Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Fogyasztói preferenciák vizsgálata a növényi alapú táplálkozással kapcsolatban
Megjelent augusztus 3, 2021
3-20

Napjainkra a nem fertőző, krónikus betegségek világszerte az elsőszámú halálokká léptek elő. Ám míg a fejlett, civilizáltabb társadalmakban a probléma visszaszorulóban van, azalatt a civilizációs betegségek a kevésbé fejlett társadalmak felé vették az irányt, elterjedve ezzel az egész világon. A probléma fő forrá...sai között szerepel a helytelen táplálkozás, a megfelelő étrend összeállításával mérsékelhető a krónikus betegségek terjedése és súlyossága. A cikk keretei között a növényi alapú táplálkozással és annak jellemzőivel foglalkozunk. Célkitűzésünk az volt, hogy a megismerjük elsősorban a magukat vegetáriánusnak vallók, kisebb részt pedig a mindenevő csoportok növényi alapú (vegetáriánus) étrendekkel kapcsolatos motivációit, véleményeit. Fő megállapításaink közé tartozott, hogy a vegetáriánusok elsősorban a testi-lelki egészség miatt követik a növényi alapú étrendet, csaknem kétharmaduk szigorúan be is tartja étrendjét, melynek árszínvonalát nem tartja magasabbnak, mint a mindenevő étrendet. Fontos eredmény volt még, hogy a növényi étrendet követők többsége étrendjét egészségesnek, önmagát pedig egészségtudatosnak vallja. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a növényi étrendet követők nagyon magas arányban elégedettek saját étrendjükkel.

JEL-kódok: I10, I12

Teljes absztrakt mutatása
36
31
Az élelmiszer-fogyasztói magatartás vizsgálata online környezetben: Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
Megjelent december 31, 2014
29-38

Az utóbbi években gyökeresen megváltozott a piac egyik legfontosabb szereplője, a fogyasztó. Különféle kutatások már „digitálisan felvilágosult” polgárnak titulálják őket. A „hagyományos” fogyasztók magatartásának legfőbb jellemzőiről számos kutató értekezett a korábbiakban. Azonban a digitális fogyasztókka...l kapcsolatos kutatások, főleg hazai körökben még kezdeti stádiumban vannak.
Jelen cikkben a legfőbb célkitűzésünk, hogy meghatározzuk az online fogyasztói magatartás tendenciáit hazánkban, különös tekintettel az élelmiszerekkel kapcsolatos információk és vásárlási lehetőségek függvényében. A közlemény végén szándékunkban áll megválaszolni a címben feltett kérdést, ami egyben a kutatási kérdésünk is, azaz: „Létezik-e hazánkban digitális élelmiszerfogyasztó?
A vizsgálataink során az online (digitális) fogyasztó vásárlási magatartásának folyamatát vettük alapul. Az egyes lépéseket releváns és aktuális szakirodalmi elemzésekkel térképeztük fel. Az országos, reprezentatív kérdőíves megkérdezésünk (N=1000) segítségével az élelmiszerekhez kapcsolódó online információkeresést és a webáruházakban történő vásárlási lehetőségeket vizsgáltuk részletesen.
A kényelmi szempont – a szakirodalmi ismertetéshez hasonlóan – a leginkább előnyös jellemzője az online vásárlásnak. A webáruházaknál a többi vizsgált tényező középértékekhez való közeledése a fogyasztók vásárlási magatartásában bekövetkező bizonytalanságot mutatja, amely bizalmatlanságot eredményez az élelmiszervásárlásoknál.
Összességében elmondható, hogy az élelmiszer-fogyasztói magatartással kapcsolatos szakirodalom és a kutatások többsége nem különíti el megfelelően az online (digitális) fogyasztó szerepeit és leginkább a végső vásárlásokra helyezik a hangsúlyt. A szakirodalmi kutatásaink alapján kísérletet tettünk a digitális élelmiszer-fogyasztók differenciálására az online magatartásuk alapján, amely során öt a későbbi kutatásainkat megalapozó hipotetikus kategóriát különböztettünk meg.

Teljes absztrakt mutatása
19
27
A viselkedésváltozás szintjei a testtömeg-menedzselés folyamatában – Élelmiszerfogyasztás és fizikai aktivitás
Megjelent december 30, 2016
19-28

A kutatás során a Viselkedésváltozás Transzteoretikus Modelljét alkalmaztuk. Ennek során lakossági kérdőíves megkérdezést hajtottunk végre az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra és a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitásra történő áttérés szakaszaira vonatkozóan.
Az eredmények alapján megállapíth...ató, hogy hazánkban az élelmiszerfogyasztási szokások megváltoztatása nehezebb, mint fizikai aktivitásra ösztönözni az egyéneket. Ezt bizonyítja az is, hogy az egészségesebbnek vélt élelmiszerfogyasztásra történő áttérés esetében a bezárkózók a megkérdezettek 21,6%-át teszik ki, addig a rendszeresebbnek vélt fizikai aktivitás esetében ez az arány csupán 8,0%. A változtatásoktól mindkét vizsgált esetben a férfiak zárkóznak el nagyobb arányban, viszont a fenntartás szakaszában szintén a férfiak vannak többségben. A szemlélődés, a felkészülés, valamint a cselekvés szakaszokban jellemzően a nők dominálnak, viszont ezek a szakaszok inkább az információszerzésről, a tevékenység megkezdésének előkészületeiről, illetve rövid távú, esetenként kampányszerű alkalmazásokról szólnak. Ezt az eredményt erősítik a magatartásváltozási mutatók értékei is. A fenntartás szakaszában a már minimum fél éve új szokásokra áttért fogyasztók szerepelnek és köztük a nők nagyon alacsony arányban képviseltetik magukat a férfiakkal szemben.

JEL-kód: Q13

Teljes absztrakt mutatása
13
19
1 - 3 a 3 tételből