Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A pálinka minősítése a XXI. században
Megjelent december 29, 2017
39-52

A minősítés első lépcsőjének tekinthető a jogi szabályozás, amely különbséget tesz pálinka és párlat között. A pálinkakészítők és -fogyasztók számára elengedhetetlen az esetlegesen előforduló hibák ismerete. Elkészítettem a pálinkahibák aromakerekét, mely mind a bírálók, mind a bér- és magánfőzetők szá...mára hasznos lehet a pálinkákban – az egyre javuló tendencia miatt kevésbé jellemző – kellemetlen komponensek eredetének meghatározásában.
Az érzékszervi bírálati módszerek igen széleskörűek, valamint első megközelítésben igen egyszerűnek tűnnek, azonban nem biztos, hogy kellően informálják a fogyasztót. A magyar pálinkaminősítési gyakorlatban a 20 pontos, hibakereső szemléletű eljárás alkalmazása vált általánossá, mellyel szemben több kritika is megfogalmazható. Nem nemzetközi, csupán magyar szabványon alapul a bírálat. A magyar érzékszervi szabványok legnagyobb hátránya ugyanaz, mint a magyar nyelvé: jellemzően csak hazánkban értik és ismerik ezeket. Még egy hungarikumnak számító termék esetében is célszerű nemzetközileg ismert és alkalmazott módszertant használni, mivel így az érzékszervi minőség a ma már erősen nemzetközi környezetbe ágyazott élelmiszerkereskedelemben is jól kommunikálható. Megoldást jelenthetne a pozitív 100 pontos borbírálati rendszer adaptálása, mely a nemzetközi OIV 332A/2009 szabványon alapul.
Az érzékszervi minőséget egyetlen pontszámba sűríteni hatalmas adatvesztést jelent. Ráadásul az egyes részpontszámok összeadódnak, s így egy gyengébben teljesítő tulajdonság veszteségét egy jobban teljesítő tulajdonság kiegyenlítheti. Ezért a korszerű minőségellenőrzési rendszerek, ha alkalmaznak is pontszámokat, akkor azt tulajdonságonként teszik. Igen jellemző a kétirányú skálák alkalmazása, melyen középen a célérték jelenti a 0 pontot, s akár túl intenzív, akár túl enyhe lesz a tulajdonság intenzitása, az látszani fog az eredményekből. Ez alapján a minőségirányításért felelős vezető pontosan látni fogja, hogy melyik tulajdonság milyen irányban tért el a célértéktől.
Az érzékszervi minősítés nem tekinthető kizárólagosan objektívnek, csupán addig, amíg a „hibakeresés” folyik. Ezt követően azonban az egyéni ízlésvilág, szubjektív tényezők alapján rangsorolja a mintákat a bíráló.
A pálinka összetevőire vonatkozóan számos határérték van érvényben, melyek teljesítésének vizsgálatában a műszeres analitika nyújt segítséget. Azonban nincs bevizsgálási kötelezettség a kereskedelmi forgalomba kerülő tételekre vonatkozóan sem. Javasolnám ennek bevezetését a minőség biztosítása érdekében.
A fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében elengedhetetlen a marketing eszközök alkalmazása. A pálinkavédjegy egyfajta minőségi kategóriát sugall, hiszen csak az a termék szerezheti meg, amely országos versenyen legalább ezüstérmes lenne. Szintén segítheti a fogyasztót a minőségi termék megtalálásában a Pálinkakiválóságok könyve.

JEL-kód: D12

Teljes absztrakt mutatása
39
115
A fogyasztói attitűd affektív és konatív komponenseinek elemzése a pálinka imázsában
Megjelent augusztus 3, 2021
21-32

A kutatás célja a fogyasztói attitűd komponensek potenciális imázsformáló szerepének feltárása egy nagy hagyománnyal rendelkező magyar alkoholos ital, a pálinka esetében. Jelen tanulmány az attitűd affektív és konatív komponenseinek a pálinka imázsára gyakorolt hatására összpontosít. A kutatás relevanciáját a páli...nka piacának elmúlt évekbeli bővülése valamint a házi készítésű szeszes italok szabályozási környezetének megváltozása adta. A házi párlat, amelyet helytelenül házi pálinkának neveznek, nagyon népszerű Magyarországon. A vizsgálatra 2019-ben és 2020-ban került sor, 626 kitöltő vett részt a felmérésben, a minta 3 szempontra (nem, korcsoport, régió) megegyezik a 18 év feletti magyarországi lakosság összetételével. Az affektív és konatív attitűd komponensek hatásának megértéséhez Likert skálán mértük és grafikusan ábrázoltuk a fogyasztók érzéseit és magatartását a házi párlat és a „bolti” pálinka vonatkozásában. A vizsgálat megerősítette a házi párlat kedvezőbb imázsát a „bolti” pálinkával szemben, az eredmények felhívják a figyelmet az oktatás és a tájékoztatás fontosságára a fogyasztói attitűd affektív és konatív komponenseinek esetében. Időszerű és nagyon fontos a pálinkagyártók marketingkommunikációjának átgondolása, azonban ehhez a feladathoz átfogó, mindhárom attitűd-összetevőt érintő marketingstratégia szükséges, csak így őrizhetik meg a gyártók versenyképességüket.

JEL-kódok: M31

Teljes absztrakt mutatása
101
309
A fogyasztói attitűd kognitív komponensének a pálinka imázsában betöltött szerepe
Megjelent december 31, 2020
21-32

A kutatás célja a hazai pálinkafogyasztás, valamint a pálinkához kapcsolódó imázs megismerése volt. A korábbi hazai kutatásokhoz képest új megközelítést alkalmaztunk, melyben a fogyasztói attitűd komponensek imázs kialakító szerepét vizsgáltuk a bolti pálinkára, valamint a házi párlatra koncentrálva. A szakirodalom ...tanulmányozását követően kvalitatív vizsgálatot végeztünk, amely feltárta a kvantitatív kutatás legfontosabb aspektusait. A kvantitatív vizsgálat standard kérdőívezés volt, kvótás mintavétel módszerével, a minta 626 érvényes kitöltővel nem, korcsoport, és régió szempontjából megegyezik a 18 év feletti magyarországi lakosság összetételével. A Magyarországon legtöbbet fogyasztott égetett szeszes italokhoz kapcsolódó fogyasztói attitűd mérésére Fishbein attitűd modelljét alkalmaztuk. Az összehasonlításban a vizsgált hét ital közül a házi párlat rendelkezett a legkedvezőbb attitűddel, a bolti pálinka pedig a legkedvezőtlenebbel. A kereskedelmi pálinka gyártóinak további rossz hír, hogy a fogyasztói attitűd kognitív komponensét részletesen vizsgálva megállapítottuk, hogy a bolti pálinkának a házi párlatokhoz képesti rossz imázsa mögött ismereti, tudásbeli hiányosságok és tévedések húzódnak meg. A bolti pálinka helyzetének a javítása, a piaci szereplők versenyképességének a növelése átfogó marketingstratégiát igényel. Az attitűd komponensekre vonatkozó kutatásunk jelen tanulmánnyal összefüggő további eredményeit – melyben az attitűd affektív és konatív komponenseit vizsgáljuk a pálinkafogyasztás vonatkozásában – egy későbbi publikációban ismertetjük majd.

JEL besorolás: M31

Teljes absztrakt mutatása
144
205
1 - 3 a 3 tételből