Keresés
Keresési eredmények
-
A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának fogyasztói megítélése
3-14Megtekintések száma:177Kutatómunkánk során átfogó piackutatást végeztünk a vállalatok fenntartható fejlődés érdekében tett lépéseinek fogyasztói megítéléséről. Célunk a hazai lakosság fenntartható fogyasztás előmozdítását segítő vállalati kezdeményezésekkel összefüggő ismereteinek, attitűdjeinek és preferenciáinak részletes feltárása volt. Eredményeink szerint a fogyasztói igények között, a fenntarthatósághoz való hozzájárulás iránti elkötelezettség és a termelők fenntartható működésének figyelembe vétele, valamint az etikus terméktulajdonságok iránti igények erősödése is megjelenik. A kutatásunkban bemutatott fogyasztói csoportokban a fenntartható fogyasztással kapcsolatos pozitív fogyasztói attitűdök és a felelős vállalati magatartás fogyasztói döntésekben való megjelenése igazolhatók. Az eredményekből levonható következtetések irányt mutathatnak az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok számára a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói csoportok jellemzőinek megismeréséhez, amelyben megjelenik a vállalatok fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseinek megítélése, valamint az ehhez kapcsolódó információk követése.
-
A fenntartható élelmiszer-fogyasztás összefüggései
3-22Megtekintések száma:135Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. A fenntartható fejlődés fogalma a jövő generációk iránt érzett felelősséget, az ún. intergenerációs szolidaritást hangsúlyozza azáltal, hogy elismeri a jövő generációk jogát szükségleteik kielégítésére. Az emberiség számára a legnagyobb kihívás az, hogy milyen megoldásokat talál az általa okozott károk csökkentésére. Ennek kulcsa a fogyasztási szokások megváltoztatása. Meggyőződésünk szerint nem tekinthető fenntarthatónak az az élelmiszerfogyasztási struktúra, amelynek alacsony a környezetterhelése, ugyanakkor a tápanyagsűrűsége nem kielégítő, mivel ez alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezet. A fenntartható élelmiszer-rendszer (SFS) olyan élelmiszer-rendszer, amely mindenki számára biztosítja az élelmezésbiztonságot és az egészséges táplálkozást, oly módon, hogy ne kerüljenek veszélybe a gazdasági, társadalmi és környezeti alapok a jövő generációk számára. Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a fenntartható étrend vagy a fenntartható élelmiszerfogyasztás két kiemelt dimenziója a környezet és az egészség. A cikk példákon keresztül mutatja be a fenntartható élelmiszerfogyasztás megvalósítási lehetőségeit.
JEL-kódok: E2, Q5 -
A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében
41-62Megtekintések száma:236Legfontosabb megállapításunk, hogy a középiskolások körében is megfigyelhetők azok a csoportok, amelyek az egyes fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekkel azonosulnak.
A legtöbb kritika az önbevalláson alapuló kutatásokat azért éri, mert a valós cselekvést mérni csak korlátozottan képesek, mely jelen esetben is fennáll. Azonban látszik, hogy a Z generáció több mint felének fontosak az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve a helyi értékek. Ez azt jelentheti, hogy a diákok jelentős része bevonható lehet a tudatos fogyasztói körbe, amennyiben megfelelő csatornán eljutnak hozzájuk a szükséges ismeretek, és lehetőségük van bizalmat kiépíteni a megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal. A fogyasztók jellemzően akkor vásárolnak „tudatosságot mutató” terméket, ha hisznek abban, hogy ezzel ténylegesen hozzájárulnak valamilyen környezeti vagy társadalmi kérdés megoldásához (KOVÁCS, 2013), és ez fokozottan igaz lehet erre az érzékeny, sok esetben szkeptikus korosztályra (SZÉKELY, 2013). Mivel ez a korosztály egy jól meghatározott helyen, az iskolában elérhető, így fontos, hogy minden, a tudatos cselekvéshez szükséges információt megkapjanak. Minél jobban informált egy fogyasztó, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tudatos alternatívát választja, ezenkívül fontosak a vállalati és kormányzati intézkedések is, melyek segítségével még nagyobb sokasághoz juthatnak el hasznos információk és a javasolt cselekvésmódok (LÁNG, 2003). A kutatásban megjelenő csoportok közül is azokat érdemes a különböző irányzatokhoz közelebb hozni, amelyek valamilyen formában már egy-egy tudatos tevékenységben vagy magatartásformában benne vannak. Számukra esetleg a célok lesznek ismeretlenek, viszont a cselekvési hajlandóság várhatóan sokkal nagyobb, mint társaik körében (SZMIGIN et al., 2009). Mivel a C generáció tagjaihoz már elsősorban a „Mi”, azaz a többes szám első személyben megfogalmazott üzenetek jutnak el, így a nekik szánt marketingkommunikációs stratégiát érdemes a kutatási eredmények tükrében erre felépíteni. A cselekvési hajlandóság növelésére pedig olyan alkalmazásokat és mozgalmakat érdemes létrehozni, melyek nekik és róluk szólnak.
