Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az (orvos)szakértői bizonyítás a büntetőeljárásban
    95-113
    Megtekintések száma:
    218

    A Be. a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakította, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében észszerű mederbe igyekszik terelni. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő már lehetővé teszi, hogy vizsgáljuk a jogalkalmazói gyakorlatot. Úgy vélem, hogy a legnagyobb változtatás a magánszakértői vélemény szabályozásából adódik, ami lehetővé teszi azt, hogy a terhelt illetve védője hasonló, a fegyverek egyenlőségének alapelvéből is következő jogosítványokkal rendelkezzen a büntetőeljárásban. Mindez pedig általánosságban is az eljárás tisztességességét erősíti, ami pedig garanciája lehet az anyagi igazsághoz is közelítő bírói ítéletek születésének.

  • A csalás értelmezési lehetőségei az osztrák büntetőjogban
    Megtekintések száma:
    167

    It is a well known fact that the legal system of Hungary has a close relation to the legal system in Austria. This should be interesting to examine on which grounds and points the two systems differ from each other. To achieve this challenge, provisions of fraud – as an ancient legal institution – could be a perfect starting point. The essay would like to stress the most important significances of fraud in Austria from both scientific and practical viewpoints.

  • A civil szervezetek program- és jogalkotásban való részvételének egyes kérdései Magyarországon
    10-26
    Megtekintések száma:
    274

    Among the tools of including the concerned elements of society into the decision making processes the government operating since 2010 rather prefers the non-legal ones (i.e. those which do not constitute direct obligations for the government); rather solutions outside of the legal system are put into focus. Therefore the so-called national consultation, which – among others, such as sectoral, professional and other negotiating forums – introduced in Hungary a previously unknown political technique: within two years – in ordinary mail – each citizen received two surveys with possible answers to choose from, furthermore, – as a method not really used before in Hungary – an information booklet was sent to all citizens with the right to vote which presented the newest pieces of legislation.
    Looking beyond political slogans and pathetic forms it may be well observed that the government expects from the method of crowdsourcing – which may be considered traditional in other countries – as well as from different online consultations and the introduction of new means (surfaces) of information the establishment and deepening of discussion (cooperation) with society. Among the new means of information we shall mention that the government of Hungary created its websites civil.kormany.hu and kozhasznusag.kormany.hu related to the civil sector (in broader sense about legislation related to the civil sector). The websites – according to the intentions of the government– are part of the process of changing the attitude aimed at with the new act on the civil sector (Act CLXXV of 2011 on right of association, non-profit status, operation and support of NGOs), through which the government wishes to establish transparent connections with the civil sector.
    In Article 7 of the new Act CXXX of 2010 on legislation the two basic form of social compromise are described, general negotiation and direct negotiation. The former one provides opportunity for sharing opinion on the website of the organisation publishing concepts, drafts (in a way which obliges the organisation which asks for the opinion, e.g. through confirmation obligation or through preparing summaries on the merits), while the latter one allows the concerned minister to directly request persons and organisations to give opinion. A specific form of direct negotiation – creating obligations on the side of the minister – is the institution of strategic partnership, the framework of which is settled in a thorough agreement. One material weakness of the regulation, however, is that Article 13 paragraph (2) of the act only lists in an exemplary way those with whom such partnership may be concluded, by mentioning forms of organisations (e.g. church, trade union, civil organisation).

  • A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos tartalma a büntető ítélkezésben
    71-100
    Megtekintések száma:
    101

    A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus országok jogrendszerében az egyes jogágakban is alkalmazott alkotmányos alapkő. A véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos tartalmát és a büntető jogvita esetén vizsgálandó szempontokat a rendszerváltást követően hamar kifejtette határozataiban az Alkotmánybíróság, melyet nehezen lehetett beilleszteni a büntető anyagi jog dogmatikájába.

    A perbíróságok alkalmazni kezdték a követendő iránymutatásokat, az érdemi döntéseikkel az Alkotmánybíróság hol egyetértett, hol megsemmisítette azokat anélkül, hogy szakjogi kérdésekbe bocsátkozott volna.

    A joggyakorlatban folyamatosan merülnek fel olyan esetek, jogviták, melyek szükségessé teszik az Alkotmánybíróság megszólalását, ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos joga ütközhet más alapjogokkal is.

