Keresés

Keresési eredmények

• A családjog helye a jogrendszerben: elméleti alapok és európai összefüggések

  185-203

  Varga Nelli

  Szendrői Anna

  Megtekintések száma:

  0

  A családi jog rendkívül komplex, nagyrészt magánjogi, de részben közjogi elemekkel átszőtt, speciális jogterület. Vitathatatlan, hogy a családi jog magánjogi gyökerekből táplálkozik, azonban a családi életviszonyokat számos más – így részben közjoghoz tartozó – jogág, vagy akár jogon túli eszközök is szabályozzák. Mindezek alapján joggal merülhet fel bennünk a kérdés, miszerint önálló jogágnak tekinthető-e a családi jog, vagy inkább a polgári jog sajátosságokkal rendelkező részterületének?

  A tanulmány e kérdés megválaszolására törekszik, vizsgálat tárgyává téve a hazai és nemzetközi szabályozási modelleket, dogmatikai felfogásokat. Elöljáróban is megállapítható, hogy angolszász államok a családi jogot külön jogágként kezelik, míg a kontintentális gyakorlat szerint – így hazánkban is – a családi jog a magánjog szerves részét képezi, s ennek megfelelően a családi jogi szabályanyag – magánjogi jellegénél fogva – a polgári törvénykönyv szövegébe integrálva került rögzítésre.

  Az egyértelmű szabályozás ellenére sem elhanyagolható azonban az a tény, miszerint a családi jog folyamatos változásának és fejlődésének köszönhetően egyre inkább elveszti a polgári jogi szabályok által megteremtett koherenciáját.
  A hagyományos családmodell átalakulása, a család fogalmának újradefiniálása, valamint az alkotmányos alapjogok és személyiségi jogok felértékelődése jelentős mértékben átalakítja a családi jog struktúráját, s komoly kihívás elé állítják a jogalkotó és a jogalkalmazó apparátust egyaránt.

• Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk 1. bekezdésének általános áttekintése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára tekintettel

  Rónai Orsolya

  Megtekintések száma:

  240

  The most important human rights were firstly defined by the French Declaration from 1789. These rights are called as first generation rights, because they guarantee the most important civil and political rights of people. The states mostly act passive in order to protect them. They create acts on their protection, special mechanisms for enforcing them. We can state that every field of law is based upon them and helps protecting the human rights.

  The right to a fair trial is a first generation human right. Its regulation scheme is very complex; therefore it is a hard and a complex task to define the importance and the key functions of this right, because the laws on it are varied. Besides civil procedural law, international law, EU-law and – within national legal systems – constitutional law has also been dealing with the right to a fair trial.

  In the field of international law many international and regional treaties exist on the enforcement of procedural rights. In my paper I examined the European Convention on Human Rights (hereinafter: ECHR). The ECHR is an international treaty on the protection of human rights. It was born under the auspices of the Council of Europe in 1950, Rome. From 1959 its control mechanism is the European Court of Human Rights.

  In my paper I examined the proper interpretation and the actual application of the ECHR art. 6. par. 1based on the work of the international court.The article 6 of ECHR is about the right to a fair trial. In par. 1 the Convention gives a list of the most common features of a fair trial: (1) a fair and public hearing; (2) with a reasonable time; (3) the tribunal must be established by law and must meet with the requirements of independency and impartiality; (4) and finally the judgement shall be pronounced publicly. It enshrines the principle of the rule of law, upon which such a society is based and built.

  The first chapter deals with problem of the interpretation of the article. I tried to give the most convenient statements, which I defined upon the case law of the ECHR. After the question of interpretation is answered, the third chapter tries to give an overview of the applicability of article 6.In this section I cited many cases of the ECHR, because the Court has been developing the question of applicability in its case law. It is because it considers the Convention as a living-organism, so the article 6. needed to be interpreted again and again during these decades.

• Gondolatok az ingatlan kiürítés végrehajtásához - polgári peres vagy nemperes eljárás -

  Kavecsánszki Éva

  Megtekintések száma:

  236

  In many cases, owners have problems recovering their rented or arbitrarily occupied real estate. News often report difficult situations in connection with the evacuation of real estate. More instructive cases have also drawn attention to the severity of the problem. The study describes the rules for (litigation and non-litigation) court proceedings for the evacuation of real estate and does not deal with the enforcement procedures ordered by a notary.

  The possibility to initiate emptying real estate non-litigation procedure - according to Vht. 183rd-184th § - is not well known widely. According to most people, almost the only possible way to reclaim the real estate is to litigate, although the possibility of initiating the non-litigation procedure has been provided for years, provided the conditions of the law are met. Emptying of real estate in non-litigious procedure is possible in the case of real estates by arbitrarily occupied real estates, fixed-term tenancy agreemens of residential premises and other non-residential premises, as well as other types of properties specifically designated by law.

  The study presents the possible ways of carrying out the real estate evacuation, the enforcement procedure following the litigation procedure and the enforcement procedure initiated on the basis of a court non-litigation procedure, focusing primarily on proceedings commenced after 1. January 2018. The study deals with the legal background to the non-litigation and litigation procedure, the order for enforcement, the issuing, the service of an enforceable instrument, the possibilities provided by law in the event of non-execution, the short presentation of remedies. It also deals with some of the innovations introduced by law CXXX of 2016 on Civil Procedure Rules, suspension of enforcement, as well as the applicability of the eviction moratorium in each case. In the emptying of real estate, debtors often face criminal law. The most frequent criminal cases during the emptying of the real estate are presented in the study too (breach of seal, assault on a public official).

