Keresés

Keresési eredmények

• A büntetéskiszabási szemlélet alakulása – a büntető kódex folyamatos módosításának tükrében

  96-110

  Hati Csilla

  Megtekintések száma:

  160

  The criminal code has had a number of essential revisions during the past years, which has received distinct viewpoints concerning the improvement of punishments from the judiciary in criminal cases. The reasons of modifications can be explained mainly by the different penalty politics coming into prominence, occasionally having respect for different social approaches. It is periodically distinct which activities are indictable offences, which of the punishments serve the prevention of committing an act of crime the best in the fight against criminality. It is interesting to study how these sweeping changes can appear and effect in the daily legal activities. How far can the changes lobby the judges and prosecutors? Which punishment is ideal in the case - suiting to the aim of punishment – in the interest of the protection of society? As a result, analyzing judgments and interviewing some professional jurists (as far as I can) the different requirementson infliction of punishments do not appear immediately in practice and do not appear in the similar way concerning the functions of judges and prosecutors. It is not machines that pass judgement in a case, which could modify the expectation concerning the result.

• Az ENSZ megalakulásának 60. és Magyarország ENSZ-tagságának 50. évfordulója alkalmából Szegeden megrendezett konferenciáról

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  118

  Absztrakt nélkül.

• Az on-line felhasználási folyamat szereplőinek felelősségi kérdéseiről

  Aranyi Péter

  Megtekintések száma:

  89

  Absztrakt nélkül.

• Ármeghatározás a római adásvételnél

  Jusztinger János

  Megtekintések száma:

  71

  Absztrakt nélkül.

• Máthé Gábor – Gecsényi Lajos: Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből (Gecsényi Lajos–Máthé Gábor (szerk.): Sub Clausula – 1920, 1947. Dokumentumok két békeszerződés – Trianon, Párizs – történetéből. Buda

  Matura Tamás

  Megtekintések száma:

  139

  Absztrakt nélkül.

• Tamás Nótári: Show Trials and Lawsuits in Early-Medieval Bavaria. Rechtsgeschichtliche Vorträge 53. Budapest 2008. 101 pp.

  37-39

  Gulyás Ábel

  Megtekintések száma:

  93

  Absztrakt nélkül.

• A football világbajnokság reklámarcai, az arculat-átviteli szerződés

  27-32

  Strihó Krisztina

  Megtekintések száma:

  172

  Absztrakt nélkül

• A konzuli védelem nyújtásának feltételei a magyar jogban

  172-180

  Becánics Adrienn

  Megtekintések száma:

  178

  Absztrakt nélkül

• A jogszerű adatkezelés a GDPR rendelet után

  Stricz Walter Roland

  Megtekintések száma:

  402

  Regulation (EU) 2016/679 of the European Parliament and of the Council of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC (General Data Protection Regulation), became effective on 25 May 2018. With the regulatory form the legislator raised the regulation of the right to the protection of personal data within the European Union to a higher level. The legislative act has a fundamental impact on the legal systems of the member states showing various differences from each other. Further, it can be stated as a general experience that the right to the protection of personal data and the nature of such right are less known either to those affected or to the data controllers. The new legislative act and the penalties with increased amounts [Article 84 of the GDPR] demand the elaboration of a study understandable for laics, too. Finally, as a result of the General Data Protection Regulation, the institution system ensuring the protection of personal data has fundamentally changed, so, therefore, it is also necessary to examine the authorities of the member states and the Union, as well.

  The study primarily approaches the occurring problems from the practice side. Accordingly, the examination conducted by the Commission nationale de l’informatique et des libertés (CNIL) against Google is described, as the first significant penalty imposed based on the General Data Protection Regulation.

  The first part of the study is intended to present the right to the general protection of personal data. The historical part addresses in details the major elements of the historical development of data protection and the development of its contents, with particular regard to the appearance of the right to information self-determination based on the so-called “census-judgement” of 1983 of the BVerfG (Federal Constitutional Court of Germany). Finally, this part touches upon the theories defined in connection with the historical generations of the right to the protection of personal data. After the historical part the study addresses the peculiarities of the right to the protection of personal data, paying particular attention to separation from the neighbouring legal areas.

  The second part is intended to present the prevalence of the right to information self-determination according to the GDPR. It is the institution system protecting personal data that has undergone the most significant change. The Work Group under Article 29 has been replaced by the Data Protection Agency set up based on the GDPR. Setting up the Agency, enlarging its scope of authority and its stronger independence from the executive powers of the Union can, by all means, be evaluated positively. As regards the security of personal data, the practice, major directives and opinions of the Work Group under Article 29 have been examined. It is a significant step forward that the GDPR has made the sphere of special personal data more specific, promoting by this the increase of the extent of protection. It is important that, as a general rule, the Regulation forbids controlling special personal data. The definition of the concept of personal data is an essential condition for understanding the regulation. In addition to the principles of controlling personal data, the legal fundaments of data control have particular significance, with special regard to the consent and the data control necessary for performing the contract. In my view, the consent is a legal fundament of auxiliary nature for data control, which is also supported by the opinions of the Work Group, too. Granting the consent and the individual excluding circumstances occurring in connection with this, were examined on a case-by-case basis. In my opinion, the automated decision making process and the regulation of profile creation are one of the most cardinal issues of the GDPR. The way in which profiles are created, their use and the permissibility of such use are discussed in details. In my view, the regulation of the GDPR is deficient as regards the automated decision making process and the profile creation. The decision making necessary for performing the contract is not separated sharply enough, and it is not necessary for this. In my opinion, in respect of this latter sphere of cases the GDPR is not strict enough and may easily serve as a basis for misuse on the part of data controllers. In my view, granting the consent should be made stricter in respect of creating profiles and the introduction of the (contradictable) legal presumption of refusal would also be desirous.

