Keresés

Keresési eredmények

• Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása

  35-48

  Vonyó Viola

  Temesi Ágoston

  Megtekintések száma:

  332

  Kutatásunk alapját az a korábban szakiro­dalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUB­RAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alap­élelmiszerei, amelyek önmagukban is egészsé­ges megítélésűek, mint például a joghurt, a reg­geliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek.
  Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) vi­szont az egészséges megítélésű alapélelmisze­reket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták in­dokoltnak a mesterséges dúsítást.
  A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasz­tók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok szá­mára. 2034 válaszadót elérő online fogyasz­tói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mi­ni-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk.
  A magyar vásárlók számára a kitöltők vá­laszai alapján POULSEN (1999) eredményei­vel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszer­fejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges meg­ítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét.

  JEL-kód: I15

• Az egészség ára – Az egészségesnek vélt élelmiszerek iránti fogyasztási és vásárlási szokások vizsgálata, kiemelt tekintettel az árra

  3-16

  Buglyó-Nyakas Erzsébet Tünde

  Gál Tímea

  Megtekintések száma:

  533

  Az elmúlt évek gazdasági eseményei (háború, COVID-járvány) jelentősen befolyásolták mindennapi életünket, beleértve fogyasztói és vásárlási szokásainkat is. A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy az árváltozások hatására hogyan változtak az élelmiszer-fogyasztási és vásárlási szokások, különösen az egészségesnek tartott élelmiszerek esetében. Két fókuszcsoportos felmérést végeztünk a fogyasztói szokások feltárására ebben a témában. A kutatás által vizsgált időszak a 2022. áprilisi és 2023. áprilisi fogyasztói árakra vonatkozott. Kutatásunk az általános élelmiszer-vásárlási szokásokat és a fogyasztói motivációkat vizsgálta. Megvizsgáltuk, hogy a résztvevők milyen mértékben vásároltak online olyan termékeket, amelyeket egészségesnek véltek, valamint az árváltozások hatását az egészségtudatos élelmiszerek iránti keresletre és a fogyasztók márkahűségére, továbbá az online árfigyelő rendszert is, ahol feltérképeztük a fogyasztói elfogadottságot és a rendszer által nyújtott fogyasztói előnyöket. Az egyik legfontosabb eredményünk az, hogy felismertük a fogyasztók növekvő tudatosságát, és egyre többen választják a minőséget, a szakértelmet és a választékot a kényelem és az ár helyett. Az EUROPA.EU kutatásban azonosított fogyasztói reakciótípusok az áremelkedés nyomán egészségesnek tartott termékek tekintetében voltak, bár az arányok jelentősen eltolódtak; sokan keresnek alternatívákat, keresik a termékek helyettesítését; és kevesebb az aggodalomtól ódzkodó, hűséges fogyasztó és a jómódú, de nem elkötelezett fogyasztó. Az árérzékenység a közelmúltbeli tartós áremelkedés következtében növekszik, és kis arányban vannak azok, akik nem aggódnak. Alacsony az érzelmi kényelmet keresők aránya is, amely csoport nagyrészt a magas jövedelmű fogyasztókra korlátozódik. Azok esetében, akik nem ismerik a termékek árát, nem változik a márkahűség és nem hagyják el a márkát, de azoknál, akik árérzékenyek, tendencia a márkák közötti váltás.
  
  

  JEL-KÓDOK: I12, M31, M38

• A Gymbeam és Myprotein weboldalak online vásárlási élményének összehasonlító elemzése szemkamerás kutatással

  21-30

  Bánszki Fruzsina Flóra

  Boros Henrietta Mónika

  Megtekintések száma:

  230

  Az egészségtudatos életmód iránti érdeklődés és a digitalizáció térnyerése fokozatosan növeli az online élelmiszer-vásárlás iránti keresletet. Ennek kapcsán kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a fogyasztók a vásárlási folyamat során milyen tényezőkkel találkoznak a GymBeam és MyProtein online áruházak vetületében. A kutatás során különböző módszereket alkalmaztunk. Szemkamerás kutatás mellett utókérdőívet és fókuszcsoportos beszélgetést is végeztünk. Elsőként szakirodalmi elemzést folytattunk, amely betekintést nyújtott az egészségtudatos fogyasztók online egészségesnek vélt termékek vásárlási szokásaiba. Ezt követően a szemkamerás vizsgálatban 38 résztvevő tekintette meg a GymBeam és MyProtein weboldalak főoldalát, az egészségesnek vélt termékkategória oldalakat, valamint két konkrét saját márkás termékoldalt. Az eredmények összegyűjtése után a résztvevők egy utókérdőívet töltöttek ki, amely segítette a demográfiai háttér megismerését. Végül a 8 fős fókuszcsoportos beszélgetés révén mélyebb információkat szereztünk a fogyasztói preferenciákról, benyomásokról és az online vásárlási magatartásról. A kutatás eredményei arra mutatnak rá, hogy a vállalatok számára különösen figyelembe kell venniük a vizuális megjelenést, mivel a csomagolás és az online promóciós stratégiák jelentős hatást gyakorolnak a fogyasztói döntésekre. Az eredmények alapján javasolt, hogy az online áruházak biztosítsák a termékinformációk érthető és tömör bemutatását, tervezzék meg az akciósáv elhelyezkedését, valamint gondolják át a felugró ablakok jelen módszerrel való alkalmazását a vásárlók hatékony megszólítása érdekében.
  
  JEL-kódok: M31, I12