• Gondolatok a szerzői jogi törvény legújabb módosítása kapcsán

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  359

  The Act LXXVI of 1999 on Copyright was amended by the Act CVLV of 2005 with effect of 15 April 2006 in compliance with the provisions of the Directive of the European Parliament and of the Council on measures and procedures to ensure the enforcement of intellectual property rights (hereinafter: “Enforcement-Directive”). The Enforcement-Directive concerns the measures necessary to ensure the enforcement of intellectual property rights (copyrights, patent, trade marks, etc.). The Member States of the European Union had to provide for the proportionate measures and procedures needed to ensure the enforcement of intellectual property rights covered by the Enforcement-Directive. The amended and supplement provisions of the Hungarian Act on Copyright provide efficient shelter for the authors from the infringement of copyright law on the one hand and provide legal (procedural) guarantees for the potential infringers on the other hand.

  There are some new provisions which can be applied against the infringers not only by final judgment but also as provisional and precautionary measures. When a judicial decision has been taken finding an infringement of copyright or neighbouring right, the judicial authorities may serve the infringer with an injunction aimed at prohibiting the continuation of the infringement. The judicial authorities can serve the alleged infringer, or the intermediary whose services are being used by a third party to infringe a right, with an interlocutory injunction intended to prevent any impending infringement of copyright or neighbouring right, or to forbid the continuation of the alleged infringements of copyright or neighbouring right, or to make such continuation subject to the lodging of guarantees intended to ensure the compensation of right holder. The judicial authorities can be empowered to require the applicant to provide any reasonably available evidence to their satisfaction with a sufficient degree of certainty that the applicant is the right holder and that the applicant’s right is being infringed or, that such infringement is imminent. The judicial authorities may order the publication or seizure of bank, financial or commercial documents. The judicial authorities may order the recall, at the infringer’s expense in appropriate cases, of the goods which have been found to infringe copyright or neighbouring right and may order that the goods which have been found to infringe the right, as well as the materials and implements used primarily for the creation or the manufacture of the goods in question, be disposed of outside the channels of commerce, without any compensation being due.  It can be also ordered, that the decision be displayed and published in full or in part in the newspapers or in the internet designated by the right holder.

  The most efficient protection against the usurpation can be satisfied by the parallel regulation of the civil and criminal law. The next steps to be done by the European Union are the criminal law provisions. Besides the regulations, consistent jurisdiction is necessary, in which the courts should play an important role.

• A polgári eljárások egyszerűsítése az Európai Unióban, különös tekintettel a kis pertárgyértékű ügyek szabályozására

  Nyilas Anna

  Megtekintések száma:

  115

  Introduced to reduce obstacles to the free movement of goods and persons, judicial cooperation in civil matters has become part and parcel of the new European area of justice. Creation of this area is meant to simplify the existing legal environment and to reinforce citizens' feeling of being part of a common entity. The Conclusions of the Tampere European Council state in this respect that “in a genuine European Area of Justice individuals and businesses should not be prevented or discouraged from exercising their rights by the incompatibility or complexity of legal or administrative systems in the Member States.”

  At present, the judicial cooperation in civil procedures is based on the Hague Programme, adopted by the 2004 Europen Council in Bruxelles.The Hague Programme requires that the Commission should translate the Hague objectives into concrete measures. To this end, the Annex to the Communication from the Commission to the Council and the. European Parliament on the Hague Programme, consists of an Action Plan listing the main actions and measures to be taken over the next five years, including a specific set of deadlines for their presentation to the Council and the European Parliament.

  The chapter dealing with this area is named „Strengthening justice”, and it includes amongst others the following tasks:

  • Specific Programme on Judicial Cooperation in Civil and Commercial Matters (2007)
  • Support by the Union to networks of judicial organisations and institutions (continuous)
  • Creating a „European Judicial culture”
  • Evaluation of quality of justice (Communication - 2006)
  • Creation, from the existing structures, of an effective European training network for judicial authorities for both civil and criminal matters (2007)

  The European Union has set itself the objective of maintaining and developing the European Union as an area of freedom, security and justice in which the free movement of persons is ensured. For the gradual establishment of such an area, the Community is to adopt, among others, the measures relating to judicial cooperation in civil matters needed for the proper functioning of the internal market.

  The Community has among other measures already adopted Council Regulation (EC) No 1348/2000 of 29 May 2000, on the service in the Member States of judicial and extrajudicial documents in civil or commercial matters; Council Decision 2001/470/EC of 28 May 2001, establishing a European Judicial Network in civil and commercial matters; Council Regulation (EC) No 44/2001 of 22 December 2000 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters; Regulation (EC) No 805/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Council Directive 2002/8/EC, of 27 January 2003, to improve access to justice in cross-border disputes by establishing minimum common rules relating to legal aid for such disputes; Council Regulation (EC) 2201/2003, of 27 November 2003, concerning jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in matrimonial matters and the matters of parental responsibility, repealing Regulation (EC) 1347/2000; Regulation (EC) No 805/2004, of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004, creating a European Enforcement Order for uncontested claims; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council creating a European order for payment procedure; Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council establishing a European Small Claims Procedure.

  The disproportionate cost of litigation for small claims has led many Member States to provide simplified procedures for claims of small value which are intended to provide access to justice at a lower cost, thus influencing one of the three factors that determine the rationales in dispute resolution. The details of these procedures have been investigated and documented in detail in studies prepared for the Commission. The evidence from these reports suggests that the costs and timescale associated with the domestic simplified measures, and thus their use and utility to claimants, varies widely. A 1995 study for the Commission found evidence of how costs of cross-border claims were significant compared to the size of most potential claims, and that these costs varied substantially between Member States. The total costs of pursuing a cross-border claim with a value of € 2.000 was found to vary, depending on the combination of Member States, from € 980 to € 6.600, with an average quoted figure of € 2.489 for a proceeding at the plaintiff’s residence. The study also showed that due to different and conflicting costing rules part of the costs have to be paid even by successful plaintiffs.

