Keresés

Keresési eredmények

• Az organikuscímke-hatás a marketing irodalomban: imázstranszfer, halo-hatás és jelzés

  61-71

  Kiss Marietta

  Kontor Enikő

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  295

  Áttekintve az organikuscímke-hatás releváns marketing irodalmát megállapíthatjuk, hogy az imázstranszfer és a halo-hatás teszi ki az organikuscímke-hatást magyarázó publikációk döntő többségét, míg a jelzési irodalom mennyiségét tekintve (egyelőre) marginális. Ennek egyik oka lehet a szerzők szerint, hogy a jelzési modellek alkalmazása egyszerre igényli a marketing ismereteket és a közgazdaságtan módszereiben való jártasságot, ami mind a lehetséges szerzők számát korlátozhatja, mind a befogadó folyóiratokét. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a jelzési irodalom területén is születtek jelentős eredmények, tehát érdemes lenne ezt a kutatási vonalat a jövőben erősíteni.
  Feltűnő továbbá, hogy a feldolgozott tanulmányok egy részében az imázstranszfer és a halo-hatás koncepciói keverednek, több esetben szinonimaként használják azokat, holott jól elkülöníthetők egymástól, definícióik a szakirodalomban ismertek. Ez megnehezítheti a témában született eredmények értékelését és összevetését.
  Megállapítható továbbá, hogy maga az organikuscímke-hatás jelensége számos alkalommal, számos termékfajta és terméktulajdonság esetében megerősítést nyert; létezéséhez mára kétség nem fér. Ami továbbra sem tisztázott kellő mértékben, és amire cikkünkben mi is felhívtuk a figyelmet, az a jelenség vizsgálatának és magyarázatának elméleti kerete. A bemutatott három magyarázóelv (transzferhatás, halo-hatás, jelzés) külön-külön és egymás mellett is megállhatja a helyét, azonban a szerzők hiányolják a lehetséges magyarázatok alkalmazhatóságának vizsgálatát a szakirodalomból. Mint minden társadalmi-gazdasági jelenség esetében, nyilván az organikus címkék hatásainak esetében is igaz, hogy többféle modellel leírhatóak, elemezhetőek, de a konkrét szituációk paramétereitől függően ezek közül egyiknek vagy másiknak nagyobb a magyarázó ereje. Hasznos jövőbeli kutatási irány lehetne tehát az egyes modellek különböző feltételek közötti alkalmazhatóságának vizsgálata, esetleg kombinált modellek kidolgozása, melyek a komplex, valós szituációkat sikeresebben közelíthetnék meg.

  JEL-kódok: D82, Q13, L15

• Az élelmiszerpazarlás jelenlegi helyzetének bemutatása Magyarországon

  31-42

  Varga-Karádi Nóra

  Kiss Virág Ágnes

  Vida Viktória

  Megtekintések száma:

  663

  Kutatásunk korunk egyik globális problémájára, az élelmiszerpazarlásra összpontosít. Az élelmiszerpazarlásnak nemcsak gazdasági, hanem jelentős környezeti és társadalmi következményei is vannak. Célunk, hogy a vonatkozó számadatok tükrében rávilágítsunk a fenntartható élelmiszerfogyasztás és -termelés fontosságára, átfogó képet adjunk az élelmiszerpazarlás jelenlegi magyarországi helyzetéről, és kiindulópontként szolgáljunk más, a témához szorosan kapcsolódó hasonló kutatások számára. Ennek érdekében megvizsgáljuk a téma hátterét és a meglévő jó gyakorlatokat. A szakirodalmi adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, amely nagy valószínűséggel megelőzhető lenne. Összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat, melyeket a cégek, vállalkozások indítottak az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Érdemes lenne még inkább felhívni a háztartások figyelmét ezekre a pazarlás csökkentési lehetőségekre, az  élelmiszerhulladék alternatív felhasználási lehetőségeire, a komposztálásra. ennek megvalósítására egy célzott, marketingkampány lenne a leginkább alkalmas, amely segíthetné a lakosság ismereteinek bővítését a témában.
  
  JEL-kód: Q56

• Az olasz élelmiszeripari termékek megítélése a magyar fogyasztók körében

  31-52

  Figeczki Boglárka

  Szűcs Róbert Sándor

  Kiss Marietta

  Megtekintések száma:

  103

  Az élelmiszer-marketing szerepe egyre fontosabbá válik, mivel az élelmiszerpiac rendkívül kompetitív és érzékeny a gazdasági, kulturális és társadalmi változásokra. Az fogyasztói magatartás megértése az élelmiszerpiacon kulcsfontosságú a hatékony marketingstratégiák kidolgozásához. Kutatásunk célja az volt, hogy a magyar piacon megvizsgáljuk a származási ország hatását mint fogyasztást befolyásoló tényezőt, különös tekintettel az olasz élelmiszertermékekre. Kvantitatív és kvalitatív módszereket (azaz kérdőíves felmérést és két fókuszcsoportos interjút) alkalmazva elemeztük a válaszadók olasz élelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási szokásait, preferenciáit, valamint a „Made in Italy” termékekhez fűződő attitűdjeit. Az eredmények azt mutatják, hogy a származási ország befolyásolja a fogyasztói döntéseket, különösen az olasz termékeket rendszeresen vásárlók körében, akik ezekhez az élelmiszerekhez magasabb minőséget, különleges ízt és frissességet társítanak. Ugyanakkor a fogyasztók árérzékenysége korlátozó tényező lehet a prémium árazás alkalmazásakor. Az olasz élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdök alapján a fogyasztók három jól elkülöníthető szegmensbe sorolhatók („Elutasítók”, „Semlegesek” és „Lelkesek”), és megállapítható, hogy a szocio-ökonómiai státusz növekedésével az olasz termékek iránti attitűdök is javulnak. A kiváló minőség és az egyedi ízvilág hangsúlyozása, valamint a szegmens alapú szájreklám tudatos alkalmazása fontos szerepet játszhat a „Made in Italy” élelmiszerek magyar piacon való népszerűsítésében.
  
  JEL-kódok: M31, Q13