• Bridging Jurisdictions: Enforcing Access Rights under the Brussels IIb Regulation

  5-21

  Gönczi Barbara

  Megtekintések száma:

  226

  The research work discusses the issue of the maintenance of contact with children in the context of the new Brussels IIb Regulation. The Regulation introduces a number of important innovations that will make it easier to resolve international divorce cases and to ensure that the rights and best interests of the child are respected. The study highlights the provisions of the Regulation, with particular attention to the issue of recognition and enforcement of foreign judgments in the context of national family law. Finally, a recent decision of the Hungarian Curia is presented, which is an important precedent in the context of the enforcement of the right of access.

• Jus ad bellum normák a jelenkori fegyveres konfliktusokban

  Szigeti Péter

  Megtekintések száma:

  134

  Absztrakt nélkül.

• Merre tovább európai büntetőjog?

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  148

  Depuis l’entrée en vigeur du traité d’Amsterdam, la Cour de justice des Communautés européennes a de plus amples compétences dans le Titre VI du traité sur l’Union (3e pilier) consacré á la coopération policière et judiciaire pénale. Á partir de ce moment on peut rencontrer plusieurs arrêts concernant le droit pénal. L’affaire Procédure pénale contre Maria Puppino joue un rôle essentiel parmi ces arrêts. C’était la première fois que la Cour de Justice des Communautés européennes a été saisie d’une question préjudicielle sur l’interprétation d’une décision-cadre adoptée dans le cadre du troisième pilier.

  Dans cet arrêt la Cour souligne l’extention de l’obligation d’interpretation conformément á la décision cadre même si le résultat est contraire aux lois pénales ou procédure pénale internes. Quelques temps après «La Cour de Luxembourg limite la souveraineté des États en matière pénale» -écrivait-on dès le 15 septembre 2005 dans un grand quotidien. Les revues juridiques en droit pénal ont adopté le même ton: «La Cour de justice des Communautés européennes limite la souvaireneté des États en matière pénale.»

  La Cour de Justice a déclaré que la protection de l’environnement constituait un des objectifs essentiels de la Communauté, c’est pourquoi la Communauté a la compétence pour rendre des décisions visant au rapprochement des sanctions des états membres dans ce domain.

  De nos jours la question du droit pénal européen est de plus en plus actuelle, malgré cette substancielle européanisation, de nombreux pénalistes et les états membres défendent plus que jamais les particularités nationales.

  La présente contribution montre brièvement l’histoire du troisième pilier concernant la coopération policière et judiciaire. Puis j’analyse en détail ces deux arrêts mentionnés ci-dessus qui présentent la situation actuelle du droit pénal dans l’espace de l’Union européen.  En suivant les arrêts de la Cour de Justice on peut constater une forte européanisation dans ce domaine mais en même temps on peut voir une certaine «bataille» de compétence entre les institutions européennes notamment entre la Comission et le Parlement contre le Conseil. La Comission veut obtenir de plus en  plus de compétence. En ce qui concerne les états membres, les participants dans le procès préjudiciel combattent contre la Comission et accentuent qu’il faut que le troisième pilier reste dans le cadre de coopération intergouvernementale et ils ne veulent pas renoncer á leurs souvairenités et leurs spécialités dans le domaine pénal. On peut dire qu’il y a deux champs de bataille dans le droit pénal européen, d’une part entre les institutions européennes, d’autre part entre les états membres et l’Union.   

  Dans la «bataille» c’est la Cour qui essaie de résoudre ce problème, donnant de plus en plus de droit á la Comission, renforcant les élements communautaires dans le troisième pilier. Malgré les protestations des États membres, la Cour limite leurs souveraineté en matière pénale. La communautarisation de droit pénal a déja commencé mais il reste beacoup de questions ouvertes. Dans mon article, j’ai posé ces questions et j’ai essayé de trouver les réponses possibles présentant les arguments des differentes parties.   

• Az áldozatsegítés megvalósulási formái az Európai Unió egyes tagállamaiban

  Schweighardt Zsanett

  Megtekintések száma:

  116

  Absztrakt nélkül.

• A felmondási rendszerek dogmatikai csoportosítása

  75-77

  Csák Zsolt

  Megtekintések száma:

  83

  Absztrakt nélkül.