  On 20 December 2002, the Commission adopted a Green Paper on a European order for payment procedure and on measures to simplify and speed up small claims litigation. The Green Paper launched a consultation on measures concerning the simplification and the speeding up of small claims litigation.

  The European Small Claims Procedure is meant to simplify and speed up litigation concerning small claims, whilst reducing costs, by offering an optional tool in addition to the possibilities existing under the laws of the Member States. This Regulation should also make it simpler to obtain the recognition and enforcement of a judgment given in a European Small Claims Procedure in another Member State, including judgements which were initially of a purely domestic nature. In order to facilitate the introduction of the procedure, the claimant should commence the European Small Claims Procedure by completing a claim form and lodging it at the competent court or tribunal. In order to reduce costs and delays, documents should be served on the parties by registered letter with acknowledgment of receipt, or by any simpler means such as simple letter, fax or email. The procedure should be a written procedure, unless an oral hearing is considered necessary by the court. The parties should not be obliged to be represented by a lawyer. The court should be given the possibility to hold a hearing through an audio, video or email conference. It should also be given the possibility to determine the means of proof and the extent of the taking of evidence according to its discretion and admit the taking of evidence through telephone, written statements of witnesses, and audio, video or email conferences. The court should respect the principle of an adversarial process. In order to speed up the resolution of disputes, the judgment should be rendered within six months following the registration of the claim. In order to speed up the recovery of small claims, the judgment should be immediately enforceable notwithstanding any possible appeal and without the condition of the provision of a security. In order to reduce costs, when the unsuccessful party is a natural person and is not represented by a lawyer or another legal professional, he should not be obliged to reimburse the fees of a lawyer or another legal professional of the other party. In order to facilitate recognition and enforcement, a judgment given in a Member State in a European Small Claims Procedure should be recognised and enforceable in another Member State without the need for a declaration of enforceability and without any possibility of opposing its recognition. Since the objectives of the action to be taken namely the establishment of a procedure to simplify and speed up litigation concerning small claims, and reduce costs, cannot be sufficiently achieved by the Member States and can therefore be better achieved at Community level, the Community may adopt measures in accordance with the principle of subsidiarity as set out in Article 5 of the Treaty. In accordance with the principle of proportionality as set out in that Article this Regulation does not go beyond what is necessary to achieve those objectives.

  The European Council underlines the need further to enhance work on the creation of a Europe for citizens and the essential role that the setting up of a European Area for Justice will play in thisrespect. A number of measures have already been carried out. Further efforts should be made to facilitate access to justice and judicial cooperation as well as the full employment of mutual recognition. It is of particular importance that borders between countries in Europe no longer constitute an obstacle to the settlement of civil law matters or to the bringing of court proceedings and the enforcement of decisions in civil matters.

• Különbségek és hasonlóságok a bírósági, valamint az adóvégrehajtási eljárásokban igénybe vehető biztosítási intézkedések között

  157-184

  dr. Móricz Aliz

  Megtekintések száma:

  0

  A biztosítási intézkedés hosszú múltra visszatekintő jogintézmény, amely különleges helyet foglal el végrehajtási eljárás intézményrendszerében. Soron kívül, előzetesen igénybevehető és alkalmazható, korlátozó jellegű intézkedésről beszélünk, amelynek lényege a jogosulti érdekek védelmében, a szóban forgó kötelezettség klasszikus, kielégítési végrehajtást megelőző teljesítésében, valamint az eljárások minél hatékonyabb, egységesebb, eredményesebb lefolytatásában ragadható meg. A biztosítási intézkedés az adós (adózó) rendelkezése alatt álló vagyontömegét vonja korlátozás alá abból a célból, hogy elősegítse a követelés megtérülését, azonban, mivel a tulajdonjog, mint alkotmányos alapjog korlátozására nem kerülhet sor megalapozatlanul, a törvény szigorú, konjuktív feltételek közé szorítja a jogintézmény elrendelésének lehetőségét.

  A biztosítási intézkedés jogintézménye a végrehajtási jog sajátja, ennek megfelelően egyaránt megtalálható mind a bírósági, mind az adóhatósági végrehajtásban. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor alapos okkal feltételezhető, hogy az adós (adózó) rosszhiszemű magatartása, vagy egyéb ügyletei révén kivonná vagyontömegét a rendelkezése alól, hogy ezáltal megakadályozza a bírósági vagy adóhatósági végrehajtási eljárás lefolytatását. A végrehajtást elrendelő bíróság, illetve az állami adóhatóság ekkor veheti igénybe a biztosítási intézkedés jogintézményét, hogy az adós (adózó) fedezetelvonó magatartásának gátat szabva, még a kielégítési végrehajtást megelőzően korlátozza az adós (adózó) vagyonát és ily módon gondoskodjon a követelés megtérüléséről.

  Jelen tanulmány a bírósági végrehajtásban és az adóhatósági végrehajtásban igénybe vehető biztosítási intézkedések jogintézményét veszi górcső alá, összehasonlító elemző módszer segítségével részletekbe menően vizsgálva és bemutatva a végrehajtás e két területét, kiemelve a jogintézmények sajátosságait és eltéréseit.

• Texas Shoot-out, avagy biztosítéki konstrukciók a szindikátusi kötelemben

  118-129

  Szabó Gergely

  Megtekintések száma:

  163

  The shareholders agreement is considered a typical contract. This agreement is concluded by and between the members of the company in order to establish the rules of the cooperation among them, their behaviour towards and expectations from each other in connection with the company.

