Editorial Guide
Útmutató a tudományos apparátus elkészítéséhez
A folyóirat kiadványkészítési gyakorlatát elfogadott szerkesztői és kiadói normakönyvek előírásaival összhangban alakította ki, ezért csak a követelményeknek megfelelő apparátussal ellátott dolgozatokat fogad be és jelentet meg. Felhívjuk a tisztelt szerzők figyelmét, hogy a lábjegyzetekben rövidített – a lentebb részletezett – formában kérjük a hivatkozásokat megjeleníteni, a kéziratok végén pedig a „Források és irodalom” részben legyen kibontva a rövidített lábjegyzeti tartalom. A „Források és irodalom” rész közvetlenül a törzsszöveg után helyezkedik el, amelyet az alábbi sorendben és szerkezetben kérünk elkészíteni:
Források és irodalom
Kéziratos források
Levéltári források
Könyvtárak, múzeumok és adattárak forrásai
Magántulajdonban lévő források
Nyomtatott források
Forráskiadványok, okmánytárak
Statisztikai kiadványok és helységnévtárak
Jogszabályok
Sajtótermékek
Internetes források
Szakirodalom
Függelék
***
Kéziratos források
A forrásokra való hivatkozásnál kérjük, hogy a szerzők a forrástípusnak megfelelő rövidítési formát alkalmazzák. A levéltári és kézirattári források esetében kérjük, hogy törekedjenek a minél pontosabb hivatkozásra, lehetőleg ügyirat szintig vagy paginaszámig kiterjesztve. Külföldi közgyűjtemények esetében mindig az eredeti nevüket használjuk, továbbá meg kell adni annak a városnak a nevét is, ahol az adott közgyűjtemény található. Az intézmények nevét alfabetikus sorrendben tüntessék fel a megfelelő részben. Amennyiben egy közgyűjteményből több forrás kerül felhasználásra, akkor a forráslistában elegendő az adott közgyűjtemény nevét egyszer feltüntetni, és alatta növekvő sorrendben hivatkozni a források lelőhelyét.
Levéltári források
Lábjegyzetben: MNL HBVL IV.1011.a 25. k. p. 12.
Forráslistában:
MNL HBVL
Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltára
IV.1011. Debrecen város tanácsának iratai, 1518–1905
- Tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek, 1547–1850
Lábjegyzetben: MNL OL P 4. 12. tétel Id. Andrássy Gyula levele Nagy Józsefnek. Szatmár, 1840. aug. 17.
Forráslistában:
MNL OL
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
P 4. Andrássy család levéltára, 1715–1949
Lábjegyzetben: MNL OL P 707. XXIX. Fasc. 285. No. 1. fol. 28–34.
Forráslistában:
MNL OL
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
P 707. Zichy család zsélyi levéltára, 1527–1946
Lábjegyzetben: MNL SzSzBVL XIII.3. 6. d. Bona Vásárosnaményiensis 1717.
Forráslistában:
MNL SzSzBVL
Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára
XIII.3. Eötvös (vásárosnaményi) család iratai, 1515–1956
Külföldi levéltári hivatkozás esetén:
Lábjegyzetben: ANR CJ F 00255-01. No. 406.
Forráslistában:
ANR CJ
Arhivele Naţionale ale României, Serviciul Judeţean Cluj, Cluj-Napoca
F 00255 Fond Familial Fideicomisionar Jósika
- Acte privind familia Jósika
Könyvtárak, múzeumok és adattárak forrásai
Lábjegyzetben: OSZK Kt. Fol. Hung. 1389. VIIa. fol. 193.
Forráslistában:
OSZK
Országos Széchényi Könyvtár
Kt Kézirattár
Fol. Hung.1389. Thaly Kálmán gyűjteménye
Lábjegyzetben: BM VIII. 51/1979.
Forráslistában:
BM
Bihari Múzeum
VIII. A Bihari Múzeum Adattára
Magántulajdonban lévő források
Lábjegyzetben: Kovács 1943.
Forráslistában:
Kovács 1943.
Kovács István II. világháborús naplója, 1943. (X. Y. tulajdonában)
Lábjegyzetben: Csánigi templom 1952.
Forráslistában:
Csánigi templom 1952.
