Keresés

Keresési eredmények

• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben (1944–1945)

  141-156

  Papp József

  Megtekintések száma:

  91

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• „Debrecen szelleme mindent átölel, Itt a diákélet sosem múlik el.” A Debreceni diákhagyományok kurzus tapasztalatai

  224-235

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  129

  Absztrakt: A Debreceni diákhagyományok c. kurzus elsőként 2024-ben indult a Debreceni Egyetemen. A gyakorlati órák során feltárult a debreceni diákság múltja, valamint hagyományai, szokásai, jellemzői. Meglátogattunk az órákon a hallgatókkal különböző, a diákokhoz kötődő városi helyszíneket is. A kurzus elején és végén is felmértük, hogy milyen tudással rendelkeznek a hallgatók a témakörben.

   

  Abstract: The Debrecen Student Traditions course was first launched at the University of Debrecen in 2024. During the practical classes, the past, traditions, customs, and characteristics of the students of Debrecen were revealed. During the classes, we also visited various city locations which are related to student life. At the beginning and end of the course, we assessed the students' knowledge of the topic.

   

• Deszkákra álmodott filmek: Szemezgetés a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen 2024–25-ben bemutatott, ismertebb vagy kevésbé ismert előképpel is rendelkező előadásaiból

  23-34

  Váró Kata Anna

  Megtekintések száma:

  77

  Egy színpadi mű vagy mozgókép esetében az ismert drámairodalmi vagy irodalmi alap kifejezett előnyt jelenthet, egy színházi előadás esetében azonban a filmes előkép már korántsem olyan egyértelmű nézőcsalogató. A 2024-2025-ben a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen programkínálatában feltűnően megszaporodott azon előadások száma, melyek elsősorban külföldön, de nem egy esetben hazánkban is ismertek a nagyvászonról, de akad olyan is, melynek ugyan nem készült még filmváltozata, dramaturgiájával mégis egy közkedvelt, ma is méltán népszerű filmes irányzatot vetített elő már születésekor. A továbbiakban ezen előadásokból szemezgetek, a teljesség igénye nélkül. 

• Egy alig ismert építőmester – Horváth János

  209-223

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  98

  Absztrakt: Debrecen több jeles épülete fűződik Horváth János nevéhez. A többségét mint építőmester jegyzi, de némelyiket ő maga tervezte. Középületeken kívül több lakóházat is épített. Jótékonysági, adományozási tevékenysége is kiemelkedő volt.

   

  Abstract: János Horváth should be mentioned in connection with a number of excellent buildings in Debrecen. He is best known as a master builder, but he also worked as an architect. Apart from public buildings, he was also a builder of apartment houses. His charity activity was also outstanding.

• Egy évfordulós kiadvány margójára

  354-362

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  26

  A kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.

• Ary Lajos, Debrecen város egykori „pénzügyminisztere”

  321-333

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  85

  A csizmadiák leszármazottja, Ary Lajos 35 évig Debrecen város alkalmazásában állt. A legnehezebb időszakokban is nagy hozzáértéssel irányította, kezelte a város pénzügyeit. Szerette a művészeteket, festményeit a Déri Múzeumra hagyta. Sestakerti villáját Borsos József építészmérnök tervezte.

• Nyul Imre: Csigekert és Köntöskert - Debrecen

  340-342

  Papp József

  Megtekintések száma:

  101

  Papp József helytörténész írása Nyul Imre A debreceni Csigekert és Köntöskertről és Debrecen kertségeiről szóló könyvsorozatról.

• Hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben?

  133-140

  Püski Levente

  Megtekintések száma:

  113

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• Alföldi színjáték nem csak gyerekeknek. Seprényi Kinga beszélgetése Várhidi Attila rendezővel a gyermekszínjátszásról és az Alföld Gyermekszínpad jövőjéről

  363-368

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  42

• Kollár Árpád, Lakner Lajos, Grela Alexandra és Kónya Ábel: Az én Debrecenem

  229-233

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  197

  Az én Debrecenem című nagyalakú, színes ismeretterjesztő könyv óvodások és kisiskolások számára. A kötet célja, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék szűkebb hazájuk, Debrecen történelmét, jelképeit, értékeit.