  The agreement is often used in the practice, since its flexible construction enables to rule various types of transaction. For example, in Hungary there is a growing tendency i.e.the major investments and joint venture agreements are being established in the frame of a shareholders’ agreement.

  On the other hand, drafting such a contract is a complex procedure. This type of agreement is not governed by specific law, therefore the general rules of the contract law may be linefore. Furthermore the shareholders’ agreement is located at the borderline between the civil and company law, and in a given case it might be complicated to enforce the provisions of the agreement. For example, if the member breaches the voting provision outlined in the shareholders’ agreement, then the resolution passed upon the contract breach cannot be challenged.

  Due to lack of a specific law, the practice created the adequate legal securities to ensure the enforcement of the cooperation structure outlined in the shareholders’ agreement.

  As the first analysed security, the purpose of the buy-out clauses (Russian Roulette, Texas Shoot-out, Dutch Auction, Put-Option, Call-Option) is to ensure the company’s permanent operation, if there is an insoluble dispute among the members, which obstructs the decision making, and consequently the operation of the company, as well. The concept of the buy-out clause is to settle the dispute in the way of taking over the participation of the involved member by another member.

  The exit clauses (Drag Along, Carry Along) aimed to encumber or to unburden the step out from the company. The entitled person is able to sell the shares of the remaining members to the buyer, or to oblige the seller to sell his own and the entitled person’s participations jointly to the buyer.

  The takeover clauses’ (Control Flip Over, Swiss Clause) duty is to enable the enforcement of the corporate legal obligations outlined in the agreement. If a member fails to fulfil his obligations, the entitled person may acquire his participation, which will enable him to pass the necessary resolution in the members meeting (general meeting). After the voting, the “seller” is entitled to buy back his participation at the same price.

  If the members want to exclude acquiring participation by third persons in the company without their approval, there are adequate securities to be specified in the shareholders’ agreement (for example the right of first refusal, option right).

  By the specific type of shareholders’ agreement the creditor makes investments in the company and becomes member in order to secure the transaction. If the company or the original owners of the company breach the contract, they will be held individually liable till the limit of the investmented amount.

  The shareholders’ agreement is an efficient option to rule major transactions, and with the help of the securities described in this study, the investor could feel his money in safe. On the other hand, there are still a lot of questions to be answered. For example the compliance of these securities with the strict provisions of the law. It is the duty of the practice to reveal the answers.

• Új tendenciák a légi utasok jogainak uniós szabályaiban

  1-9

  Angyal Zoltán

  Megtekintések száma:

  229

  Regulation (EC) No 261/2004 depending on the circumstances of the travel disruption, requires air carriers to: provide passengers with assistance, such as meals, refreshments, telephone calls and hotel accommodation; offer re-routing and refunds; pay a flat-rate compensation of up to €600 per passenger, depending on the flight distance; and proactively inform passengers about their rights.
  Under the Montreal Convention (as translated by Regulation (EC) No 2027/97 into EU law), a passenger may be entitled to compensation in case of mishandled baggage (but with a limit of about €1200), except if the airline can demonstrate it has taken all reasonable measures to avoid the damages or it was impossible to take such measures. Airlines often fail to offer passengers the rights to which they are entitled in instances of denied boarding, long delays, cancellations or mishandled baggage, in particular under Regulation (EC) No 261/2004 ("the Regulation") and Regulation (EC) No 2027/97. Case law has had a decisive impact on the interpretation of the Regulation. The Commission Communication of 11 April 2011 reported on the varying interpretation being taken on the provisions of Regulation (EC) No 261/2004, due to grey zones and gaps in the current text, and the non-uniform enforcement across Member States. Furthermore, it is difficult for passengers to enforce their individual rights. With regard to Regulation (EC) No 261/2004, the European Parliament asks the Commission to propose a clarification of the passengers' rights, in particular the notion of ‘extraordinary circumstances’. On 13 March 2013, the European Commission made a proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council amending Regulation (EC) No 261/2004 establishing
  8
  common rules on compensation and assistance to passengers in the event of denied boarding and of cancellation or long delay of flights and Regulation (EC) No 2027/97 on air carrier liability in respect of the carriage of passengers and their baggage by air. This paper takes a closer look at this proposal. The proposal aims to improve enforcement by clarifying key principles and implicit passenger rights that have given rise to many disputes between airlines and passengers in the past; and by enhancing and better coordinating the enforcement policies carried out on a national level. Issues covered by the proposal are the following.

  Definition of "extraordinary circumstances"

  Right to compensation in case of long delays

  Right to rerouting

  Right to care

  Missed connecting flight

  Rescheduling Tarmac delays

  Partial ban of the "no show" policy

  Right to information

  Handling of individual claims and complaints

  Better take into account the financial capacities of the air carriers

  Ensure better enforcement of passenger rights with regard to mishandled baggage

  Adapt liability limits in accordance to general price inflation

• Az államfők nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonásának mai keretei

  40-52

  Papp Nikolett

  Megtekintések száma:

  193

  Recent years the legal position of Heads of State and other very senior State representatives has received considerable attention from national and international courts, writers and practitioners. It is often said that the establishment of the ad hoc tribunals and the International Criminal Court, reflects a growing belief that the heads of State should be held accountable for serious violations of international humanitarian and human rights law. It has been argued that international law is now the stage where immunity should no longer apply in relation to serious international crimes. By contrast, others have emphasized the political and practical difficulties inherent in allowing national courts to serve as a tool for the transnational enforcement of penalties or damages for crimes committed abroad by the leaders and officials of foreign States. The resulting controversy has led the International Law Commission to include the topic ‘Immunity of State officials from Foreign Criminal Jurisdictions’ in its work programme.

