Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
    81-97
    Megtekintések száma:
    103

    Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.

    JEL-Kód: M31

  • A hazai méhészeti ágazat helyzetének elemzése (termelés, kereskedelem)
    21-34
    Megtekintések száma:
    388

    A világ méztermelése évről évre folyamatosan növekszik, de a méztermelők és más érintettek világszerte és Európában is hasonló folyamatokkal és nehézségekkel néznek szembe, amelyek tönkreteszik a mézpiacot. Szükséges lenne a mézhamisítás visszaszorítása, a méhegészségügyi helyzet javítása, egy átfogó adatbázis és monitoring rendszer működtetése, valamint a méhészek széleskörű támogatása. A méhészeti ágazat fenntarthatóságának biztosításához szükséges lenne a jó mezőgazdasági gyakorlatok kialakítására és alkalmazására, és a biodiverzitás megőrzése érdekében ehhez kapcsolódó vidékfejlesztési programokra és intézkedésekre. Ha az ágazat stabilizálódik (Magyarországon, az EU-28-ban és világszerte), akkor elérhetővé válna a méhészet hosszú távú fenntarthatósága; ökológiai jelentőségének megőrzése, és a méztermelő országokban a vidék vidékmegtartó szerepe is erősödhetne. A tanulmány célja az EU és Magyarország méztermelésének és kereskedelmének feltérképezése releváns szakirodalom és statisztikák segítségével, valamint a mézpiac jelenlegi helyzetének, nehézségeinek és kihívásainak bemutatása. A piaci helyzet és az ágazati folyamatok elemzése után SWOT-mátrixot készítettünk, amely tartalmazza a méhészeti ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezután javaslatokat tettünk a méhészeti ágazat jelenlegi helyzetének javítására.

    JEL-kód: M31

  • Társadalmi-kulturális kérdések és a tradíciók szerepe a sertéshúsfogyasztásban
    79-89
    Megtekintések száma:
    205

    A fentebb leírtak alapján zárásként megállapíthatjuk, hogy – a jelenlegi legnagyobb sertéshúsfogyasztó Kínában – a globalizációs és urbanizációs folyamatok hatására a sertéshúsfogyasztás további növekedésére számíthatunk, hiszen a falvakból városokba áramló népesség fogyasztói szokásai a városi fogyasztás irányába változnak. Kínában a sertéshúsfogyasztás igen magas, a lakosság legkedveltebb és legtöbbet fogyasztott húsfélesége, a fogyasztás értéke a FAOSTAT adatbázisa alapján 2013-ra elérte a 38,5 kg/fő/év értéket, és a Kínához tartozó Hong Kongban az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás a 65,7 kg-ot éri el (USDA, 2011). Ez jól reprezentálja azt, hogy az urbanizálódott, városiasodott lakosság fogyasztása a mennyiségi fogyasztás felé tolódik, ami a fő húsféleség, a sertéshús növekvő fogyasztását vetíti előre, igaz a kormányzati intézkedések lassíthatják a növekedés dinamikáját.
    A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy a növekvő népesség egy részének, a kínai lakosság oldaláról számíthatunk a sertéshús világpiaci fogyasztásának növekedésére, amely egyre nagyobb nyomást gyakorol a klímaváltozáson, a zsugorodó termőterületeken, és a trágyakezelésen keresztül a környezetre is.
    Végezetül elmondható, hogy a sertéshús és húsfogyasztás vizsgálata során egyre inkább figyelembe kell venni a kulturális és vallási kérdéseket, amelyek nagymértékben meghatározzák a népesség fogyasztói mutatóit, és az elfogyasztható élelmiszerek körét.

    JEL-kódok: A13, P46