• A keresztyén tanítás rendszere – A református dogmatika történeti és elméletei alapvonalai: Gaál Botond: Kiadja: Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 2022. 1054. oldal

  99-102

  Nagy Gábor

  Megtekintések száma:

  106

• Visszavárunk – könyv a 15 éves debreceni Campus fesztiválról. Csepelyi Adrienn: Campus 15 – Egy fesztivál másfél évtizede

  571-573

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  80

• Hommage az impresszionista elégia-királynak. Bakó Endre: Tóth Árpád baráti verstükörben

  403-409

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  95

• Debrecen méltatlanul feledett építészéről: Adalékok a Jost család életéhez

  17-25

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  86

   

   

• Vonások Niklai Ádám arcképéhez

  395-398

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  79

  „Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)

• Árvai Tünde, Löki Viktor, Szőlősi Zsombor, Vadász Márton, Vigh Levente, Vona Zoltán: Néhány korty Debrecen

  343-346

  Udvardy Antal

  Megtekintések száma:

  99

  Árvai Tünde és Szőlősi Zsombor szerkesztésében megjelenő Néhány korty Debrecen képeskönyv bemutatja a város kultikus vendéglátó egységeinek történetét és lakóit. 

• A „kisház” Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik)

  273-278

  Papp József

  Megtekintések száma:

  131

  Debrecen északi (Péterfia) kapuja és a Nagyerdő bejárata közötti frissen egyengetett dűlőúton két-két sor facsemetét ültettetett katonáival Simonyi óbester 1819-ben. Gáláns tettével nagymértékben hozzájárult, hogy a város és az egyre kedveltebb erdő határai közötti rendezetlen homoksivatagon kies sétaút alakulhasson ki. Miután évszázados helyi szokás szerint a rendezett utakat „gát”-nak nevezte a polgárság, így ezt az új sétányt, a huszártisztre utaló Simonyi-gát néven emlegették.

• Élő Debrecen

  433-440

  Rácz Zoltán

  Megtekintések száma:

  1

  A IV. Örökségünk Debrecen konferencián a debreceni Egyetemi templomban 2025. szeptember 19-én elhangzott előadás a következő kérdésekre fogalmaz meg válaszokat: Mitől élő egy szerves város? Hogyan fejlesztette Debrecent Borsos József? Hogyan óvja ezt az örökséget az utókor?

• Természetvédelem és kultúra a gyermekszemek tükrében

  436-452

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  115

   

   

   

• A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében

  443-462

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  163

  Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

• Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?

  42-67

  Gáborjáni Szabó Botond

  Megtekintések száma:

  67

  Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.

• A ”citromszigettől” a „magyar szilikon-völgyig”: dzsentrifikáció a Debreceni Nagysándor-telepen

  173-185

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  81

   

   

• Löki Viktor, Horváth Péter, China Tibor, Kovács Péter, Erdei Nóra, Juhász Tibor, Posgay Titanilla, Béres-Áfra Zsuzsa, Somogyi Tibor és Szőlősi Zsombor: 24 emelet, 24 történet

  350-352

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  94

• Kitérők és metszetek. Antal Éva: Repedések és redőzetek (filozófia – irodalom – művészet)

  409-413

  Mikáczó Alexandra

  Megtekintések száma:

  73

• Tűzesetek és tűzokozás Debrecenben 1693 és 1715 között

  36-44

  Papp Rita

  Megtekintések száma:

  68

  Köztudott, hogy Debrecen városát gyakran pusztították tüzek, amelyek sokszor igen nagy károkat okoztak.1Ennek oka részben a város szerkezetében, építkezési szokásaiban keresendő. A szűk utcákban és sikátorokban gyorsan terjedtek a lángok, s e szűk utcák bővítését, a zsákutcák és sikátorok felszámolását, valamint a házak utcavonalba rendezését csupán az 1802. évi nagy tűzvész után kezdték el komolyan kidolgozni és megvalósítani.