    A tanulmány a kollízió mikéntjét kívánja bemutatni.

  • A Kúria önkormányzati rendeleteket felülbíráló jogköre esetjogi megközelítésben
    63-74
    Megtekintések száma:
    220

    The Council of Self-Government Affairs of the Curia of Hungary, which was established in 2012, has the power to review judicial norms beside the Constitutional Court of Hungary in order to abolish the collision between them. The division between the issues of the collision is determined up on the fact whether the question is statutory or a constitutional. The specific interpretation of the Curia and its consistent, conceptual statements that have already been made, leads to the conclusion, that such an institution was created that is able to promote the autonomy of the legislation of self-governments in the right direction. This is the issue that I would like to focus in my paper the most, and to examine what are those most important and conceptual statements, which are also important from a practical perspective. I extended my observation particularly on the legal standards regulating the basic rules of coexistence, where I examined the standards in respect of the most common dilemmas from a case-lawpoint of view.

  • A jogkövetkezményeket érintő problémák a munkaszerződés egyes hibatípusainál
    19-26
    Megtekintések száma:
    186

    Rechtsvolgenabziehungsproblemen bei einigen Fehlertypender der Arbeitvertragsbindung

    In diesem Beitrag werden die am öften vorkommene Fehler analisiert, die an der Arbeitvertragsschliesung tauchen auf. Fünf solcher Fehlertypen werden in diesem Beitrag verhandelt. Diese Vehlertiepen tauchen am öften bei den arbeitvertragsahnliche dauerhafte Unternehmens-, und Mandatsvertrage, genau so wie, bei dem Konkrenzabziehendsvertrag auf. Auserdem die Analisierung dehnt auf solche Vertragsproblemen auch aus, die bei der Arbeitzeitbestimmung und bei der handlungsfahikkeit der Verttragsparteien, eben so wie bei dem „Reservatio mentalis” auftauchen.

  • A kontinentális és angolszász jogrendszer kölcsönhatása a FIDIC Sárga Könyv tükrében
    49-64
    Megtekintések száma:
    399

    A Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége által megalkotott ún. FIDIC Könyvek az építési beruházások vonatkozásában, a projekt típusa szerint különböző szerződéses mintákat tartalmaznak, melyeknek az elsődleges célja a legjobb gyakorlat összefoglalása, és az arányos kockázatmegosztás. A FIDIC Könyvek a legnépszerűbb joganyagnak minősülnek világszerte az építési projektek vonatkozásában. A Sárga Könyv a második leggyakrabban használt szerződéses minta, melynek lényege, hogy a vállalkozó kötelezettsége a tervek elkészítésére és a kivitelezésre is kiterjed. A Sárga Könyv az angolszász jogrendszer jogelveit és jogintézményeit alkalmazza, melyből következik, hogy a szerződéses minta kontinentális jogi környezetben való alkalmazása számos jogértelmezési és jogalkalmazási problémát vet fel. A tanulmány a Sárga Könyv kontinentális jogi környezetben való értelmezésének a bemutatását követően a vállalkozó késedelemből eredő károkért való felelősségének kérdésével foglalkozik. A szerző a vizsgálódás középpontjába azt az esetkört állítja, amikor a vállalkozó késedelmét a megrendelő okozta. A szerző ebben a körben konkrét jogalkalmazási javaslatot fogalmaz meg.  

  • Gyermekkorú bűnelkövetők és áldozatok
    52-62
    Megtekintések száma:
    681

    In this article an evergreen topic will be discussed again and certainly not for the last time ...

    After the presentation on the children of the information society,  the "Z" generation currently living its childhood , their specific problems and their living space, and after discussing the psychological and sociological background, legal history, and last but not least, the statistics,  I am looking for answers in my study such as what factors, data, precedents motivated the legislature to modify the punishable age for crime, furthermore, whether the more than three years since the entry into force of Law C of 2012 have confirmed the decision to be correct. I will also make mention of victims because of the considerable overlap between the perpetrator and the victim circles characterizing juvenile crime, showing the process which broadens the victims’ rights besides the ever stricter penal policy.

    Have hopes regarding the new regulations proven right? What else can the legislature do, and what can we do for our own children?