  In my study I present the development of status of the Heads of State in international law, especially the criminal liability in the XX-XXI. Centuries. In this study I exhibit the development of the legal status of the heads of State and the actual questions in international law related to the criminal liability of heads of State and other senior State officials.

• A munkaidő egyoldalú meghatározása a hatályos munkajogi szabályozásban

  63-80

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Megtekintések száma:

  363

  A jog a legtöbb esetben nem különbözteti meg egy szerződés mellérendelt pozícióiban lévő különböző személyeket – az Állam is azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik egy adásvétel során, mint magánszemély szerződő partnere. A munkajog kifejezetten az a jogterület, ahol az elméletileg teljesen mellérendelt felek közül az egyik – a munkavállaló - a valóságban mindig alárendeltebb és nem kétségesen kiszolgáltatottabb helyzetben van. A fentiek tükrében kifejezetten figyelemre méltó, hogy a munkajogi szabályozásnak mégis vannak olyan területei, ahol éppenséggel a harmadik út érvényesül – nem azonos erőpozícióban vannak a felek, de nem a munkavállaló kap jogszabályi segítséget esélyegyenlőségéhez, hanem handicap helyzetét maga a jog erősíti. Ezt a helyzetet nevezzük az egyoldalú hatalmasság jogi helyzetének és célunk annak megvizsgálása, milyen mértékben van ez jelen a magyar munkajogban és mennyire előnyös vagy hátrányos ez bármelyik oldal számára. Az a jogterület, ahol leginkább felfedezhetjük az egyoldalú hatalmasság nyomait, az a munkaidővel kapcsolatos jogi szabályozás, amely így a jelen tanulmány tárgyát képezi s a továbbiakban a munkaidő fogalmát a munkáltató egyoldalú jogviszony alakítási jogkörének aspektusából vizsgáljuk. A munkajogra alapvetően nem jellemző az egyoldalú hatalmasság érvényesülése, így a munkaidővel kapcsolatos szabályok - amelyek túlnyomórészt a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartoznak – ilyen tekintetben kivételnek számítanak. A kötetlen munkarend lehetősége ugyanakkor a munkaidővel kapcsolatos egyoldalú hatalmasság – fölény alól jelent kivételt, így tulajdonképpen a kivétel kivétele. Ez a bonyolultnak tűnő rendszer mindazonáltal lehetőséget ad arra, hogy meggyőződjünk arról, hogy építő jellegű-e az egyoldalú hatalmasság érvényesülése a munkajogi szabályozásban vagy célszerűbb lenne egy kiegyenlítettebb rendszer alkalmazása, akár a Guy Davidov által javasolt munkáltatói ultima ratio megoldásával. Megjegyezve, hogy a fent is említettek szerint a kötetlen munkarend is rejt magában veszélyeket, álláspontunk szerint hatékonyabb és szociálisabb lenne egy konszenzusos rendszer kialakítása, amellyel nem mellesleg Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget tennénk. Jogalkotásunk s így munkajogi jogalkotásunk előtt számos feladat áll társadalmi – gazdasági problémák megoldásának elősegítése illetve a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében – a fenti megállapítások álláspontunk szerint alátámasztják, hogy a munkaidő szabályozásának liberálisabbá tétele a jogalkotásunk előtt álló fontos feladatok közé tartozik.

• A személyiségi jogok védelme a reklámtörvény tükrében

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  379

  There is a significant inconsistency within the domain of enforcement of inherent rights in the Hungarian regulation. The protection of the inherent rights is based on the section 75 of Act IV of 1959 (hereinafter: „Civil Code”), which provides that inherent rights shall be observed by everyone and inherent rights are protected by law.

  The lack of consistency can be led back to the difference between the provisions of the Civil Code and Act LVIII of 1997 on Business Advertising Activity. Under Section 85 of the Civil Code inherent rights may only be enforced in person.

  There are two exceptions to the above rule laid down in the Civil Code:

  • The legal representative of an incompetent person, or the relative or conservator of a missing person whose whereabouts are unknown shall be entitled to proceed in the protection of that person's inherent rights.
  • In the case of impairment to the memory of a deceased person, the relative and/or the person having been named as the heir apparent in the will of the deceased shall be entitled to file a court action. If conduct causing defamation to a deceased person (former legal person) infringes upon the public interest, the public prosecutor shall also be entitled to enforce this inherent right.

  The Act on Business Advertising Activity provides for several general advertising prohibitions and restrictions. Under Section 4 of this act advertising may not be published if it infringes personal rights, respect for the deceased or rights related to the protection of personal data. Under Section 16 of this act advertising control proceedings may be initiated upon request or ex officio. Based on the regulation of the Act on Business Advertising Activity advertising control proceedings may be requested by any person whose rights or rightful interests, or legal status is injured by violation of any provisions relating to commercial advertising activity. If the aggrieved consumer cannot be identified, or if enforcement of the claims is inappropriate considering the number of consumers injured, administrative agencies or non-governmental organizations providing for consumer interests shall also be entitled to initiate proceedings.

  When the regulations of the Civil Code on enforcement of inherent rights are compared with that of the Act on Business Advertising Activity, it can be established that provisions of the latter act are not in compliance with the provisions of the Civil Code. On the basis of the decision No. 1270/B/1997 of the Hungarian Constitutional Court, the inconsistency is not significant, the different regulatory of the mentioned acts is not unconstitutional. I take the view that in order to achieve consistent regulation the Act on Business Advertising Activity should be modified by prohibiting the advertising control proceedings initiated ex officio in relation to the advertisings which infringe personal rights.

• Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok – végrehajtás és gyakorlat az Európai Unióban

  43-58

  Tárczy Edit Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  155

  The first aim of this paper is to show the rules of the 2005/29/EC Directive on unfair commercial practices (hereafter: UCPD) on enforcement and the rules of the Member States of the EU on enforcement. The second aim is to show some cases on unfair commercial practices (from the European Court of Justice (hereafter: ECJ) and from national organizations too). This time „enforcement” means only „practice”, so this paper won’t deal with control or supervisory activity.
  At the first point there are the rules on enforcement from the UCPD and some rules of some Member States. At the second point there are the decisions of the ECJ. First, there are the decisions in connection with the implementation and the harmonization. Second, there are the decisions in connection with the rules of the UCPD and advertising. At the third point there are the decisions of the national organizations in connection with the UCPD. At the fourth point there are the decisions of the national organizations in connection with advertising.

• A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség és az ügyvédi felelősség összehasonlítása a felelősségi mérce szempontjából

  128-148.

  Zsurzsa Zsolt

  Megtekintések száma:

  343

  A tanulmány elsősorban a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség egyik speciális alakzatára, a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre koncentrál. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a bíróságokkal szemben indított kártérítési perek elhanyagolható hányadában marasztalják az eljárt bíróságokat a jogértelmezési vagy jogalkalmazási hibáikkal a feleknek okozott károk miatt. Indokolt ezért annak vizsgálata, hogy ennek a jelenségnek milyen okai lehetnek, valamint, hogy ezek az okok indokolják-e ezt a gyakorlatot. A vizsgálat eredményeként több olyan tényező is azonosítható, amelyek külön-külön is rendkívüli módon megnehezíthetnék a bíróságokkal szembeni igényérvényesítést, kombinálva pedig szinte lehetetlenné teszik azt. Ezen tényezők között elsősorban a kirívóan súlyos jogsértés doktrínáját, valamint a keresetet a jogerős bírósági döntések tartalmi immunitására hivatkozással elutasító ítéleteket lehet megjelölni.

  Kutatásmódszertani szempontból célszerű volt a bíróságok kárfelelőssége kapcsán tett megállapításokat szembe állítani az ügyvédség kárfelelősségének bírói gyakorlatával, ahol egyértelműen megállapítható volt, hogy a bíróságok sokkal szigorúbb elvárhatósági mércét támasztanak, mint a bíróságokkal szemben, holott a két jogászi hivatásrend társadalmi felelőssége és munkaterhe ezt nem indokolná. Összehasonlításra került a két jogászi hivatásrend kárfelelősségének történeti kialakulása, a felelősségük jogszabályi háttere és a kapcsolódó joggyakorlat, rövid kitekintést téve külföldi példákra is. Az átfogó elemzés alapján javaslatok megfogalmazására kerül sor a jogalkalmazás és a jogalkotó számára is.

• A kamat szerepe a polgári peres eljárásokban

  42-46

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  590

  A tanulmány a kamattal kapcsolatos különböző igények polgári perben való érvényesítését, azok speciális perjogi szabályait tekinti át, hangsúlyozva, hogy a pénzkövetelések érvényesítéséhez képest eljárásjogi szempontból kevés egyedi normával találkozhatunk az eljárási kódexben. Összeveti ugyanakkor az írás az 1952. évi III. törvény és az új Pp., a 2016. évi CXXX. törvény kamattal kapcsolatos rendelkezéseit és igyekszik adekvát válaszokat adni a szabályozási hiátusból eredő jogalkalmazási kérdésekre. A cikk megállapítása szerint a perjog általában a főköveteléssel együtt érvényesített járulékokra vonatkozóan egységesen fogalmaz meg néhány egyedi eljárásjogi rendelkezést, melyek a főkövetelés járulékaként a kamatra is irányadóak, elenyésző a tisztán kamatspecifikus rendelkezések száma hatályos perjogunkban. Kitér az elemzés a pertárgy érték meghatározása, a kereseti kérelemhez kötöttség, az elsőfokú ítélet kamatra vonatkozó rendelkezései elleni fellebbezés, a kamatot érintő keresetfelemelés másodfokon való megengedhetősége és a jogerős ítéletnek kizárólag a kamatot érintő rendelkezései elleni felülvizsgálati kérelem megengedhetősége kapcsán a kamatot érintő egyedi törvényi rendelkezésekre és eseti bírósági döntések elemzése útján értékeli a judikatúra irányait. Megállapítja a szerző, hogy az egységes és koherens ítélkezési gyakorlat az egyértelmű törvényi rendelkezésekre alapítottan megfelelően szolgálja az igényérvényesítő felek érdekeit.

• A menekültügyi őrizet elrendelésének anyagi jogi feltételei az uniós jog tükrében

  21-31

  Kiss Árpád

  Megtekintések száma:

  188

  Hungary lies in the route of the stream of refugees coming from the Balkan. It is a transit country, so the refugees do not typically intend to stay here, they rather wish to travel torwards to West- and North Europe. Particular sections of Hungary's border also mean the external borders of the European Union, the area of freedom, security and justice, which has a common asylum system. Significant part of illegal immigrants presents asylum claim only to avoid the aliens procedures.

  From the 1st of January 2013, the legislature terminated the aliens detention against asylum applicants. From 1st of July 2013 the Hungarian legislature reintroduced the possibility of detention of applicants. The new regulation has been placed in Act LXXX of 2007 on the Right of Asylum, Sections 31/A-31/H by Act XCIII of 2013 on the Amendment of Particular Laws Concerning Law Enforcement. The introduction of asylum-seeker detention and the practice of its application have raised dust. In my essay I am introducing the connections between the reasons of ordering asylum-seeker detention in the Act on Asylum and its backgroud in the EU Directive. I am not dealing with the question of compatibility of asylum detention and human rights and with problematic procedural issues, because I consider it more important to review the substantive conditions of asylum-seeker detention and the certain practical questions of its application therefore I am focusing on this segment of jurisdiction.

