabadítását körülvevő más jogági (versenyjogi és szellemi tulajdonjogi) kihívásokról, hanem a fogyasztóvédelmi magánjogi fókuszú elemzésben olyan szempontból kerülnek megemlítésre az egyes más jogágak, amennyiben fogyasztóvédelmi funkciót is el tudnak látni.
-
A közbeszerzési szerződések módosítása
57-62Megtekintések száma:130In the recent study we examine the Public Procurement Law as a clear framework for possibilities to amend procurement contracts after completion of the tender procedure in Hungary.
Under the amendments, further modification of procurement contracts is permitted if the modifications are non-substantial; or substantial, but in exceptional circumstances could apply regardless of whether the modifications are substantial or not.
Substantial modifications are modifications that would have made a difference to bidding or participation or selection of tenderers, or where the economic balance – risks and their compensatory measures – are changed in the favour of the supplier, or including work not provided for by the initial contract, replacing the supplier.
Substantial modifications are permitted only if the tender documentation has clearly provided for the possibility and if the conditions on which the modifications plus the extent and nature of possible modifications are acceptable, or if the modifications are made within a specific negotiating procedure, or if the supplier is replaced due to restructuring or transfer of enterprises by law.
So far the contracting authorities are very limited in the scope of modifications. This meant the Act CXLIII of 2015 on Public Procurement provides quite strict conditions to bind economically more successful contracts. Additionally we examine the new EU Directive on public procurement and Case Pressetext (C-454/06) of the European Court provides the guidelines which even substantial modifications of contracts are permitted without carrying out a new tender procedure.
-
Az öröklési szerződés statikája
89-113Megtekintések száma:108Az alimentációs (létfenntartási) kötelmek funkciója napjainkban felértékelődik, különösen a demográfiai változások függvényében: az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, viszont a gondozási szolgáltatások iránti igényük is egyre erőteljesebben jelentkezik; így az időskor magával hozza a betegségek, fogyatékosságok, a fizikai gyengeség és a pszichés problémák kialakulását is, szükségessé téve az alimentációs szolgáltatásokat.
Ennek fényében aktuálissá és indokolttá vált a személyközpontú, önálló és méltóságteljes életvitelt is lehetővé tevő, tartós ápolás-gondozást nyújtó alimentációs kötelmek vizsgálata: mire irányulnak és milyen szerepet töltenek be jelenlegi társadalmunkban az e tárgyú magánjogi szerződések.
Jelen tanulmányban egy klasszifikálást elvégző rész után az öröklési szerződés jellemzőit és statikáját (az öröklési szerződés alanyait, közvetlen és közvetett tárgyait, tartalmát) elemezzük.
-
Az egyensúlyi helyzet megbomlása a szerződések jogában: az állam mint szerződő fél
Megtekintések száma:416Contractual relations mean balanced cooperation between the parties. Right and obligations on both sides are equal. This seems to be a classic essential of contracts. As of many among the terms and condition in contract law, special situations clam for a different perspective. This essay is about a unique problem in contract law that origins from the ancient dilemma about the role of the state in private law relations.
State as a sovereign has original power and hierarchic connection to citizens. In the field of constitutional law, public administration law, criminal law it is necessary to transfer certain right to the state and allow it determining one-sided obligations that cannot be changed in a particular relation. The theory of state immunity failed in the 20th century in private law. Since jurisprudence makes a difference between the role of the state as a merchant and a sovereign, we cannot maintain the old immunity rights of the state anymore.
In the essay we examine three specific questions in connection with state participation in contracts. The first part of our study analyzes the strange legal arguments in a famous Hungarian case, called the Subway case. In this case the reasoning of the Supreme Court denied the balanced elements in a private contract and accepted a redefined theory of state immunity in private relations. Although there is a strong political content in the story and right after the criticized decision the Hungarian Civil Code was modified to clear the facts, we want to prove that even today state participation can cause interferences in the coherent theory of contracts.
A specific contract type is examined in the second chapter of the essay, the concession agreement. This contract is far from the balanced theory of party positions due to its unique nature and content. We emphasize many different aspects in mixing private and public law nature of provisions and rules. Concession agreement is an excellent example to demonstrate extra-rights on the side of the state.
Finally we spare some words on authority contracts in which state authorities can manage debates in public administration procedures with using the private law nature of contracts.
-
A fogyasztói szerződések joga az Európai Unió jogában: közös alapok
Megtekintések száma:347Der Verbraucherschutz korrigiert durch die rechtliche Regelung, durch Ausbau eines interdisziplinieren Rechtsinstrumentsystems versichert es Rechtsschutz für die Verbraucher in schwächerer Position. Durch rechtlichen Instrumenten wird die optimale Gleichgewichtslage wiederherstellt, demnoch werden die optimalen Verhältnisse geschafft, unter denen die Verbraucher freie Kaufsentscheidungen treffen können und nach eigenen Bedürfnissen „konsumieren” können. Die modernen Rechtsysteme haben als eigenes das ideale Leitbild des Schutzes der schwächeren Partei, diesbezüglich der Schutz vom hohen Niveau der Verbraucherinteressen kann als dritte Generation der Menschenrechte begriffen werden. Also der Verbraucherschutz wurde inzwischen die Sicherung für Lebensniveau der Europabürger und dient neulich auch als Mittel erneuerter Impulze für europäische Wirtschaft zu geben.