  • Kiút az egyenlőtlenségből – A 2023/970 irányelv újításairól
    101-126
    Megtekintések száma:
    113

    Az egyenlő bánásmód követelménye, valamint annak markáns leágazását jelentő egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elve (továbbiakban: egyenlő bér elve) napjainkban sem mondható elhanyagolható problémának annak ellenére, hogy az annak átfogó szabályozására irányuló törekvések már évtizedek óta a közösségi jogalkotás napirendi pontjai között szerepelnek. Az egyenlő bér elve az elmúlt néhány évben ismételten a figyelem középpontjába került. A COVID-19 világjárvány következtében a munkaerőpiacot ért negatív hatások a férfi és női munkavállalók bére közötti különbségek ismételt növekedésnek indultak, amelynek következtében a nyugdíjkülönbségek is csak magasabbra kezdtek kúszni. Tekintettel arra, hogy a bérek közötti különbség teljes megszüntetésére eddig még nem került sor, a hátrányos helyzetet első sorban kezelni kell, majd a csökkentésre irányuló intézkedéseket kell eszközölni, majd jövőre irányuló célkitűzésként a különbségek megszüntetését kell megfogalmazni, ezt követően pedig ennek érdekében minden szükséges intézkedést kell megtenni. Előzetesen már megállapítható, hogy a 2023/970 irányelv nagy volumenű jogalkotási feladatot tűz újításaival a tagállamokra. Tanulmányban az Európai Unió Bírósága esetjogának a téma szempontjából leginkább releváns döntéseit ismertetem, amelyeket követően az újonnan megszületett irányelv újításait mutatom be. 

  • A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény tükrében
    125-144
    Megtekintések száma:
    437

    A dolgozat a munkaviszonyra vonatkozó szabályokból kiemelve a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit bemutatja annak közelmúltbeli rövid történeti hátterét, fejlődési irányát, a jelenlegi szabályozását, de legfőképpen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (1), (2) és (4) bekezdése gyakorlati alkalmazásának immár több, mint tíz év alatt felgyűlt ítélkezési tapasztalatait. A dolgozat kitér a szóban lévő munkáltatói döntésekkel szemben előterjesztett munkajogi igények jogalapját, valamint összegszerűségét érintő kérdésekre is, segítségül hívva a felsőbb-bíróságok, tehát akár az ítélőtáblák, akár a Kúria hasonló tárgyban meghozott, a jogalkalmazás során iránymutatónak tekinthető eseti döntéseit.

  • Az orvos gyógyító tevékenységének büntetőjogi vonatkozásai
    41-51
    Megtekintések száma:
    322

    The article introduces the criminal liability of the medical doctors in a nutshell. The topicality of this theme is exemplified by the increasing number of criminal procedures against physicians as trends show. During the introduction of the criminal liability of the medical practitioners, the article considers drawing a line between the liability of civil and criminal law of importance. After describing the matters concerning the drawing of line, the study is going to elaborate the legal brief of endangerment committed in the line of duty, followed by a review connecting the prior and the medical profession, presenting some legal cases, respectively. It is very essential to explore the legal brief of prohibited abortion and charlatanry, in addition to delineating the concepts of active and passive euthanasia, and, after having explained the refusal of provisions, it is necessary to aspire to draw a line between the prior mentioned and the legal brief of the assistance in suicide.

  • A fogyasztói szerződések joga az Európai Unió jogában: közös alapok
    Megtekintések száma:
    404

    Der Verbraucherschutz korrigiert durch die rechtliche Regelung, durch Ausbau eines interdisziplinieren Rechtsinstrumentsystems versichert es Rechtsschutz für die Verbraucher in schwächerer Position. Durch rechtlichen Instrumenten wird die optimale Gleichgewichtslage wiederherstellt, demnoch werden die optimalen Verhältnisse geschafft, unter denen die Verbraucher freie Kaufsentscheidungen treffen können und nach eigenen Bedürfnissen „konsumieren” können. Die modernen Rechtsysteme haben als eigenes das ideale Leitbild des Schutzes der schwächeren Partei, diesbezüglich der Schutz vom hohen Niveau der Verbraucherinteressen kann als dritte Generation der Menschenrechte begriffen werden. Also der Verbraucherschutz wurde inzwischen die Sicherung für Lebensniveau der Europabürger und dient neulich auch als Mittel erneuerter Impulze für europäische Wirtschaft zu geben.

