Keresés

Keresési eredmények

• A fenntartható élelmiszer-fogyasztás összefüggései

  3-22

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  620

  Az elmúlt hetven év az emberiség számára történelme talán leggyorsabb fejlődési szakaszát jelentette. A fenntartható fejlődés fogalma a jövő generációk iránt érzett felelősséget, az ún. intergenerációs szolidaritást hangsúlyozza azáltal, hogy elismeri a jövő generációk jogát szükségleteik kielégítésére.  Az emberiség számára a legnagyobb kihívás az, hogy milyen megoldásokat talál az általa okozott károk csökkentésére. Ennek kulcsa a fogyasztási szokások megváltoztatása. Meggyőződésünk szerint nem tekinthető fenntarthatónak az az élelmiszerfogyasztási struktúra, amelynek alacsony a környezetterhelése, ugyanakkor a tápanyagsűrűsége nem kielégítő, mivel ez alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezet. A fenntartható élelmiszer-rendszer (SFS) olyan élelmiszer-rendszer, amely mindenki számára biztosítja az élelmezésbiztonságot és az egészséges táplálkozást, oly módon, hogy ne kerüljenek veszélybe a gazdasági, társadalmi és környezeti alapok a jövő generációk számára. Az eddig leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a fenntartható étrend vagy a fenntartható élelmiszerfogyasztás két kiemelt dimenziója a környezet és az egészség. A cikk példákon keresztül mutatja be a fenntartható élelmiszerfogyasztás megvalósítási lehetőségeit.
  
  JEL-kódok: E2, Q5 

• Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében

  21-39

  Beke Lisányi Judit

  Balázsné Lendvai Marietta

  Kovács Ildikó

  Megtekintések száma:

  630

  A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.
  
  JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46

• Az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásához kapcsolódó attitűdjei

  3-15

  Barna Fédra

  Bauerné Gáthy Andrea

  Kovács Bence

  Szakály Zoltán

  Megtekintések száma:

  684

  A legtöbb alternatív étrendet követő személy önmagát egészség- és környezettudatosnak tartja, különösen igaz ez a vegetáriánus, a ve­gán, a glutén-, a laktóz-, a tejfehérjementes, va­lamint a fehérjegazdag módon táplálkozókra. A vegyesen táplálkozók körében alacsony a tuda­tosság mértéke. A cukormentes/szénhidrátsze­gény, illetve a paleolit étrendet követőknél nem figyelhető meg szignifikáns eltérés. Az egyes ét­rendek esetében vizsgáltuk a tudatosság mérté­két is. A vegyes étrendűeknél a megkérdezettek percepciója alapján nem jelenik meg az egész­ség- vagy a környezettudatosság, míg az alter­natív étrendűek esetében igen. A helyi termékek vásárlása során környezeti szempontból legin­kább a helyi termelők és kereskedők támoga­tása, valamint az élelmiszer-kilométerek csök­kentése a fő érték. A válaszadók egyéni érdekei szerint a termékek egészséges és természetes, valamint vegyszer- és tartósítószermentes vol­tát emelték ki a megkérdezettek. A speciális ét­rendeket követők között leginkább a vegánok, a fehérjegazdag táplálkozást folytatók, továbbá a tejfehérjementesen étkezők között jelentek meg szignifikáns eltérések a helyi termékek vásárlását illetően. Arányokat tekintve helyi terméket leginkább a laktózmentes, legkevésbé pedig a paleolit étrendet követők vásárolnak. A helyi termékek vásárlásához kapcsolódóan két komponenst különítettünk el; a helyi termékek jellege, valamint a helyi termékek emocionális tényezői. Előbbihez a természetesség, az egész­ségesség, a mentesség, a származás, illetve a gazdák támogatása tartozik, míg az utóbbihoz a vásárlás közbeni nosztalgia, valamint a szó­rakozás sorolható. A bemutatott kutatás feltáró jellegű, amellyel megalapoztunk egy olyan át­fogó piaci elemzést, ami az alternatív étrendet követők helyi termékek vásárlásával kapcsola­tos magatartását vizsgálja.

  JEL-kódok: C38, D70, I12, M31, Q56