Keresés

Keresési eredmények

• A húsáruk marketingjének piaci kihívásai különösképen a fogyasztói magatartás aspektusában

  43-55

  Marczin Tamás

  Brumár Boglárka

  Soós Mihály

  Megtekintések száma:

  98

  Az elmúlt években az élelmiszeripar új kihívásokkal szembesül a fogyasztói igényekkel összefüggésben. A korábbi megszokott trendeket újabbak váltják fel, amelyek a húsféleségek fogyasztását és a feldolgozott termékek elfogadottságát befolyásolják. Magyarországi viszonylatban kiemelhető továbbá a kifejezetten árérzékeny fogyasztói magatartás. Ebben az új piaci környezetben a húsipari szereplőknek, ezen belül a töltelékes húsárukat fejlesztő vállalkozásoknak, olyan marketingtevékenységet kell folytatnia, amellyel, sikerrel tudják termékeiket értékesíteni.  Az adott kutatás célja, hogy rávilágítson azokra a tényezőkre, amelyek meghatározóak ebben a folyamatban a fogyasztói preferenciák és az ágazat szereplőinek szemszögéből. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a fogyasztók többsége heti vagy napi szinten fogyaszt hústerméket. Az étrend szempontjából egyenletesen oszlanak meg a friss és feldolgozott termékek, továbbá a vegyes fogyasztás. A húsféleségekre irányuló preferenciát vizsgálva a fogyasztók döntő többsége az ismert és tradicionális húsféleségek fogyasztását helyezi előtérbe, ezek a csirke, marha, sertés és a hal. A hazai konyha specialitásait jelentő húsféleségek (nyúl, kacsa, liba, vadhúsok) csak kevesen jelölik meg étrendjükben. A töltelékes húsárukhoz köthető attitűdök esetén hasonló trend figyelhető meg, mivel jellemzően a vásárlási döntésekben a már ismert ízvilág és termék meghatározó. Ezek alapján kijelenthető, hogy a hazai fogyasztók továbbra is fontos tényezőként gondolnak a húsféleségekre táplálkozásukban. Viszont pont az adott tény miatt, a termékpálya szereplőinek egy olyan marketingstratégiát kell alkalmaznia, amely figyelembe veszi a fogyasztók árérzékenységét, konzervatív hozzáállását és magát a tényt miszerint a vevők az adott termékcsoportot alapélelmiszerként azonosítják. Így, abban az esetben, ha termékfejlesztés a célunk egy új ízvilág bevezetésével, vagy valamilyen meghatározó termékjellemző megváltozgatásával, fontos feladatunk a megfontolt bevezetés és megismertetés, mivel így a fogyasztók is hajlandóak beépíteni az újdonságot vásárlási döntéseikbe.
  
  JEL-kódok: M31, Q13, Q18

• Baromfihús fogyasztási és vásárlási szokások elemzése szocio-demográfiai tényezők függvényében

  57-69

  Huszka Péter

  Fehér András

  Keller Veronika

  Megtekintések száma:

  414

  A baromfihús fogyasztásának fontosságát, a táplálkozásban betöltött szerepének szükségszerűségét tehát nehéz lenne vitatni. A lakosság ellátása nem csak érzékeny társadalmi, de egyben népegészségügyi kérdés is. Jelen kutatás célja a baromfihús kedveltségének és a szocio-demográfiai tényezők közötti összefüggés feltárása, illetve a húsvásárlás körülményeinek megértése. A baromfihús kedveltségét nagymintás kvantitatív kutatás (N=1023 fő) segítségével teszteltük. A szárnyas húsok kedveltsége függ a fogyasztó életkorától és lakóhelyétől. Leginkább az 50+-osok és a 34 év alatti fiatalok, valamint a megyei jogú városokban élők kedvelik a baromfihúst. A húsvásárlás körülményeinek feltérképezésére megfigyelést (N=134 fő) végeztünk. A fogyasztók a szuper- és hipermarketeket, illetve hentesüzleteket preferálják a húsvásárlásnál és főként friss húst tesznek a kosarukba, amit a kiszolgálópultból kérnek. A csirkehús többnyire népszerűbb a megfigyelt fogyasztók számára, mint a sertéshús. A szárnyas húsok közül a csirkemell filé és a csontos csirkemell vezet. Egy vásárló átlagban 3 700 Ft-ot fizet ilyen termékekre egy bevásárlás alkalmával, bár a kapott értékek közötti szórás elég nagy. A húsok megvásárlása mintegy 10 percig tart. Baromfitermékeket a vevő azért vásárolja meg, mert szeretne élvezetesen és egészségesen táplálkozni, ennek megfelelően a baromfiipari vállalatoknak elsősorban nem termékeket, hanem előnyöket kell eladniuk a piacon.

  JEL-kód: M31

• Társadalmi-kulturális kérdések és a tradíciók szerepe a sertéshúsfogyasztásban

  79-89

  Vida Viktória

  Szűcs István

  Megtekintések száma:

  386

  A fentebb leírtak alapján zárásként megállapíthatjuk, hogy – a jelenlegi legnagyobb sertéshúsfogyasztó Kínában – a globalizációs és urbanizációs folyamatok hatására a sertéshúsfogyasztás további növekedésére számíthatunk, hiszen a falvakból városokba áramló népesség fogyasztói szokásai a városi fogyasztás irányába változnak. Kínában a sertéshúsfogyasztás igen magas, a lakosság legkedveltebb és legtöbbet fogyasztott húsfélesége, a fogyasztás értéke a FAOSTAT adatbázisa alapján 2013-ra elérte a 38,5 kg/fő/év értéket, és a Kínához tartozó Hong Kongban az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás a 65,7 kg-ot éri el (USDA, 2011). Ez jól reprezentálja azt, hogy az urbanizálódott, városiasodott lakosság fogyasztása a mennyiségi fogyasztás felé tolódik, ami a fő húsféleség, a sertéshús növekvő fogyasztását vetíti előre, igaz a kormányzati intézkedések lassíthatják a növekedés dinamikáját.
  A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a növekvő népesség egy részének, a kínai lakosság oldaláról számíthatunk a sertéshús világpiaci fogyasztásának növekedésére, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a klímaváltozáson, a zsugorodó termőterületeken, és a trágyakezelésen keresztül a környezetre is.
  Végezetül elmondható, hogy a sertéshús és húsfogyasztás vizsgálata során egyre inkább figyelembe kell venni a kulturális és vallási kérdéseket, amelyek nagymértékben meghatározzák a népesség fogyasztói mutatóit, és az elfogyasztható élelmiszerek körét.

  JEL-kódok: A13, P46