A négy különböző, feltárt csoport más és más kommunikációs stílusban érhető el. A Divatkerülő tudatosak szegmensének vizsgálata során önkéntes egyszerűségre hasonlító karaktert találtunk. Ez a mentalitás fakadhat a korosztály specialitásából, melyben a divat elutasítása, a különlegesség, az individuum előretörése a tanuló célja. Ez nem különbözik a korábbi generációktól. Viszont ebben a csoportban a trendek elleni lázadás mellett láthatjuk az általuk és a társadalom által közvetített értékek fontosságát, amelyek a hagyományok, az egészség, a természet. Ezt a csoportot leginkább a közös értékek és a különlegesség (a közösségen belül) üzenetével lehet elérni. Őket már nem kell meggyőzni a címben szereplő értékek fontosságáról, csupán napi rutinná tenni életükben ezek alkalmazását fogyasztói döntéseik meghozatalakor.
A második szegmens képezi azokat, akik másoktól várják a problémák megoldását. Saját felelősségüket az egészségük és a személyes környezetük kapcsán elhárítják, és csak önkifejezésüket érzik hangsúlyosnak. A Passzív „gólyák” kapcsán az érdektelenséget és a tudatos cselekvéstől való elfordulást láthattuk. Mind a második, mind a harmadik szegmens esetében a legcélravezetőbb saját felelősségük bemutatása, illetve megerősítése lenne. Ez a két csoport jellemzően alsóbb évfolyamokon tanul, így az iskolai oktatás keretében is több idő van a bevonásukra.
A Tudatos Individualisták azok, akik elvi szinten a leginkább magukénak érzik a LOHAS csoport értékeit. Náluk is az értékek elmélyítése és a napi rutinba való beemelése lenne a cél. Mivel ők elfogadják és követik a napi divatot és életstílus trendeket, feléjük mindenképp az ezekre építő kommunikáció lehet célravezető (például: mainstream média, zene, ruházat).JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56
-
A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői
3-9Megtekintések száma:344Összefoglalásként megállapítható, hogy a LOHAS fogyasztók sajátos értékítélete számos területen új helyzetet eredményez, ami az ágazati szereplőket és a marketingszakembereket egyaránt kihívás elé állítja. A szegmens valódi jelentősége azonban nem ebben rejlik, ugyanis nem hunyhatunk szemet a bevezetésben nevesített környezeti és társadalmi problémák felett. Így a LOHAS fogyasztói csoport gazdasági jelentősége mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy belső értékeik és szemléletmódjuk egy egészségesebb társadalmat és egy tisztább, élhetőbb környezet helyeznek kilátásba. Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy méltán kelthet érdeklődést az, hogy mekkora az arányuk a magyar társadalomban, illetve mi jellemzi vásárlási döntéseiket.
-
Organic Production as a Key for Sustainable Development in Wine Industry in the Czech Republic
37-46Megtekintések száma:77The paper describes the environment sector of organic winery in the Czech Republic and finds opportunities for Czech winegrowers to sustain the industry and contribute to its future development. Organic viticulture has changed dramatically. Organically farmed vineyards formed 4.9% share of the total area of vineyards in the Czech Republic in 2011 and 6.1% in 2012. Czech organic wines have much to offer to consumers. They have received many prestigious awards at international competitions; however the foreknowledge of customers about such wines is very low as these are drunk mostly by regular consumers. That is why a change should be made. The popularity of organic wine is expected to grow mainly in the foreign markets. Although the Czech organic wines have already found their consumers, the need for additional marketing activities that will result in expansion of its portfolio of consumers, are required.
