Keresés

Keresési eredmények

• Gyermekkorú bűnelkövetők és áldozatok

  52-62

  Mocsáry Eszter

  Megtekintések száma:

  609

  In this article an evergreen topic will be discussed again and certainly not for the last time ...

  After the presentation on the children of the information society, – the "Z" generation currently living its childhood –, their specific problems and their living space, and after discussing the psychological and sociological background, legal history, and last but not least, the statistics, – I am looking for answers in my study such as what factors, data, precedents motivated the legislature to modify the punishable age for crime, furthermore, whether the more than three years since the entry into force of Law C of 2012 have confirmed the decision to be correct. I will also make mention of victims because of the considerable overlap between the perpetrator and the victim circles characterizing juvenile crime, showing the process which broadens the victims’ rights besides the ever stricter penal policy.

  Have hopes regarding the new regulations proven right? What else can the legislature do, and what can we do for our own children?

• A szociális jogok alkotmányjogi megközelítése a hazai és nemzetközi környezetben

  12-22

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  93

  The aim of the study is to demonstrate how many different legal approaches are there to the judgment of social rights. This varied approach lets us view the subject in several different perspectives, shading the evolving first impression.

  During my disquisition I analyzed how effective are the tools protecting social rights, that can help us to understand and accept the legal practice of the Hungarian Constitutional Court. Doing this by not only approaching the question through legal theory, but also aiming to synthesize it with economic reasoning through a legal filter.

  This complex approach creates the opportunity for a new platform of analysis when examining individually each social right.

• A fogyasztói adásvétel és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tagállami szabályozásának összehasonlító elemzése - Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia

  Szikora Veronika

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  380

  -

• Ügyfél jogállás, bizonyításos mérlegelés és a megállapított jogkövetkezmények funkcióinak egyes kérdései a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában

  36-44

  Joó Imre

  Megtekintések száma:

  195

  This study focuses on the issues related to the procedures of the Hungarian Authority for Consumer Protection. The article includes the main questions from the field of administrative law, such as the problems of the legal status of consumers and the use of sanctions. I used contextual and teleological methods of interpretation to demonstrate the problems and the possible solutions.

• Recenzió Geraldine Andrews és Richard Millet: Law of Guarantees c. művéről

  59-62

  Pálvölgyi Enikő

  Megtekintések száma:

  147

  Absztrakt nélkül.

• A nyilvános gyakorlatbavétel mint újdonságrontó körülmény eredete a magyar szabadalmi jogban

  Papp László

  Megtekintések száma:

  186

  It was obvious at the creation of the 37^th Act of 1895 on the patent rights of inventions, that the protection of patents is a subjective right based on objective conditions, and in connection to this, the discretionality of both the monarch and any other state organizations. For the purposes of this act, the requirements of petantibility were: novelity; invetnion; susceptible of industrial application. Some of these criteria the article is presented the novelity, especially the case of publicly used. Under the first patent act, any new invetion capebla of being used industrialy can be patented, except medicines, food for men and animals, and chemical products, and if the Goverment opposes, warlike inventions. An invention was new, if it had not been published in print anywhere, or publicly worked, or patented by others in the realm. As a result the study is presented the evolituon of „publicly used” from the first patent act by the end of the second world war.

• „Ki sótalanítja Karthágó földjeit?” – A volt Jugoszlávia területén zajlott fegyveres konfliktusok (1991-1999) egyes nemzetközi környezetvédelmi jogi vetületei

  Végh Károly

  Megtekintések száma:

  106

   

  Általánosan elfogadott nézet, hogy egyetlen háború sem vívható meg anélkül, hogy ne ártana a természetnek, sőt, ne rombolná le azt; ennél fogva, hosszú időn át a háborúk e hatását elkerülhetetlen következménynek tekintették, melynek megakadályozására nem született átfogó, nemzetközi rezsim.

  A nemzetközi közösségben, az 1990-es években kiteljesedő értékrendváltozás nyomán, azonban egyre erősödött az igény a környezet védelmének háborúk idejére való kiterjesztése iránt is. E folyamattal egyidejűleg a világ számos régiójában törtek ki fegyveres konfliktusok, melyek sajátos esettanulmányokként mutatják be a nemzetközi jogi szabályozás és annak gyakorlati érvényesülése közötti, gyakran ellentmondásos kapcsolatot.

  A tanulmány középpontjába állított, a volt Jugoszlávia területén zajlott konfliktusok számos súlyos kérdésre és hiányosságra hívták fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, elsősorban két területen: bizonyos, veszélyesnek tekinthető objektumok támadását, valamint a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek használatát illetően, mindkét esetben felvetve a támadásokban közvetlenül érintett Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), valamint tagállamainak esetleges nemzetközi jogi felelősségét.

