Keresés
Keresési eredmények
-
A magyar nők csokoládéfogyasztási szokásai és a cukormentes csokoládéval kapcsolatos fogyasztói magatartásuk
3-20Megtekintések száma:388Az egészség és wellness globális trendjével összhangban manapság megnőtt a kereslet az olyan, egészségre pozitívan ható (vagy legalábbis kevésbé egészségtelen) termékek iránt, mint például a cukormentes vagy csökkentett kalóriatartalmú csokoládé, különösen a női fogyasztók körében. Ezért kutatásunkban a magyar nők csokoládéfogyasztási szokásainak feltárását tűztük ki célul, különös tekintettel a cukormentes csokoládé fogyasztói elfogadottságára. Primer kutatásunk során 370 női válaszadó részvételével online kérdőíves felmérést végeztünk, melynek során feltártuk fogyasztói magatartásuk egyes elemeit a konvencionális és a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládékhoz kapcsolódóan; továbbá a cukormentes és a konvencionális csokoládék iránti fizetési hajlandóságuk lehetséges különbségeit is vizsgáltuk két valódi, 100 g-os Stühmer tejcsokoládé csomagolásával és azok módosított változataival is. Eredményeink szerint a megkérdezett nők túlnyomó többsége szereti a csokoládét, a csokoládéfajták közül a tejcsokoládé a legnépszerűbb körükben. A legtöbben hetente néhányszor esznek csokoládét, de a cukormentes/csökkentett kalóriatartalmú csokoládé fogyasztása sokkal ritkább. A csokoládé vásárlásakor egyértelműen az íze befolyásolja leginkább a válaszadókat, ezt jóval lemaradva követi az ár, majd a csokoládé egészségessége. A megkérdezettek többsége érdeklődik a cukormentes és csökkentett kalóriatartalmú csokoládék iránt, többségük egészségtudatosságból fogyaszt ilyen termékeket. A megkérdezettek cukormentes csokoládék iránti fizetési hajlandósága nem alacsonyabb a cukorral édesített változatokhoz képest, de a fizetési hajlandóság csak ajándékba történő vásárlás esetén éri el a piaci árat, saját fogyasztásra történő vásárlás esetén többnyire elmarad attól.
JEL-kód: M31 -
Az édes ízzel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata
21-30Megtekintések száma:121A kutatás célja a magyar lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség-fogyasztási szokásainak feltárása volt. Az online kérdőíves felmérés 2024 júniusában készült, 1000 fő részvételével. A kvótás mintavétel biztosította, hogy a minta reprezentatív legyen kor, nem, régió és településtípus szerint a 18 év feletti lakosságra. A kérdőív a fogyasztási szokások mellett az ismeretekre és demográfiai jellemzőkre is kitért. Az eredmények alapján a válaszadók többsége ragaszkodik a cukorfogyasztáshoz az íz és a megszokás miatt, miközben a cukor elutasításának fő oka az üres kalóriák kerülése és egészségi megfontolások. Az édesítőszerek használata elsősorban testsúlykontrollhoz, cukorbetegséghez és egészségtudatossághoz kapcsolódik, de az ízélmény kevéssé motiváló tényező. Az édességek fogyasztása rendkívül elterjedt: a válaszadók 99,1%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt ilyen termékeket. A „mentes” édességek közül a cukormentes változatok a legkeresettebbek, különösen a nők, a nagyvárosi lakosok és a krónikus betegséggel élők körében. A 2022-es adatokhoz képest nőtt az édességfogyasztás, és az édesítőszer-használat motivációjában előtérbe került a testsúlykontroll. A fogyasztói döntéseket továbbra is elsősorban az élvezeti szempontok befolyásolják, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság, ami a cukormentes termékek iránti fokozódó érdeklődésben is tükröződik.