Csánigi Evangélikus Egyházközség temploma, 1952 (fénykép, készítője ismeretlen). (X. Y. tulajdonában)
Lábjegyzetben: Nyíregyháza, Bessenyey tér é. n.
Forráslistában:
Nyíregyháza, Bessenyey tér é. n.
Nyíregyháza, Bessenyey tér, é. n. (képeslap). (X. Y. tulajdonában)
Jegyzetben: Nagy 1983.
Forráslistában:
Nagy 1983.
Interjú Nagy Ferenc tájfutóval 1983. február 12-én. Készítette: Debreceni Rezső. (X. Y. tulajdonában)
Nyomtatott források
Forráskiadványok, okmánytárak
Amennyiben rendelkezik a tudományos közösségben elfogadott rövidítéssel (ÁÚO, KO, ZsO stb.), akkor a szerzők ezen rövidítéseket használják. Ennek hiányában az összeállító személye szerint hivatkozás az elfogadott.
Lábjegyzetben: KO V. 413.
Forráslistában:
KO V.
A Nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. S. a. r. Géresi Kálmán. V. k. Budapest, 1897.
Lábjegyzetben: Balogh 1999. 47.
Forráslistában:
Balogh 1999.
Katonai tábortól a mezővárosig I. (Böszörmény, Hadház, Nánás és Szoboszló magisztrátusi jegyzőkönyvei 1711-ig). A bevezető tanulmányt írta és a források szövegét s. a. r.: Balogh István. Debrecen, 1999. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 31.)
Statisztikai kiadványok és helységnévtárak
Ha a statisztikai adatforrás periodikusan jelent meg sorozatként pl. Statisztikai Közlemények (MSK), Statisztikai Évkönyv (MSÉ), Nagy Magyar Compass (NMC) stb., akkor elég a sorozat rövidített címe és sorszáma a lábjegyzetben.
Lábjegyzetben: MSK Ús. 86. 34.
Forráslistában:
MSK Ús. 86.
1930. évi népszámlálás II. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Budapest, 1934. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 86. k.)
Ha az adott statisztikai kiadványok nem kerültek be a KSH egyik sorozatába se, de jól beazonosítható „sorozatot” alkotnak (mint például a népszámlálási adatsorok), akkor a lábjegyzetbe a KSH és/vagy az adatsor témája (3–4 szó), valamint annak felvételének éve (nem a kiadás) kerüljön. Sorozatba be nem illeszthető kiadványok esetében is hasonló módon kell eljárni: téma vagy kulcsszavak és az adatok felvételének éve. Ha az utóbbi nem beazonosítható, akkor a kiadás éve. A nem KSH által kiadott adatforrások esetén is a fentebb leírt eljárás az iránymutató.
Lábjegyzetben: KSH 1970. évi népszámlálás 10. II. 98.
Forráslistában:
KSH 1970. évi népszámlálás 10. II. 98.
1970. évi népszámlálás. 10. Hajdú-Bihar megye és Debrecen adatai II. Budapest, 1972.
Lábjegyzetben: Helységnévtár 1892. 449.
Forráslistában:
Helységnévtár 1892.
A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Szerk. Dr. Jekelfalussy József. Budapest, 1892.
Lábjegyzetben: Helységnévtár 1933. 572.
Forráslistában:
Helységnévtár 1933.
Magyarország helységnévtára. Szerk. KSH. Budapest, 1933.
Jogszabályok
Mivel valamennyi jogszabály elérhető a https://net.jogtar.hu/ és https://njt.hu/ oldalakon, így külön nem szükséges feltüntetni a jogszabályokhoz tartozó linkeket sem a lábjegyzetekben, sem a forráslistában. A törvényeket és törvénycikkeket hagyományosan római számmal, minden egyéb jogszabályt arab számmal sorszámozunk. 1949 előtt „törvénycikk”, 1949-től a „törvény” elnevezés a hivatalos a jogalkotásban.
Lábjegyzetben: 1996. I. tv. 1. § (2) bek. c)
Forráslistában:
1996. I. tv.
1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról
Az országgyűlési határozatok, kormányrendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek esetében zárójelben fel kell tüntetni a Magyar Közlönyben történő kihirdetés dátumát is.