  A tanulmány első részében vizsgált veszélyes objektumok támadását illetően átfogó képet az UNEP által készített jelentés biztosít, mely azonban maga is több tekintetben árnyalt, olykor ellentmondásosnak tekinthető megállapítást is tartalmaz. A támadások pontos környezeti hatásának tisztázatlansága mellett számos további kérdést hagy nyitva a releváns nemzetközi jogi szabályozás is. Az 1949-es genfi egyezmények és 1977-s kiegészítő jegyzőkönyveik szabályai alapján ugyanis a támadott objektumok nem minősülnek veszélyesnek, ennél fogva kiemelten védettnek, annak ellenére, hogy támadásaik kimutatható környezeti károkat okoztak.

  A tanulmány, és egyben a vizsgált jogterület kulcsproblémája azonban a jogsértés minimális határértékének tisztázatlansága, illetve ésszerűtlenül magasra helyezése, melynek révén csupán a rendkívül nagy területet érintő és páratlanul súlyos szennyezés minősül az egyezmények megsértésének. A szerző megítélése szerint e kritériumrendszer átértelmezése lehet az első lépés a környezet háborúk idején való hatékony védelme kidolgozásához.

  A második vizsgált kérdésként vizsgált szegényített uránium tartalmú lövedékek használata a megosztott és kiforratlan tudományos álláspont miatt további jogbizonytalanságot eredményez.

  Noha e lövedékek a hatályos nemzetközi hadijogi szabályozás alapján nem minősülnek kifejezetten tiltott fegyvereknek, az ilyen lövedéket alkalmazó feleket kifejezett körültekintési és elővigyázatossági kötelezettség terheli a polgári lakosságot érintő káros mellékhatásokat illetően.

  E kérdés tehát továbbra is lezáratlan, azonban a szerző nem zárja ki annak lehetőségét, hogy amennyiben a jövőben e mellékhatások tudományos alapossággal is bebizonyosodnak, a NATO, illetve tagállamai nemzetközi jogi felelőssége felmerüljön.

  Összefoglalóan megállapítható, hogy a hatályos szabályozás, az elmúlt évek fejlődési tendenciái ellenére továbbra is több hiányossággal küzd, különösen a felelősség megállapítása és a kikényszerítési eljárások tekintetében.

  Noha az elkezdett folyamatok a jövőben kiteljesedhetnek, mindaddig, amíg a jelen nemzetközi rendszerben a háborúindítás továbbra is az államok gyakorlatának része, a környezet háborúk idején való védelmének lehetőségei korlátozottak maradnak.

• Felelősség-áttörés a bírói gyakorlatban

  1-8

  Kiss Tibor

  Megtekintések száma:

  379

  Absztrakt nélkül.

• Az államigazgatás középszintjének főbb strukturális változásai 2011 óta

  93-101

  Szakos Judit

  Megtekintések száma:

  104

  Absztrakt nélkül

• A fogantatás, és ami mögötte van – egyes speciális kérdések a büntetőjog szemszögéből

  38-58

  Belinszky Adrienn

  Megtekintések száma:

  187

  Absztrakt nélkül

• A nyugdíjbiztosítás rendszere Magyarországon

  Ungi Noémi

  Megtekintések száma:

  99

  Absztrakt nélkül.

• Beszámoló a Magyar Kriminológiai Társaság legutóbbi tudományos üléséről

  Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  102

  Absztrakt nélkül.

• A rendkívüli munkavégzés díjazásának szabályai, különös tekintettel az Európai Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatára

  Sztancs Edit

  Megtekintések száma:

  155

  Absztrakt nélkül.

• A jogi személy büntetőjogi felelőssége

  Kovács Zsuzsa Gyöngyvér

  Megtekintések száma:

  177

  Absztrakt nélkül.

• Dokumentumok a Mindszenty-perhez Somorjai Ádám–Zinner Tibor (szerk.): Majd’ halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József élettörténetéhez. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008. 1389 oldal

  Nótári Tamás

  Megtekintések száma:

  137

  Absztrakt nélkül.

• Nótári Tamás: A salzburgi historiográfia kezdetei

  13-17

  Kiss Zoltán

  Megtekintések száma:

  126

  Absztrakt nélkül.

• Osztovits András: Az általános szerződési feltételek megjelenése a fogyasztói szerződésekben, tisztességtelen szerződési feltételek megítélése in: Szikora Veronika (szerk.): Fogyasztóvédelmi magánjog - európai kitekintéssel

  81-83

  Török Éva

  Megtekintések száma:

  290

  Absztrakt nélkül.