JEL-kódok: D11, D12, M31 -
A só- és cukormentes táplálkozás kvalitatív vizsgálata a zöldségkonzervek piacán
71-82Megtekintések száma:456A boltok polcain elterjedtek a „mentes” élelmiszerek, úgymint az egészségtudatos táplálkozás fontos összetevői. A kutatásunk alapját képezi egy olyan lehetséges zöldségkonzerv piaci helyzetének és bevezetési lehetőségeinek elemzése, amely akár kielégítheti a fogyasztók só- és cukormentes étkezéshez fűződő igényeit. A szekunder adat- és információgyűjtéssel nyújtottunk alapot a további kutatásoknak. A primer kutatásnál három kvalitatív módszert alkalmaztunk, amely a netnográfiai vizsgálat, a szakértői interjú és a fókuszcsoportos kutatás volt. A netnográfia során az előzetesen összegyűjtött kulcsszavak alapján vizsgáltuk az interneten, főleg a közösségi oldalakon a fogyasztói igényeket a só- és cukormentes konzervekre vonatkozóan. A konzerviparban jártas szakértővel folytatott interjú során a konzervek sajátossága és a mentes konzervek jellemzőinek a megvitatása álláspontja volt a középpontban. A fókuszcsoportos kutatás pedig az egyetemisták elképzeléseit volt hivatott megismerni a konzervekről és azok vásárlóiról egyaránt. Többek között fényt derítettünk arra, hogy a mentes szóhoz a fogyasztók az egészség kifejezését társítják, azonban a mentesség hangsúlyozása hiányérzetet válthat ki. A mentes konzervek vizsgálata során arra jutottunk, hogy a fiatal, idejükkel spóroló, egészségtudatos fogyasztók alkothatják a célcsoportot. A célpiac miatt javasoljuk az online platformokon történő népszerűsítést, ahol akár edukációs kampányokat is ajánlott lenne alkalmazni.
JEL-kódok: M31, Q13 -
A fogyasztók életútja a szlogenek világában
29-40Megtekintések száma:324Összességében megállapítható és kijelenthető, hogy a food termékek piacán a gyermekkorban kialakított szlogen- és márkaismertség az életkor előrehaladtával stagnál, nem változik jelentősen. A siker titka nem a fiatal- és felnőtt korúak meggyőzésében rejlik. A befolyásolást már a gyermekkorban meg kell tenni. Nem elkezdeni szükséges a befolyásolást, hanem a gyermekkor végeztével befejezni. A gyermekkorú személyből már fogyasztót kell nevelni a fiatalkorba történő belépése előtt, ha sikereket akarunk elérni az élelmiszerek piacán. Joggal merülnek fel etikai aggályok a kijelentés kapcsán, vagyis mennyire etikus a gyermekek befolyásolása. A kérdés örök érvényű és vitatott. Egy dolog bizonyos, ha sikert szeretnénk elérni, akkor azt a gyermekkorúak szegmensében kell elkezdeni és realizálni, ott kell pozícionálni a szlogenünket, mert az egy életen át kitart és tartósnak bizonyul. Etikai aggályok vannak és léteznek, de a tény az tény marad: a siker titka a gyermekkorúak megnyerése. Kutatásom bizonyítja, hogy a fiatalkorúak védelme majdhogynem felesleges a marketingingerekkel szemben. A 14. életév betöltésével már nem fiatalkorú személyről érdemes beszélni, hanem fiatal életkorú fogyasztóról, aki kiterjedt szlogen- és márkaismertséggel rendelkezik, aki a fogyasztói szocializációs folyamat útjának jelentős részét már megtette. A 14 éves fogyasztót már nem kell védeni, őt már elérte és befolyásolta a marketing gépezete. Ha védeni szeretnénk a fogyasztót a marketing gépezetével szemben, akkor a kulcs a nem a fiatalkorúak védelmében, hanem a gyermekek védelmében keresendő. A felelősség megítélésem szerint a szülői felelősségen túl komoly állami feladat, egyik félre sem hárítható kizárólagosan. Jelen tanulmány kizárólagosan néhány élelmiszeripari szlogent von be a vizsgálat tárgykörébe, más szektor szlogenjeit nem vizsgálja. Feltételezhető, hogy más szektorok esetében is jelentős a szlogen visszaidézési képesség, olyan szektorokban is, melyek nem kifejezetten gyermekkorúaknak szánt termékeket népszerűsítenek. Ez azonban további kutatások hiányában egyértelműen nem jelenthető ki.
JEL-kódok: M31, M37