Lábjegyzetben: 46/1994. (IX.30.) OGY hat.
Forráslistában:
46/1994. (IX.30.) OGY hat.
46/1994. (IX.30.) OGY határozat a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról
Lábjegyzetben: 54/2014. (XII.5.) BM r.
Forráslistában:
54/2014. (XII.5.) BM r.
54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
Az ezeknél alacsonyabb rangú jogszabályok és más jogi formában megjelent iránymutatások, tájékoztatók esetén az adott ágazati közlöny számát (és nem a megjelenés dátumát!) adjuk meg, ahol kihirdették őket.
Lábjegyzetben: 8009/1989. (PK 33.)
Forráslistában:
8009/1989. (PK 33.)
A Pénzügyminisztérium 8009/1989. (PK 33.) PM tájékoztatója a könyvek 1989. évi megnyitásáról, rendezéséről az alapítványok és a társadalmi szervezetek számára.
Sajtótermékek
Folyóiratra, hetilapra vagy napilapra való hivatkozás esetén a lábjegyzetben a következő adatokat szükséges megadni: szerző neve és cikk címe (amennyiben ismert), sajtótermék neve, évfolyama, száma, megjelenés pontos dátuma (év, hónap, nap), oldalszám. A forráslistában alfabetikus sorrendben a befoglaló sajtótermékek nevét tüntessük fel.
Lábjegyzetben: Kiss István: A só története. Magyar Nemzet 20. 12. 1986. jan. 13. 2.
Forráslistában:
Magyar Nemzet
Lábjegyzetben: Móricz Zsigmond Filmszínház hirdetése. Kelet-Magyarország 15. 103. 1958. máj. 3. 8.
Forráslistában:
Kelet-Magyarország
Internetes források
Az internetes források esetében a lábjegyzetbe kerüljön a forrás rövidített címe, annak hiányában a tárgya és keletkezésének éve. A forráslistában legyen megadva a teljes cím vagy tárgy, a közlő honlap és a pontos internetes elérési útvonal a megtekintés időpontjával.
Digitalizált közgyűjteményi források, amelyeknek nem tüntették fel a pontos forrását.
Lábjegyzetben: Derecske kataszteri térképe 1886.
Forráslistában:
Derecske kataszteri térképe 1886.
Derecske 1886. évi kataszteri felmérése során készített térképszelvények. Arcanum Térképek.
https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=3%2C4&bbox=2373457.9200722477%2C5989224.075198842%2C2421804.3404626218%2C6005237.632624587 (utolsó megtekintés: 2026. febr. 1.)
Lábjegyzetben: Zsáka urbáriuma 1772.
Forráslistában:
Zsáka urbáriuma 1772.
Zsáka nevű helységnek urbáriuma 1772. Hungaricana.
https://archives.hungaricana.hu/hu/urberi/bihar-zsaka/?list=eyJxdWVyeSI6ICJNRUdZPUJJSEFSIn0 (utolsó megtekintés: 2026. febr. 1.)
Statisztikai adatsorok, amelyek kötet formájában kerültek publikálásra.
Lábjegyzetben: Ipari adatok 2001–2024.
Forráslistában:
Ipari adatok 2001–2024.
Az ipar összefoglaló adatai 2001–2024. KSH.
https://www.ksh.hu/stadat_files/ipa/hu/ipa0001.html (utolsó megtekintés: 2026. febr. 1.)
Interneten elérhető plakát-, fénykép- és képeslapgyűjtemények.
Lábjegyzetben: Berettyó-híd 1952.
Forráslistában:
Berettyó-híd 1952.
Vasúti híd a Berettyó folyó felett 1952. Fortepan.
https://fortepan.hu/hu/photos/?id=16739 (utolsó megtekintés: 2026. febr. 26.)
Interneten elérhető podcastek és videók.
Lábjegyzetben: Védett elvtársak 2025.
Forráslistában:
Védett elvtársak 2025.
Védett elvtársak a szocializmusban. ÁBTL. 2025. máj. 15. (Kémhatás 14.)
https://www.abtl.hu/podcastok-es-videok/vedett-elvtarsak-a-szocializmusban/ (utolsó megtekintés: 2026. febr. 11.)