• Válaszúton – rendiség, abszolutizmus, polgárosodás? Hatalomgyakorlási modellek Jean Bodin Az államról című könyvében

  51-57

  Szentgáli-Tóth Boldizsár

  Megtekintések száma:

  185

  The article approaches Bodin's philosophy from historical aspect outlining the characters of age of reformation. The paper emphasizes, Bodin's work came into existence in a transitional time, wherein holy and profane views coexisted, often interspersed. The conception of Bodin reflects a relatively rational way of thinking introducing the state phenomena as parts of political power structure. The writing analyses the functions of state and their institutions and operation. The article introduces Bodin's ideas about the professional state control and its relations with our modern public administration.

• Beszámoló Az új büntetőeljárási törvény első éve címmel megrendezett konferenciáról

  Szabó Krisztián

  Megtekintések száma:

  97

  Absztrakt nélkül.

• A munkáltatói jogutódlás szabályai a magyar munkajogban

  Hős Nikolett

  Megtekintések száma:

  85

  Absztrakt nélkül.

• A közösségi növényfajta-oltalom szabályozása

  Szabó Ágnes

  Megtekintések száma:

  94

  Absztrakt nélkül.

• Néhány gondolat a női munkavállalók közösségi szintű védelméről

  38-46

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  141

  Absztrakt nélkül.

• Egy problémás szabályozási örökség az új anyagi büntetőkódexben: az életveszélyt okozó testi sértés

  47-78

  Kőhalmi László

  Megtekintések száma:

  197

  A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012.évi C. törvény újabb jelentős szabályozástörténeti
  állomást jelent a magyar büntetőjogban. A szakzsargonban nemes egyszerűséggel, csak új
  Btk.-nak nevezett kódex különböző kritikákat kapott mind jogirodalom, mind a jogalkalmazás
  művelőitől.2 Az észrevételek azonban átsiklottak egy olyan szabályozási megoldás felett,
  amelynek létjogosultsága – véleményem szerint – meglehetősen vitatható. Az egymásnak
  feszülő bírósági ítéleti indokolások is bizonyítják, hogy az életveszélyt okozó testi sértés
  tényállása az egyik legproblematikusabb szabályozási megoldás az „1978-as” büntető anyagi
  kódexünkben. E tanulmányban a fenti téma körüljárására teszek kísérletet.

• Az öröklési szerződés statikája

  89-113

  Dr. Papp Tekla

  Megtekintések száma:

  104

  Az alimentációs (létfenntartási) kötelmek funkciója napjainkban felértékelődik, különösen a demográfiai változások függvényében: az európaiak hosszabb ideig és egészségesebben élnek, viszont a gondozási szolgáltatások iránti igényük is egyre erőteljesebben jelentkezik; így az időskor magával hozza a betegségek, fogyatékosságok, a fizikai gyengeség és a pszichés problémák kialakulását is, szükségessé téve az alimentációs szolgáltatásokat.

  Ennek fényében aktuálissá és indokolttá vált a személyközpontú, önálló és méltóságteljes életvitelt is lehetővé tevő, tartós ápolás-gondozást nyújtó alimentációs kötelmek vizsgálata: mire irányulnak és milyen szerepet töltenek be jelenlegi társadalmunkban az e tárgyú magánjogi szerződések.

  Jelen tanulmányban egy klasszifikálást elvégző rész után az öröklési szerződés jellemzőit és statikáját (az öröklési szerződés alanyait, közvetlen és közvetett tárgyait, tartalmát) elemezzük.

   

   

• Az elektronikus közigazgatás stratégiai kérdései az Európai Unióban

  50-56

  Ravasz Péter

  Megtekintések száma:

  203

  Radical changes could be observed at the of the 20th century and can also be found especially in the 21st century regarding the electronic administrative procedure both in the European Union and in the Member States. These changes primarily originate from the technical development, to which administration has to reflect; furthermore administration should be more faster and can be made closer to the citizens. I review the European Union's strategies and priorities concerning electronic administration in this paper. The European Union's powers are mainly focused on the implementation of such services in all Member States approximately at the same time in this field, if possible on the same technical grounds because only this way can the real interoperability between the different systems be guaranteed. But the interoperability of the national administrations is significantly limited by the linguistic diversity of the European Union because in the absence of a common official langugae real interoperability is limited by the different official languages used in the Member States. Such fields are for example the company registers and its accessibility through the European e-Justice Portal. Although, the efforts for e-administratation of the European Union do not cover all areas of the national administrations, furthermore while the European Union's regulation is focused on the economically efficient activites, Member States have to prioritise issues of citizens' and legal persons' everyday lives when creating and realising eloctronic administration.