• A szerződési szabadság gazdaságszabályozó szerepe

  Török Éva

  Megtekintések száma:

  281

  The freedom of contract has an economic regulating rule, both on individual and on communal level; secures either the enforcement of the law of the self-determination of the parts, or the possibility of market participation.

  Gwartney and Lawson, elaborators of the conception of the economic freedom, said that the capstones of the economic freedom are the freedom for the decisions and for the acts of the persons, moreover the volunteering of the exchange, the freedom of the competition, the protection of the persons and their properties.

  Several indicators are available for measuring the economic freedom. One of them is the index of the Canadian Fraser Institute Economic Freedom of the World; furthermore it is one of the most respected indicators. This index investigates the rate of the economic freedom by using 42 factors grouped to five parts. These five components are the legal system and the protection of the ownership, size of the state, reliable, so stable valued money, the freedom of the foreign trade, the capital market and the regulation of the business. The last four items can be identified as the freedom of the contract.

• A személyes adatok és az adatvédelem szerepe a piaci versenyt érintő európai uniós platformjogszabályokban

  205-227

  Dr. Tóth Fanni

  Megtekintések száma:

  0

  Az online platformok hatalmát a személyes adatok alapozták meg, amit először az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseivel, a természetes személyek védelme szempontjából igyekezett az Európai Unió fékezni, de úgy, hogy egyúttal ezen adatok szabad áramlását is céljai közé emelte. A platformok – kihasználva a GDPR alkalmazásával kapcsolatos bizonytalanságokat, a nem mindig hatékony betartatását – a big data kezelésével és a tisztességtelen piaci magatartással olyan erőfölényhez jutottak, amellyel képesek visszaélni, ezért a hagyományos versenyjogi vizsgálatok és az összefonódás-ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatai arra késztették az Európai Uniót, hogy célzott rendeletekkel ex ante szabályozza ezeket. Valójában a személyes (és nem személyes) adatok kezelésének platformokra vonatkozó, piaci versenyt érintő szabályozási igénye hívta életre a platformjogszabályokat, amelyeknek számos rendelkezése a GDPR-ból nőtt ki. Jelen tanulmány a személyes adatok és az adatvédelem szerepét vizsgálja a platformjogszabályokban.

• Jogérvényesítési lehetőségek az egyoldalú hatalmasság visszaélésszerű gyakorlása esetén a munkaidő területén

  101-125

  Szabó Mercédesz Ibolya

  Sípos Marcell

  Megtekintések száma:

  263

  A Munka Törvénykönyve munkaidőkeretre vonatkozó szabályait módosító 2018. évi CXVI. törvény korábban említett rendelkezéseitől eltekintve sehol nem lelhető fel hatályos joganyagunkban a munkavállalói egyetértés érdemleges igénylése a munkaidő témakörében, ami pedig – akár egy munkáltatói ultima ratio fenntartása mellett – álláspontunk szerint rendkívül előnyös lenne, nem csak alapjogi, nem csak szociális, de gazdasági-hatékonysági szempontból is. Az előzőekben említett európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése nem kétségesen ezen a területen is előnyöket rejtene magában. Észre kell vennünk ugyanakkor, hogy az Európai Unió jogalkotása sem ad a fenti problémákra kielégítő megoldást, hiszen maga sem tartalmaz a munkavállalói oldalt a munkaidővel/munkarenddel kapcsolatos döntésekbe kellő mélységben bevonó jogszabályi rendelkezéseket. Álláspontunk szerint megoldást kizárólag egy olyan hazai jogalkotási reform jelenthetne, amely az európai Unió jogával összhangban, de saját utas megoldásokkal választ adna a tanulmányunkban felemlített problémák összességére.

• A felszolgálási díj szabályozásáról az alapvető jogok biztosának eljárása kapcsán

  19-40

  Hámori Antal

  Megtekintések száma:

  374

  The article introduces the statutory regulation of service charges in relation to the procedure of the Commissioner for Fundamental Rights in a complex manner, by referring to all affected parts of the statutory system providing a detailed and critical analysis, reasoning, furthermore the article also refers to the statutory dogmatic, constitutional issues, controversies, maladministration and interpreting questions related to service charges, by also making reference to the halts in consumer protection – repealing the 15% upper limit. The article presents the answer of the Commissioner for Fundamental Rights and the necessary reflection to this answer. The author publishes his thorough and firm opinion, which  takes into consideration consumer protection and discrimination aspects, in a usable manner for legislators and law enforcement bodies, and summarises the final conclusions, „missing items” complied in nine points.

• A hagyatéki és a végrehajtási eljárásban nem érvényesíthető ügyvédi munkadíj iránti igények

  23-47

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  483

  A gyakorlatban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a nemperes eljárás során, annak a bírósági jogorvoslattal érintett szakaszában kifejtett jogi képviseleti tevékenységet az eljáró bíróság nem ismeri el ügyvédi munkadíjjal honorálható teljesítményként és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a fél a felmerült e tárgyú költségét saját maga köteles viselni, azt nem háríthatja át az ellenérdekű félre. A tanulmány a közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás, és a végrehajtók által foganatosított végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos bírósági jogorvoslatok, mint polgári nemperes eljárások kapcsán mutatja be az említett anomáliákat a bírói gyakorlatra fókuszálva. A szerző célja annak feltárása, hogy a judikatúra jelenlegi megközelítése összhangban van-e az irányadó hatályos jogszabályi rendelkezésekkel, vagy téves jogértelmezésről van-e szó.