Interneten elérhető adatbázisok, amelyek esetében az adatok eredeti forrása nem megállapítható.
Lábjegyzetben: Arnold Ernő gyászjelentése 1960.
Forráslistában:
Arnold Ernő gyászjelentése 1960.
Arnold Ernő autómechanikus gyászjelentése 1960. március 12. MACSE, Egyedileg gyűjtött gyászjelentések.
https://macse.hu/society/egyedi_gyaszjelentesek.php?bet=A&vnev=Arnold+Ern%C5%91&id=152 (utolsó megtekintés: 2026. febr. 11.)
Honlapokon elérhető tájékoztató, ismeretterjesztő és/vagy tudományos céllal közzétett adatok. Ezen esetekben a keletkezés éve elhagyható.
Lábjegyzetben: Ceglédi kórház története
Forráslistában:
Ceglédi kórház története
Kórházunk rövid története. Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet.
https://toldykorhaz.hu/2017/03/25/korhazunk-tortenete/ (utolsó megtekintés: 2026. febr. 11.)
Lábjegyzetben: Komlóssy család birtokadománya
Forráslistában:
Komlóssy család birtokadománya
A birtokadomány. Komlóssy (Komlósy) család honlapja.
https://komlossy.hu/index.php?op=dok&pid=16 (utolsó megtekintés: 2026. febr. 11.)
Szakirodalom
A hivatkozott irodalom jegyzéke a felhasznált források után következik, a tanulmány legvégén, tételesen felsorolva, a szerzők ábécésorrendjében. Csak a ténylegesen lábjegyzetben hivatkozott munkák kerüljenek feltüntetésre.
A lábjegyzetben lévő rövid hivatkozásban a családnév mellett a keresztnév rövidítését csak akkor kell feltüntetni, ha a hivatkozott irodalom tételei között több azonos családnevű szerző is található (Benda K. 1972.; Benda Gy. 1985.). Amennyiben egy szerző egy adott évben több művet is publikált, az ábécé kisbetűit használjuk a megkülönböztetésükhöz (Tomka 2001a.; Tomka 2001b.). Egy lábjegyzeten belül egy szerző több művének hivatkozásakor a nevet elegendő csak egyszer megadni, majd azt követően a megjelenési dátumokat pontosvesszővel elválasztva felsorolni (Valuch 2001.; 2013.). Egy lábjegyzeten belül a különböző hivatkozásokat pontosvesszővel választjuk el (Gyáni 2002.; Tomka 2018.; Demeter 2018.). Többkötetes művek rövid hivatkozása esetén a felhasznált kötet kötetszámát római számmal tüntetjük fel (Braudel 2003. II.).
Amennyiben egy szakirodalmi hivatkozásnál nem ismert a kiadás helye és/vagy éve, akkor az alábbi rövidítéseket kell használni: h. n. (hely nélkül), é. n. (év nélkül), h. é. n. (hely és év nélkül). Ha a műnek nincs szerzője, abban az esetben a kötet címének jól beazonosítható rövidítése szerepeljen a lábjegyzetben.
Ha a felhasznált irodalom mind interneten (digitalizált állományként), mind papíralapon elérhető, akkor a hivatkozásnál a fizikai formátumban megjelent kiadvány adatait részesítsük előnyben.
Az irodalmi hivatkozások formátuma tekintetében az alábbi példák az irányadóak.
Teljes kötetre való hivatkozás esetén:
Lábjegyzetben: Benda 2008. 15.
Forráslistában:
Benda 2008.
Benda Gyula: Zsellérből polgár – társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma, 1740–1849. Budapest, 2008. (Mikrotörténelem 3.)
Lábjegyzetben: Heckenast 2005. 22.
Forráslistában:
Heckenast 2005.
Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (Kronológiák, adattárak 8.)
Lábjegyzetben: A Harmadik Birodalom… 1997. 233.
Forráslistában:
A Harmadik Birodalom… 1997.
A Harmadik Birodalom hadviselése – Hitler hadseregének felemelkedése és összeomlása. Ford. Vibók Tamás. Debrecen, 1997.
Periodikára való hivatkozás esetén:
Lábjegyzetben: Kovács 2025. 16–17.