• Békefenntartás és humanitárius intervenció a ruandai népirtás idején

  86-92

  Pető Alexandra

  Megtekintések száma:

  129

  Absztrakt nélkül

• Fogyasztói magáncsőd az Európai Unióban

  153-163

  Zoványi Nikolett

  Megtekintések száma:

  244

  A modern polgári jogrendszerek szinte mindegyike kiemelt alanyi jogként tekint a tulajdonjogra, amely azt jelenti, hogy megfelelő bírósági eljárás nélkül a személyeket megillető tulajdonjog nem korlátozható és nem vonható el. A fizetésképtelenségi eljárások esetében a tulajdonhoz való alanyi jog sérelmet szenved, hiszen az adóst megfosztjuk az őt megillető tulajdonjogától. Ezen helyzetekben az adós és a hitelező tulajdonjogi igénye feszül egymásnak, akár olyan szinten is, hogy az adós megélhetése veszélybe kerül a hitelezői igények kielégítése által. A fizetésképtelenségi eljárások során a kötelezett magatartása következtében a jogosult oldalán megbomlott tulajdonjogi jogviszonyt kell úgy helyreállítanunk a kötelezett vagyona terhére, hogy biztosítjuk az adós érdekeinek védelmét is, az eljárás mindkét fél érdekeit szem előtt tartó voltát. A nemzeti jogalkotóknak több szempontot is figyelembe véve kell tehát megalkotni azokat az anyagi és eljárási jogszabályokat, amelyek alapján a magánszemélyek vagyona is fizetésképtelenségi eljárás alá vonható. Mindezt egy olyan környezetben kell a nemzeti jogalkotóknak megtennie, amikor a globalizáció hatása miatt már közel sem biztos, hogy az adós és hitelező azonos ország állampolgára. Épp ezért fontos azt is megnézni, hogy az Európai Unió a tagállamai számára hogyan szabályozza a nemzeti határokon átnyúló, de az Európai Unió tagállamai közötti fizetésképtelenségi eljárásokat.

• Az elállás dogmatikai kérdései egyes nemzeti jogokban és a közösségi irányelvekben

  Csöndes Mónika

  Megtekintések száma:

  87

  Absztrakt nélkül.

• Least Developed Countries and the Generalised System of Preferences scheme from 2006 to 2015

  Soltész Kinga

  Megtekintések száma:

  94

  Absztrakt nélkül.

• Új könyv az Európai Bíróság környezetvédelmi ügyeinek tapasztalatairól

  5-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  87

  Absztrakt nélkül.

• Hibás teljesítés hibátlanul - Recenzió Csécsy Andrea: A szerződések hibás teljesítése, szavatosság, jótállás, minőségi kifogások intézése című munkájáról; In: Szikora Veronika (szerk.): Fogyasztóvédelmi magánjog – európai kitekintéssel

  74-75

  Andorkó Imre

  Megtekintések száma:

  147

  Absztrakt nélkül.

• Betegjogok gyakorlása

  35-44

  Petkó Mihály

  Megtekintések száma:

  253

  Getting medical care is normally not a voluntary decision of people. It is a necessity for people in sick conditions. Most people also have concerns regarding their personality rights as patients. The essay analyzes how patient rights are treated and exercised in Hungary from a mainly practical point of view.

• A hibás termékért való felelősség rendszere és szabályai Európában

  19-26

  Hajnal Zsolt

  Megtekintések száma:

  159

  Absztrakt nélkül.

• Ügynökök és bennfentesek – A bennfentes kereskedelem és az ügynök–költség összefüggései

  54-64

  Kecskés András

  Megtekintések száma:

  269

  This paper examines insider trading regulation regulations from the viewpoint of agency costs. An overview is given regarding the different definitions of insider trading in jurisprudence which helps establishing the essence of this behaviour. The author also aims to give an insight to the agency problem and agency costs which arise in a business organisation with separate ownership and management. Only through that can be the effects of insider trading demonstrated on agency costs. The article aims to give a balanced overview by enumerating reasons whether insider trading increases or decreases agency costs. If it raises agency costs then prohibition is justified. If it decreases agency costs, e.g. it serves as a more efficient compensation mechanism, then allowing insider trading might be more beneficial.

• Az Európai Külügyi Szolgálat szerepe – út a szorosabb európai integráció felé?

  Szabó Fruzsina Mariann

  Megtekintések száma:

  203

  This essay examines the impact of the European External Action Service (EEAS) on the development of the European integration. First, the historical and institutional precedents, and the development of external institutional system of the EC (EU) are presented. Then it is mentioned in greater details which factors led to the establishment of the institution of the High Representative (HR) and its assisting European External Action Service. The EEAS’s role is analyzed and assessed primarily from the standpoint that – given its operation and power – how the creation of this institution can strengthen the achievement of a closer European integration. This issue is analyzed especially in relation with cooperation, and division of tasks and power with the other EU bodies and institutions that play decisive role in the implementation of the EU’s external actions.

• A kártérítés határai

  Gyekiczky Tamás

  Megtekintések száma:

  79

  Absztrakt nélkül.