    Ziel dieses Artikels ist zu untersuchen, ob irgendwelche Harmonisierung in Rahmen einer Rahmenrichtlinie oder Vereinheitlichung der Verbraucherrechte in Europa eigentlich verwirklich werden könnte. Vor den Feststellungen der endgültigen Konklusionen müssen wir genau anschauen ob die europäischen Verbraucherregelungen gemeinsame Wurzeln oder gemensame Instrumente verfügen. Diesmal dient es als Kerngebiet meiner Forschung.

  • A szerződési szabadság értelmezése a modern polgári jogban
    Megtekintések száma:
    376

    A szerződések joga a polgári és kereskedelmi jog egyik legdinamikusabban fejlődő jogterülete napjainkban. A szerződéskötési technikák, a szerződések teljesítése, valamint a szerződéstípusok köre is új tartalommal telítődik. A jogterület fejlődésének és népszerűségének alapköve a római jogban gyökerező szerződési szabadság mai napig fenntartott tétele. A szerződési szabadság négy fő aspektusa (szerződéskötés szabadsága, partnerválasztás szabadsága, típusszabadság, tartalom szabadsága) biztosítja, hogy a szerződések jogának szabályai könnyen alkalmazkodnak a társadalmi, gazdasági változásokhoz. A szerződő felek jogviszonyukat személyre szabottan alakítják, az e köré keretet építő kontraktus szabályait nagyfokú szabadsággal formálhatják. A szerződések jogának alapelve a modern jogrendszerek alappillére, azonban értelmezése, megítélése államonként és időszakonként változik. Ez a változás sosem tekinthető visszalépésnek, vagy az alapelv lényegi jelentését átértékelő, lerontó változásnak. Az azonban kétségtelen, hogy a szerződési szabadság alapelvi szintű elismertsége egyes nemzetek jogrendszerében valódi operatív alapelvként jogvitát eldöntő, joggyakorlatot fejlesztő mozgatórugó, míg más nemzetek jogalkotásában és jogalkalmazásában az állandóság megtestesítője e gyorsan változó jogi környezetben.

    A tanulmány a szerződési szabadság aspektusainak jelentéstartalmát elemzi a kontinentális és az angol-amerikai jogrendszerek írott szabályainak és jogalkalmazási gyakorlatának függvényében. A jogtudomány értelmezései, konkrét jogesetek szentenciái, valamint az írott jogforrások indokolása adja a tanulmány kiindulópontját. A szerződési szabadság korlátlan érvényesülését „lerontó” szabályok (pl. szerződéskötési kötelezettség, formakényszer, stb.) az alapelv céljának és létének fényében kerülnek vizsgálat alá. Az angolszász rendszerekben az alapelv által generált jogfejlesztő értelmezés a kontinentális jogok lassan változó szemléletével ütközik.

    A tanulmány célja, hogy a szerződési szabadság alapelvének funkcióját megvilágítva bemutassa azt a lineáris jogfejlődést az európai jogi tudományosságban, mely a mai tartalommal ismert alapelvet alkalmassá teszi a szerződések jogában fejlődést generáló és iránymutató szerepkör betöltésére.

  • A szerződési nyilatkozatok érvénytelensége és az elektronikus úton tett jognyilatkozatok
    127-156
    Megtekintések száma:
    136

    A jelen tanulmányban a szerző egy korábbi írásában kifejtett gondolatokat tovább fűzve egyrészt azt elemzi, hogy a jognyilatkozatokra vonatkozó alakisági előírások megsértése esetén nemlétező szerződésről beszélhetünk, vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az írás második része az elektronikus úton megtett írásbeli jognyilatkozatokra vonatkozó legújabb jogszabályi rendelkezések bemutatásán keresztül keresi a válaszokat a legfontosabb jogértelmezési kérdésekre a Ptk. és a digitális államról szóló törvény alapján.

  • Gondolatok az amerikai társasági jogról
    53-58
    Megtekintések száma:
    135

    Absztrkat nélkül.