Forráslistában:
Kovács Eleonóra 2025.
Kovács Eleonóra: A magyarországi családtörténet-kutatás forrásai. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXIX. Szerk. Szendiné Orvos Erzsébet – Szikla Gergő. Debrecen, 2025. 5–32.
Tanulmánykötetben megjelenő publikáció esetén:
Lábjegyzetben: Gál 1997. 54.
Forráslistában:
Gál 1997.
Gál Zoltán: A magyarországi városhálózat vizsgálata a banki betétforgalom alapján 1910-ben. In: Kőfallal, sárpalánkkal… Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Németh Zsófia – Sasfi Csaba. Debrecen, 1997. 50–65. (Rendi társadalom – polgári társadalom 7.)
Folyóiratban megjelenő tanulmány, szakcikk esetén:
Lábjegyzetben: Gyáni 2016. 215.
Forráslistában:
Gyáni 2016.
Gyáni Gábor: A város mint zárt és nyitott tér. Forrás 48. (2016) 3–4. 205–220.
Lábjegyzetben: Bennett–Smith–Radicic 2018. 570.
Forráslistában:
Bennett–Smith–Radicic 2018.
Bennett, Robert J. – Smith, Harry – Radicic, Dragana: Towns in Victorian England and Wales: a New Classification. Urban History 45. (2018) 4. 568–594.
Internetes hivatkozás esetén:
Lábjegyzetben: Zsoldos 2024. 28–29.
Forráslistában:
Zsoldos 2024.
Zsoldos Ildikó: Egy partiumi zsidó ügyvéd politikai pályakezdete. Új Nézőpont 11. (2024) 1–2. 26–42.
http://ujnezopont.com/wp-content/uploads/2024/12/04-Zsoldos-Ildiko.pdf (utolsó megtekintés: 2026. febr. 11.)
Lábjegyzetben: Rácz 2025.
Forráslistában:
Rácz 2025.
Rácz Balázs Viktor: Visszaváltható fejedelmi adományok a kora újkori Erdélyben. Újkor.hu. Közzétéve: 2025. szept. 25.
https://ujkor.hu/content/visszavalthato-fejedelmi-adomanyok-a-kora-ujkori-erdelyben-inscriptio (utolsó megtekintés: 2025. okt. 1.)
Disszertációk és szakdolgozatok esetén:
Lábjegyzetben: Koloh 2018.
Forráslistában:
Koloh 2018.
Koloh Gábor: A születésszabályozás mint társadalomtörténeti probléma. Születésszabályozás a Dél-Dunántúlon, 1790–1941. PhD-disszertáció. Eötvös Lóránd Tudományegyetem. Budapest, 2018.
Megjelenés alatt álló kézirat esetén:
Lábjegyzetben: Kiss-Nagy 2028.
Forráslistában:
Kiss-Nagy 2028.
Kiss-Nagy Ágnes: További érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Megjelenés alatt. Korall.
Illusztrációk
Az illusztrációk (ábra, táblázat, kép, térkép) helyét kérjük megjelölni a törzsszövegben az odavágó részt követően (a tördelés során ez változhat). Abban az esetben, ha az illusztrációk jelentős (több oldalnyi) terjedelmet ölelnek fel, és nagy mértékben megszakítanák a törzsszöveg folytonosságát, akkor kérjük a függelék használatát. A függelék a „Források és irodalom” rész után helyezkedjen el. Ha az adott illusztráció tartalmaz valamiféle rövidítést, akkor azok szintén az illusztráció alatt kerüljenek feloldásra (tjv.: törvényhatósági jogú város; ref.: református). Az illusztrációk vonatkozásában minden esetben kerüljön feltüntetésre az alábbi három technikai elem:
Sorszám: Az illusztrációkat típusonként külön kell sorszámozni. Ha egy ábra több részből áll, akkor az ábra részeit betűkkel jelöljük.