Ziel dieses Artikels ist zu untersuchen, ob irgendwelche Harmonisierung in Rahmen einer Rahmenrichtlinie oder Vereinheitlichung der Verbraucherrechte in Europa eigentlich verwirklich werden könnte. Vor den Feststellungen der endgültigen Konklusionen müssen wir genau anschauen ob die europäischen Verbraucherregelungen gemeinsame Wurzeln oder gemensame Instrumente verfügen. Diesmal dient es als Kerngebiet meiner Forschung.
-
A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai
99-124Megtekintések száma:191A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződésesek lehetőségével.
-
Lex-Mercatoria elvek: A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás sarokköve
5-27Megtekintések száma:228A nemzetközi kereskedelmi választottbíróság egy vitarendezési mechanizmus; így lehetővé teszi a vitás felek számára, hogy ügyeiket a nemzeti bíróságokon kívül rendezzék. Másrészt a lex mercatoria olyan szabályrendszerként határozható meg, amely magában foglalja a kereskedők által a középkorban használt szokásokat, így az angol „merchant law” megnevezést. A globalizációt követően, pontosabban a huszadik században mindkét fent említett koncepciót a világ legtöbb jogrendszere átvette és fejlesztette. A tanulmány célja a lex mercatoria meghatározása történetének, fejlődésének feltárásával, valamint minden elemének vizsgálatával, valamint, hogy tanulmányozza a lex mercatoria elveinek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokra gyakorolt hatását.
-
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény egyes magánjogi aspektusai
65-97Megtekintések száma:231A tanulmányban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényt vizsgálom meg, alapvetően azon rendelkezésekre fogok kitérni, amelyek a magánjoggal összefüggésbe hozhatók. A törvény megalkotásának célja a generációváltás megkönnyítése volt az agrárium területén, véleményem szerint az agrárgazdaságok átadásának hatékony eszközei lehetnek a gazdaságátadási szerződések, azt jelenleg azonban még nem tudni, mennyiben lesznek valóban alkalmazott módszerek, és mennyiben tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket.
-
Az EUB C-149/15. sz. ítéletének utóhatásai a fogyasztókat megtévesztő online piacterek felelősségére
47-63Megtekintések száma:103Az Európai Unió Bírósága a C-149/15. számú, Sabrina Wathelet kontra Garage Bietheres & Fils SPRL. ügyben hozott ítéletével komoly szemléletváltást hozott a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések megkötését megkönnyítő közvetítők polgári jogi felelősségével kapcsolatban. A felelősségáttörés egyik esete figyelhető meg az ítéletben, ugyanis az EUB kimondta, hogy bizonyos körülmények között a fogyasztó eladó és a fogyasztó vásárló közt létrejött adásvételi szerződés esetén eladónak minősülhet egy harmadik személy, az ügylet létrejöttét elősegítő vállalkozás. Az Európai Unió közelmúltbéli fogyasztóvédelmi jogalkotása arra enged következtetni, hogy fenti ítéletben kifejtett elvi tételek alapot teremtettek a korábban zabolátlanul működő, a fogyasztókkal szemben csalárd módon eljáró online piacterek polgári jogi felelősségre vonásának.
A tanulmányban először röviden ismertetem az ítélet lényeges elemeit, majd megvizsgálom, hogy az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (a továbbiakban: DSA), valamint 2024-es termékfelelősségi irányelve miként szabályozza az úgynevezett online piactereket üzemeltető szolgáltatók felelősségét.
-
A biztosítási szerződések hatályba lépésének egyes kérdései
Megtekintések száma:146The dispensation of justice most often makes decisions in legal disputes about contract law on the basis of the general rules of contract law. The freedom of making contracts and the dynamism of contract law have resulted in an agreement that the conditions of the contract and the general rules should generally be considered to an increasing extent rather than the special regulations referring to the given contract. However, there are some contracts which theme, subjects and content require the application of special rules that result in solutions hard to interpret for parties inexperienced in law and that are radically different from those recommended by the general rules of contract law. Insurance contracts are those type of contracts, where the rules determine when the contract comes into existence and effect and when the services are due. These regulations are based on a logic that is radically different from the general rules, so they can often lead to serious misunderstandings. It is discernable in the judiciary practice that the dispensation of justice respects the specific features of insurance contracts, but tries to interpret the rules in a way that draws near to the general rules of contract law. The decisions of the Hungarian Supreme Court give priority to the interests of the insured parties and allow in fewer cases when the insurance company is exempted of its obligation of payment. However, judiciary practice has little effect on the content of insurance law. It seems justified to make insurance companies work out as detailed and clear conditions as possible and make them disclose the orders basically concerning their obligation of running risks.