Keresés

Keresési eredmények

• Az olasz élelmiszeripari termékek megítélése a magyar fogyasztók körében

  31-52

  Figeczki Boglárka

  Szűcs Róbert Sándor

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  134

  Az élelmiszer-marketing szerepe egyre fontosabbá válik, mivel az élelmiszerpiac rendkívül kompetitív és érzékeny a gazdasági, kulturális és társadalmi változásokra. Az fogyasztói magatartás megértése az élelmiszerpiacon kulcsfontosságú a hatékony marketingstratégiák kidolgozásához. Kutatásunk célja az volt, hogy a magyar piacon megvizsgáljuk a származási ország hatását mint fogyasztást befolyásoló tényezőt, különös tekintettel az olasz élelmiszertermékekre. Kvantitatív és kvalitatív módszereket (azaz kérdőíves felmérést és két fókuszcsoportos interjút) alkalmazva elemeztük a válaszadók olasz élelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, preferenciáit, valamint a „Made in Italy” termékekhez fűződő attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a származási ország befolyásolja a fogyasztói döntéseket, különösen az olasz termékeket rendszeresen vásárlók körében, akik ezekhez az élelmiszerekhez magasabb minőséget, különleges ízt és frissességet társítanak. Ugyanakkor a fogyasztók árérzékenysége korlátozó tényező lehet a prémium árazás alkalmazásakor. Az olasz élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök alapján a fogyasztók három jól elkülöníthető szegmensbe sorolhatók („Elutasítók”, „Semlegesek” és „Lelkesek”), és megállapítható, hogy a szocio-ökonómiai státusz növekedésével az olasz termékek iránti attitűdök is javulnak. A kiváló minőség és az egyedi ízvilág hangsúlyozása, valamint a szegmens alapú szájreklám tudatos alkalmazása fontos szerepet játszhat a „Made in Italy” élelmiszerek magyar piacon való népszerűsítésében.
  
  JEL-kódok: M31, Q13

• Az európai országok nemzetközi piacszegmentációja sport- és egészségfogyasztás alapján

  33-49

  Kiss Marietta

  Farkas Noémi Dóra

  Megtekintések száma:

  433

  Kutatásunkban a háztartások egészségügyi, sport- és rekreációs kiadásai alapján szegmentáljuk az európai országokat, rámutatva arra, hogy e kiadások mértéke összefüggést mutat a fejlettség egyéb dimenzióival. Sportfogyasztás alapján az európai országok négy, egészségfogyasztás alapján pedig három klaszterét sikerült elkülöníteni, melyek olyan eltérő jellegzetességeket mutatnak, melyek akár a gazdaság- és társadalompolitika, akár az egészségügyi, sport- és rekreációs piacon tevékenykedő, nemzetközi terjeszkedést fontoló profitorientált vállalkozások számára hasznos tanulságokkal szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy mely piacokra érdemes első körben terjeszkedniük. A kelet- és közép-európai országok még mindig jelentős lemaradást mutatnak az életminőség, a gazdasági fejlettség, valamint a sport- és egészségfogyasztás területén is (így kevésbé vonzó piacot jelentenek az ezen a területen tevékenykedő vállalatok számára), ez alól kivételt és Magyarország számára egyfajta követendő példát jelent Szlovénia.

  JEL besorolás: I12, I14, I15, M30, Z20