- térkép. Magyarország közigazgatási térképe, 1930
- térkép. Hajdú-Bihar megye úthálózatos térképe, 1940
- ábra. Születések és halálozások Magyarországon, 1828–1920
- kép. Émile Durkheim arcképe
- ábra. Debrecen kereső lakosságának foglalkoztatási megoszlása, 1910
- ábra. Budapesten élő kamarai ügyvédek számának változása, 1910–1930
Cím: Minden illusztrációt kötelező címmel ellátni. A cím a sorszámot követi, azzal egysorban helyezkedik el. A táblázatok esetében a cím felül; az ábrák, térképek, képek esetében alul szerepeljen. A címnél kérjük a 10-es betűméret használatát, valamint a végére nem kell pont.
- térkép. Az írni-és olvasni tudók arányának (M17) alakulása a vizsgált települések vonatkozásában, 191012
Forrásmegjelölés: Minden esetben fel kell tüntetni az adott illusztráció forrását. A forrásmegjelölést az illusztráció címéhez rögzített lábjegyzetben, rövidített formában kell megadni. A forrás rövidített változatát a főszöveg végén, a megfelelő forrástípusnál vagy a szakirodalmi hivatkozások között kell teljes formában feloldani. A forrásokra történő hivatkozás megegyezik a korábban felsorolt hivatkozási formák valamelyikével, kivéve a saját szerkesztésű, illetve a magángyűjteményből származó illusztrációkat. Például: Saját szerkesztés a GISta Hungarorum adatbázis alapján; Bor Dezső magángyűjteménye.
Forrásszövegek átírása
A teljes terjedelmükben, a főszövegben és a lábjegyzetben megjelenő forrásszövegek átírásához a Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 7. (2000) 1. „A történeti források kiadásának módszertani kérdései” címmel megjelent számában foglaltakat tekintjük irányadónak. A köz- és magángyűjteményi források megjelentetésének célja annak tudományos használatának elősegítése, ami megköveteli annak közérthető közreadását. Ennek érdekében hasonló, de egyes esetekben eltérő szempontrendszer szerint kell kezelni a középkori, latin nyelvű okleveleket, az újkori latin vagy német szövegeket és a 16–18. századi magyarul írt forrásokat. Az egybefüggő forrásszövegek a főszöveg részét képezik, ezért a bevezető részt követően kerüljenek közlésre.
A különböző nyelveken írt és különböző forrástípusoknál mindig érvényes:
A forrásszövegeket normál betűtípussal közöljük, a főszövegben és a lábjegyzetben minden esetben idézőjelbe tesszük.
Kérjük a mondatkezdő nagybetűk használatát, illetve a mai központozási szempontrendszer követését, ugyanakkor a hosszú mondatokat célszerű a megfelelő írásjelekkel tagolni. Amennyiben az átírandó szövegben bármely okból hiány van, [- - -] kell, hogy jelölje. A hiány okára és nagyságára lábjegyzetben kell utalni. Szintén a lábjegyzetben kell jelölni az áthúzott, javított részeket, és utólag a szövegbe betoldott mondatokat.
A forrásszövegekben lévő rövidítések feloldandók, ezeket a feloldásokat, kiegészítéseket kurziválva jelöljük. Azonban külön zárójelet ezekben az esetekben nem kell használni. Ellenben a pénznemeknél nem szükséges a feloldás.
A szerző megjegyzéseit [ ] közé tesszük.
Amennyiben a szerző nem biztos egy rövidítés feloldásában, vagy egy szó nehezen olvasható, azt a következőképp szükséges jelölni: [?]
Amennyiben a forrásszöveg eredeti szerzője bizonyítottan rosszul jegyzett le egy szót, akkor a [!] formával kell jelölni.
Ha az eredeti szöveg aláhúzást tartalmaz, az az átírásban is ugyanúgy jelölendő.
Latin nyelvű szövegek esetében:
A nagybetűk használata érvényes az ünnepek neveinél is. A mássalhangzókat betűhíven kérjük átírni, de az „u”, „v”, „w”, „i” és „j” esetében a hangzóhű mód követése ajánlott.
Például: vniversis – universis
Személy és földrajzi nevek, magyar vagy más nyelvű szavak esetében a betűhív átírást kell követni, függetlenül a jelzett betűk hangzásától.
Például: Eggedmonustura; Wyd
Bár az átírásnak betűhívnek kell lennie, az egyes szavak végére írt „j” és „y” betűk „i” és „ii” alakban kerüljenek leírásra. Bár a szó eleji „i” ejtésileg „j” hangot is jelenthet, azt meghagyjuk eredeti alakjában.