• Kiút az egyenlőtlenségből – A 2023/970 irányelv újításairól

  101-126

  Kenéz Lilla

  Megtekintések száma:

  0

  Az egyenlő bánásmód követelménye, valamint annak markáns leágazását jelentő egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve (továbbiakban: egyenlő bér elve) napjainkban sem mondható elhanyagolható problémának annak ellenére, hogy az annak átfogó szabályozására irányuló törekvések már évtizedek óta a közösségi jogalkotás napirendi pontjai között szerepelnek. Az egyenlő bér elve az elmúlt néhány évben ismételten a figyelem középpontjába került. A COVID-19 világjárvány következtében a munkaerőpiacot ért negatív hatások a férfi és női munkavállalók bére közötti különbségek ismételt növekedésnek indultak, amelynek következtében a nyugdíjkülönbségek is csak magasabbra kezdtek kúszni. Tekintettel arra, hogy a bérek közötti különbség teljes megszüntetésére eddig még nem került sor, a hátrányos helyzetet első sorban kezelni kell, majd a csökkentésre irányuló intézkedéseket kell eszközölni, majd jövőre irányuló célkitűzésként a különbségek megszüntetését kell megfogalmazni, ezt követően pedig ennek érdekében minden szükséges intézkedést kell megtenni. Előzetesen már megállapítható, hogy a 2023/970 irányelv nagy volumenű jogalkotási feladatot tűz újításaival a tagállamokra. Tanulmányban az Európai Unió Bírósága esetjogának a téma szempontjából leginkább releváns döntéseit ismertetem, amelyeket követően az újonnan megszületett irányelv újításait mutatom be. 

• A második bécsi döntéssel visszatért országrészek törvénykezési rendszere

  23-31.

  Joó László Ádám

  Megtekintések száma:

  288

  Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének az 1940-ben visszatért keleti és erdélyi országrészeken történt újjászervezése jelenleg alig feltárt területe a magyar alkotmánytörténetnek, így e tanulmányomban a bírósági szervezeten keresztül megpróbálom bemutatni azt a hatalmas feladatot, amelyet a jogalkotó nyolcvan évvel ezelőtt végrehajtott. A terület jogrendszerének feltárására irányuló kutatásaimba nemcsak alkotmánytörténeti szempontból illeszthető be ez a téma, hanem a kiterjesztett magánjog érvényesülésének vizsgálatánál sem mellőzhető. Az ítélkezési gyakorlatot nagyban befolyásolta a bírók jogismerete, amely a magyarországi magánjog kiterjesztésének időszakában (1941-42) gyakran kérdésessé vált, és szorosan kapcsolódott a kinevezésük előtti jogászi tevékenységükhöz.

  Jelen tanulmányban azokat a változásokat követem végig, amelyek a két román megszállás (1918-19 és 1944) között mentek végbe az említett két, egyszerre visszatért országrészen, kiemelve azt az időszakot, amelyben ezekre a magyar állam fennhatósága terjedt ki négy éven keresztül. Felhasználom a vonatkozó jogszabályokat, levéltári dokumentumokat, valamint az eddig megjelent szakirodalmi forrásokat, amelyeknek – szándékom szerint – e dolgozat nem pusztán összefoglalása, hanem új megállapításokat tartalmazó szintézise.

• Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban

  95-113

  Szilvássy Zoltán

  Megtekintések száma:

  187

  A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

• A hagyatéki eljárás alapjai és lefolytatása, különös tekintettel a feladatok megoszlására az eljárás során, valamint a jogorvoslat egyes lehetőségeire

  22-31

  Ferenczi Fanni

  Megtekintések száma:

  280

  As the title suggest, the study intends to provide a summarized overview on the regulation of probate proceeding. The legal nature of out-of-court proceeding and the various stages of the procedure are briefly presented in this study. The procedural steprelated to the task of inventory taking and each stage of the proceeding related to the notary public are explained too. Finally, the study includes an overview of the available remedies (like the certain aspects of appeal and the possibility of retrial) and the basic rules on enforcement of inheritance claims.

• Az államhatalmi ágak elválasztása az ókortól a XIX. század második feléig

  Csűrös Gabriella

  Megtekintések száma:

  162

  The purpose of my study is to examine the theories of the separation of powers and its application in different periods. My investigation based on two monograph from Bibó: The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present, and Lawfull and Effective Administration, Firm Executive Power.
  The ancient philosophers have already dealed with such theories. Among of them Aristoteles has the largest importance defining the three main powers: the legislation, the executive power, and the iurisdiction.
  The most substantial step in the Middle Ages was creating the moral basis for exercise of powers. The reformation and the development of civil society has improved this conception, Montesquieu attributed the powers with function, and emphasized the separation of them. Nevertheless István Bibó emphasizes not only the separation, but also the struggle against the concentration of power, and the abuse of power. The principle of the separation of powers could prevail clearly only in the USA, but not in Europe. István Bibó explains the causes of
  those in his monograph (The Principle of the Separation of Power Sometime and at Present).,for example the function of the monarcha or the principle of sovereignty.
  Bibó defined the obstructive factors in realisation of the principle of the separation of powers. These are: bureaucracy and the exorbitant state role in the economic and in the culture.
  In his other monography (Lawful and Effective Administration, Firm Executive Power) Bibó describes the necessary elements of lawful and effective administration, like loyality, professionalism and effective enforcement. At the same time, by realisation of these, the risk of the abuse of power could arise, creation of a new power would be therefor necessary. This power might be a regulatory power, which would be able to define the main criteria of exercise of power. Beforehand the church played that role, but in the twentieth century its function became vacant. I think the function of the new power would be similar to the role of the Constitutional Court at national level, or to the role of the European Court of Justice, of the International Court of Justice, and of the International Criminal Court at international level.