JEL codes: M1, M11, M 13, M14
-
A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon
11-30Megtekintések száma:589Az 1990-es évekig a marketing fókuszában azok a cserefolyamatok álltak, amelyekben a hatalom birtokosa a termelő volt. Az erőforrások korlátozottságának és a környezeti kihívásoknak a felismerésével, a harmadik évezred elején olyan globális kérdések foglalkoztatják a marketing szakembereket, mint a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. Kutatásunk célja a fenntartható értékrend szerinti életstílus elemzésével meghatározni a magyarországi LOHAS fogyasztói csoport nagyságát, melyet három lépésben valósítottunk meg. Elsőként a fenntartható értékrend hazai megjelenését vizsgáltuk faktorelemzés segítségével. Ezt követően elvégeztük a magyar fogyasztók értékrend alapú életstílus szegmentációját k-means klaszterezési eljárás segítségével, végül pedig további szegmentációval megbecsültük a LOHAS értékek iránt legelkötelezettebb fogyasztói csoport nagyságát. Célkitűzésünk volt továbbá, hogy eredményeinket összehasonlítsuk Rácz (2013) azonos módszertannal végzett tudományos munkájának legfontosabb megállapításaival. A kutatás célkitűzéseinek megvalósítására egy 1000 fős országos reprezentatív kérdőíves megkérdezést indítottunk 2013 szeptemberében Magyarországon. Az értékorientált életstílus kutatás során 25 életstílus-állítást fogalmaztunk meg. A 25 állítás 5 tényező mentén került kialakításra, amelyek a következők voltak: környezettudatos értékek, egészségtudatos értékek, etikus értékek, autentikus értékek, individualista értékek. Eredményeink szerint a magyar fogyasztók értékrendjében jelen vannak a fenntarthatóság irányába mutató jellemzők, és azok hat értékkategóriába különülnek el: individualista értékek, autentikus értékek, környezettudatos értékek, etikus kompetenciaértékek, egészségtudatos értékek, etikus vállalati értékek. Az értékdimenziók közül az autentikus értékek, az egészség- és környezettudatosság, valamint az etikus vállalati magatartás meghatározó jelentőségűek a magyar lakosság számára. A fenntartható értékrend mentén öt értékalapú szegmentumot tudtunk elkülöníteni, ezek név szerint az Idősödő közömbösek (16,4%), a Fiatal trendkövetők (32,1%), a Fiatal környezettudatosak (18,6%), az Etikus hagyománytisztelők (22,6%) és a Csalódott pesszimisták (10,3%). A legnagyobb klaszter, a Fiatal trendkövetők csoportja körvonalazza leginkább a LOHAS fogyasztók életstílusának jellemzőit. A szegmens azonban nem tekinthető teljes egészében a LOHAS értékek iránt elkötelezett fogyasztói csoportnak. A legnagyobb heterogenitást az etikus kompetenciaértékek mentén mutatják a Fiatal trendkövetők, ezért szükségesnek tartottuk a csoport további szegmentálását a legelkötelezettebb LOHAS fogyasztók arányának meghatározása érdekében. Az etikus kompetencia- jellemzőket leginkább felülértékelő harmadik alklaszter feleltethető meg a magyar LOHAS fogyasztói csoportnak. Eredményeink alapján arányuk 8,7% a magyar lakosságon belül, amely lényegében megegyezik Rácz (2013) megközelítően 8,0%-os csoportméretével.
-
A méltányos kereskedelem mozgalmának áttekintő bemutatása
35-43Megtekintések száma:126A méltányos kereskedelem áttekintő ismertetése után belátható, hogy a tudatos fogyasztónak egyre több eszköz áll rendelkezésére, ahhoz, hogy érvényre juttassa etikai meggyőződését. A kritikus hangok ellenére a fair trade termékek növekvő népszerűségnek örvendenek, ami tükrözi a 21. századi vásárlók felelősségvállalási hajlandóságát.
A jövőben érdekes kutatási téma lehet a méltányos kereskedelem magyarországi trendjeinek vizsgálata, összehasonlítva a nemzetközi és Európán belüli tendenciákkal, különös tekintettel a fogyasztói szokásokra. -
A vásárlói értékek és a gyenge elköteleződések az élelmiszerpiacon
25-40Megtekintések száma:210A dolgozat a hazai élelmiszerpiac védelmének értékdimenzióit az Európai Unió földrajzi eredetmegjelölési címkék (amelyek bizonyos élelmiszereket nemzeti tulajdonúként határoz meg) fogyasztói érték vizsgálatával elemzi. A kortárs élelmiszerpolitika és a szociológiai értékek vizsgálata több területre is kiterjed, beleértve az identitást, a hitelességet és a kultúrát, valamint a globalizáció hatásának összetettségét. Annak ellenére, hogy az élelmiszer központi szerepet tölt be az emberi lét fenntartásában, a fogyasztók általában nagyon keveset tudnak arról, hogy a vásárolt termék honnan származik, milyen környezeti és társadalmi költségekkel járt az elkészítésük, mivel a teljes globális élelmiszerrendszerek környezeti hatásainak nyomonkövetése összetett és komplex folyamat. A dolgozat empirikus kutatással, sokdimenziós skálázással arra kereste a választ, hogy mitől válnak egyes élelmiszertermékek ismerté a hazai vásárlók körében, míg más termékek nem. A dolgozat eredményei alapján élelmiszerválasztás során a magyar vásárlók inkább kockázatkerülők nem pedig egészségmegóvók, ami nem erősíti hanem gyengíti a magyar élelmiszerrendszer hosszútávú fenntarthatóságát.
JEL-kódok: A13 B55, D18