Például: iudicy – iudicii
A szövegben szereplő dátumok és számok az eredeti jelöléssel közlendők. Ez abban az esetben is igaz, ha a forrás írója római számokkal, indexelve adta meg az évet. Ilyenkor az zárójelben, kurzívval arab számmal „feloldható”.
Például: MoCCCo septuagesimo sexto (1376); 8bris
A szavak egybe és különírásának a kéziratban található írásmódot kell követnie.
Német nyelvű szövegek esetében:
Ahogy a latinnál, úgy a német nyelvű források esetében is a betűhív átírás az irányadó, amely alól vannak kivételek. Az „u” és „v” betűknél hasonlóan a hangzóhív átírást kell előnyben részesíteni, azonban ez nem érvényes a „w”, „y” és „ij” kapcsán, ezeket eredeti alakjukban kell megtartani.
A tulajdonnevek kivételével minden más szó kis kezdőbetűvel szerepeljen az átírt szövegben. A német nyelvben használatos jelek (umlaut) a kiadandó szövegben is megtartandók.
A szavak egybe és különírásának a kéziratban található írásmódot kell követnie.
Magyar nyelvű szövegek esetében:
Bak Borbála a magyar nyelvű szövegek közlésére két módot ajánl – a betűhű és modern átírást.
Előbbit ajánlása szerint az 1541. előtt keletkezett forrásszövegek esetében célszerű alkalmazni, azonban egyes szavaknál a kiejtést szükséges figyelembe venni, továbbá a „w”-t „v” alakban kell átírni.
Például: megi – megy; adion – adjon; wolna – volna
Adott esetben a „w” jelölhet „ö”, „ü” betűket, ilyenkor fonetikusan írjuk át.
Például: az rabok lewelejth Ma kjwltem el – Az rabok leveleit ma kiültem el; de Egjebkorjs wteth gjakorta Jartatom Be. merth Jol Twd Terekwl – de egyébkor is őtet gyakorta jártatom be, mert jól tud terekül [törökül]
A kora újkori szövegekben sokszor külön írták az igekötőket, amely adott esetben megnehezíti a dokumentum olvasását. Ennek megoldásaként a szavak egybe- és különírásakor szintén a mai helyesírás szabályait kell alkalmazni.
Például: a városra be jár – a városra bejár
Ugyanez érvényes a ma összetettnek számító szavak esetében is – azokat egybeírjuk, a különállónak tekintetteket pedig külön.
Abban az esetben, ha egyes szavak végére „h” betűt írtak, vélhetően az az ejtésben nem játszott szerepet, így az az átírásban elhagyható.
Például: jo egesseggel megh aldgya – jó egésséggel megáldgya; de Egjebkorjs wteth gjakorta Jartatom Be. merth Jol Twd Terekwl – de egyébkor is őtet gyakorta jártatom be, mert jól tud terekül [törökül]
A 17. században gyakran alkalmazott scharfes S-t (ß) „sz” vagy „ssz”-ként oldjuk fel.
Például: kegtek ezbeli joakarattyat kereßtenyi tißtűnk es hivatalunk szerint – kegyelmetek ezbéli jóakarattyát keresztényi tisztünk és hivatalunk szerint; huß forint – húsz forint; hoßßu – hosszú
Azokat a latin szavakat, amelyeket magyarosan írtak le (például: hosszú magánhangzókat alkalmaztak), az eredeti, latin írásmód szerint kell közölni.
Például: Ezen Joszagbol minden féle Provéntusbélj Réstantiakat mind Praedecessor Szamtarto uram – Ezen jószágból mindenféle proventusbéli restantiakat, mind praedecessor számtartó uram
Sok esetben vannak kevert szavak – latin tővel és magyar raggal. Az ilyen esetekben a magyar ragokon az ékezetek meghagyhatóak.
Például: gyakorlatossaggal olvassak mind a Commentariussaval együtt – gyakorlatossággal olvassák mind a commentariusával együtt
Az 1541 után keltezett szövegek közzétételére a modern átírás javallott. Modern átírás esetében függetlenül az eredeti szerző írásmódjától a mai magyar helyesírást követi. Részleges, szövegközi közlésnél szintén a modern átírási mód az irányadó.
