Keresés
Keresési eredmények
-
Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései
35-48Megtekintések száma:1177Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta. A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el. Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
JEL-kódok: I12, M31, Z2 -
Az influencer marketing hatása a fogyasztói motivációra és tudatosságra az étrend-kiegészítők piacán - Feltáró kutatás
31-42Megtekintések száma:531A tanulmány az influencer marketing fogyasztói motivációra és tudatosságra gyakorolt hatását vizsgálja az étrend-kiegészítők piacán. A közösségi média rohamos térnyerése és a mindennapi életbe való beépülése az influencer marketinget a fiatalabb generációk – különösen az Y és a Z korosztály – elérésének egyik legdinamikusabb és legbefolyásosabb eszközévé tette. A kutatás célja feltárni, hogy az influencer marketing miként befolyásolja a vásárlási döntéseket, különös tekintettel az egészségtudatos életmód terjedésére. A szekunder és primer kutatások együttesen segítettek azonosítani az étrend-kiegészítők piacán a fogyasztói magatartást meghatározó legfontosabb trendeket és motivációkat. Ennek keretében hat kvalitatív, mélyinterjú készült Y és Z generációs résztvevőkkel. Az interjúk rávilágítottak az egészségtudatosság, a közösségi média hatása és az influencerek hitelességébe vetett bizalom kiemelt szerepére. A fogyasztók motivációi között az egészségmegőrzés, az energiaszint növelése és a kényelem domináltak, ugyanakkor az influencerek által ajánlott termékekkel szembeni szkepticizmus továbbra is érzékelhető. Az eredmények szerint az influencer marketing különösen erősen hat a Z generációs fogyasztókra, akiknél a hitelesség és a tudományos megalapozottság kulcsszerepet játszik. A Y generációs résztvevők ezzel szemben kritikusabbak voltak az influencerekkel szemben, és nagyobb mértékben támaszkodtak szakértői véleményekre. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nélkülözhetetlen a felelősségteljes influencer marketing és a fogyasztók hiteles, átlátható tájékoztatása. Ez magában foglalja a félrevezető információk kockázatának mérséklését, valamint a tudományosan alátámasztott kommunikáció előtérbe helyezését. Az eredmények hozzájárulnak annak jobb megértéséhez, hogy a generációs különbségek miként alakítják az étrend-kiegészítők iránti fogyasztói elkötelezettséget, és hangsúlyozzák a szabályozott, etikus marketinggyakorlatok fontosságát.
JEL Codes: M31, I112 -
A magyar lakosság étkezési motivációinak vizsgálata a TEMS-modell alapján
81-93Megtekintések száma:376Tanulmányunk hiánypótló abban a tekintetben, hogy elsőként vizsgáltuk a magyar lakosság evési motivációit a TEMS kérdőív segítségével. Célkitűzésünk volt a magyar fogyasztók evési motivációinak részletes elemzése. Ennek érdekében egy 1000 fős országos kérdőíves felmérést indítottunk, amely nemre, korra, településtípusra, és régióra tekintettel reprezentatív. A felmérés során 8 jól elkülöníthető faktort kaptunk, amelyek a következők: Szociális szorongás, Kényelmes élvezkedés, Egészségtudatosság és Testsúly-kontroll, Árérzékenység, Társasági evés, Önjutalmazás, Szokás- és hagyomány-vezérelt evés, Az étel csábító jellege. A faktorelemzés alapján a fogyasztókat 5 klaszterbe tudtuk sorolni: Tradicionális egyszerűsítők, Spórolós társasági és érzelmi evők, Kiegyensúlyozott önjutalmazók, Egészségtudatosak, Közömbösek.
JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56 -
Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban
3-20Megtekintések száma:985Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrásai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.
JEL-kódok: I10, I12