Például: nagtok es ti kegltek elejben kenßeritetenk bizonyos hozzank tartozo Atyankfiait ugymint az Papi, Ajakj Pra’dicatorokot ablegalnunk; - Nagyságotok és ti kegyelmetek eleiben kényszeríttettünk bizonyos hozzánk tartozó atyánkfiait, úgymint az papi, ajaki praedicatorokat ablegalnunk.
Formai követelmények
Rövidítések alkalmazása:
A főszövegben nem használunk rövidítéseket, ez alól kivételt jelent a stb. (és a többi). Dátumok esetén a hónapneveket szintén teljes alakban kérjük kiírni. Rövidítéseket csak a lábjegyzetekben megengedett alkalmazni, az alábbi módon:
- kötetszám megadáskor a kötet szó: k.
- doboz szám megadáskor a doboz szó: d.
- csomó számának megadásakor a csomó szó: cs.
- mikrofilmtekercs szám megadáskor a mikrofilmtekercs szó: tek.
- numerus: Nr.
- pagina: p. (csak a levéltári iratanyag használatánál kell feltüntetni)
- fólió: fol.
- vesd össze: vö.
- lásd: ld.
- jegyzet: jegyz.
- hely nélkül: h. n.
- év nélkül: é. n.
- hely és év nélkül: h. é. n.
- szerkesztette: szerk.
- összeállította: összeáll.
- válogatta: vál.
- sajtó alá rendezte: s. a. r.
- kiegészítette: kieg.
Kötőjel, nagykötőjel:
Figyeljünk a kötőjel „-” és a nagykötőjel „–” (Alt+0150) megfelelő használatára. A nagykötőjelet alkalmazzuk:
- gondolatjelként közbevetéseknél, felsorolásoknál, emberek idézésekor és párbeszédek egymást követő soraiban;
- lábjegyzetben vezetéknevek közt betűköz nélkül, például: Hóman–Szekfű;
- forráslistában személynevek közt betűközzel, például: Hóman Bálint – Szekfű Gyula;
- települések neve között betűköz nélkül, például: Budapest–Bécs–Prága;
- két népnév összekapcsolásakor, például: német–magyar;
- számok, oldalszámok, évszámok között betűköz nélkül tól–ig viszony esetében, például: 10 000–25 000, 42–67., 1914–1918;
- dátumok között tól–ig viszony esetében hol betűközzel, hol anélkül, a következő példák alapján: 2020. január 1–20., 2020. január–február, 2020. január 15. – február 21., 2020. január 31. – 2025. augusztus 20.
Idézetek:
Az idézeteket a főszövegben és a lábjegyzetekben is idézőjelbe kell tenni: „ ”. Ha az idézeten belül is idézet van, azt a hegyével befelé forduló jelpárral jelölje: » és «.
Százalék, százalékpont:
A % jel mindig tapad a számhoz. Ügyeljünk a százalék és a százalékpont (bázispont) kifejezések helyes használatára. Százalék (%) arányos változást jelent az eredeti százalékos értékhez képest. Százalékpont az arányok közötti abszolút különbséget jelenti.
Ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági keresők aránya 5%-kal nőtt, akkor ez az eredeti arány 5%-os növekedését jelenti: 20%+(20%×5%) = 21%. Az időskorúak aránya így 21% lesz, nem pedig 25%.
Ha azt mondjuk, hogy a mezőgazdasági keresők aránya 5 százalékponttal nőtt, akkor az eredeti arányhoz 5%-ot hozzáadunk, tehát: 20%+5%=25%.
Egyéb:
Ami, amely használata: „ami” az egész megelőző tagmondat tartalmára utal, míg az „amely” mindig a megelőző tagmondatban szereplő tárgyra/alanyra utal vissza.
Mint szó használata: ha a „mint” szó állapotot vagy szó, vagy szókapcsolat előtt áll, akkor nem teszünk elé vesszőt, például: Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Viszont a „mint” kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló tagmondatnak számít, ezért ilyen esetekben (összehasonlítás) a „mint” elé mindig vesszőt kell tenni, például: ez sokkal több, mint amit a korabeli feljegyzésekből tudunk.
