Keresés

Keresési eredmények

• Nagyvárad és Debrecen városfejlesztésének komparatív elemzése a 2014-2024-es időszakban

  13

  Veres Dávid Gábor

  Megtekintések száma:

  19

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás Nagyvárad és Debrecen városfejlesztési folyamatait vizsgálja a 2014–2024 közötti időszakban, kiemelve a két város eltérő, mégis részben párhuzamos fejlődési mintáit. A kutatás rámutat, hogy mindkét település a regionális központi szerep erősítésére törekedett, azonban eltérő politikai, gazdasági és intézményi környezetben valósította meg beruházásait. Debrecen fejlesztéseit a jelentős külföldi tőkevonzó képesség, az ipari parkok dinamikus bővítése és az oktatási-kutatási ökoszisztéma célzott támogatása határozta meg, melyek hatására a város az ország egyik legfontosabb gazdasági hubjává vált. Ezzel szemben Nagyvárad elsősorban az európai uniós források hatékony felhasználására, az urbanisztikai megújulásra és a kulturális-turisztikai vonzerő növelésére helyezte a hangsúlyt, erősítve történelmi városmagjának revitalizációját és közlekedési infrastruktúráját. A komparatív elemzés rámutat arra, hogy míg Debrecen fejlődését a makroregionális gazdasági integráció és a multinacionális ipar jelenléte formálta, addig Nagyvárad fejlődési pályája kiegyensúlyozottabb, a városi életminőség javítására és az identitásmegőrzésre fókuszáló stratégiát követett. A vizsgált időszak eredményei alapján mindkét város sikeresen erősítette pozícióját, ugyanakkor eltérő eszközökkel és prioritásokkal járult hozzá térsége fenntartható fejlődéséhez.

  Kulcsszavak: városfejlesztés, regionális központok, Nagyvárad, Debrecen 

  Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal, szakmai útmutatásukkal és bátorításukkal segítették a kutatás elkészítését. Külön köszönet illeti témavezetőimet értékes tanácsaikért és iránymutatásukért, amelyek megalapozták a munka elméleti és módszertani kereteit. Hálás vagyok azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik adataik rendelkezésre bocsátásával, valamint konzultációk és interjúk révén támogatták a munkát. Köszönöm családomnak és barátaimnak türelmüket és folyamatos biztatásukat, amelyek nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. Végezetül hálával tartozom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a kutatás sikeres megvalósításához.

  Hivatkozás(ok):

  1. Antenescu, D., & Popa, F. (2014). Dezvoltarea regională şi planificarea teritorială în contextul noii politici de coeziune (2014-2020)., https://mpra.ub.uni-muenchen.de/54202/1/MPRA_paper_54202.pdf
  2. Benedek, J. (2019). Területfejlesztés és regionális fejlődés. Kolozsvár, Románia: Presa Univeritară Clujeană. doi:9736104362
  3. Comisia Europeană. (2025). Programe. https://ec.europa.eu/regional_policy/in-your-country/programmes/2007-2013/ro_ro
  4. Consiliul Local al Municipiului Oradea. (2015). Strategia Integrate de Dezvoltare Urbană a Municipiului Oradea / SIDU Oradea 2017-2023. Oradea: Primăria Municipiului Oradea. https://zmo.ro/download/SIDU%20Oradea.pdf
  5. Debrecen Megyei Jogú Város. (2017). Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014-2020. Debrecen: Debrecen Megyei Jogú Város. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf

• „Debrecen szelleme mindent átölel, Itt a diákélet sosem múlik el.” A Debreceni diákhagyományok kurzus tapasztalatai

  224-235

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  161

  Absztrakt: A Debreceni diákhagyományok c. kurzus elsőként 2024-ben indult a Debreceni Egyetemen. A gyakorlati órák során feltárult a debreceni diákság múltja, valamint hagyományai, szokásai, jellemzői. Meglátogattunk az órákon a hallgatókkal különböző, a diákokhoz kötődő városi helyszíneket is. A kurzus elején és végén is felmértük, hogy milyen tudással rendelkeznek a hallgatók a témakörben.

   

  Abstract: The Debrecen Student Traditions course was first launched at the University of Debrecen in 2024. During the practical classes, the past, traditions, customs, and characteristics of the students of Debrecen were revealed. During the classes, we also visited various city locations which are related to student life. At the beginning and end of the course, we assessed the students' knowledge of the topic.

   

• Globalizált sportolási minták és egészségipari következmények Debrecenben

  12

  Megtekintések száma:

  21

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.
  A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.
  Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.

  Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenció

• Aki Bábel ellen hadra kelt: Magyar Zoltán és a romanid

  1

  Kiss László Ádám

  Megtekintések száma:

  14

  Az előadás összefoglalója:

  Magyar Zoltán (1906-1992) a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen szerzett német-francia szakos középiskolai tanári diplomát 1930-ban, majd ugyanott bölcsészdoktori fokozatot 1933-ban. A debreceni Társulati Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában, majd annak jogutódjában, a Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskolában tanított csaknem negyven éven át, egészen nyugdíjazásáig. 1956-ban, tíz évnyi munkát követően jelentette meg az általa megalkotott, romanid névre keresztelt, újlatin nyelveken (francia, olasz, spanyol, portugál) alapuló, finnugor, szláv és germán elemeket is felhasználó mesterséges nyelv nyelvtankönyvét. Kiterjedt levelezést folytatott magyar és külföldi nyelvészekkel, kísérletet tett a nyelv minél szélesebb körű megismertetésére: a debreceni TIT égisze alatt romanid nyelvtanfolyamokat tartott, középiskolájában diákjainak romanid szakkört szervezett, folyamatosan dolgozott a műnyelv szótárán (amely megfelelő anyagi forrás hiányában sohasem jelenhetett meg nyomtatásban), állami vállalatok figyelmébe ajánlotta a „korszerű és könnyen elsajátítható műnyelvet”, szerepelt televízióműsorban, ám a várt siker és ismertség elmaradt. Bár a szakmai körök érdeklődését és elismerését kivívta, az új műnyelv igazán nem tudott túljutni a cívisváros határain. Előadásomban a romanid történetét tekintem át az első nyelvkönyv megjelenésétől az alkotó haláláig, korabeli sajtó- és folyóiratcikkek, valamint Magyar Zoltán levelezése alapján, amelyet a család nagylelkűen a Debreceni Egyetem Mediterrán Nyelvek és Kultúrák Intézete Francia Tanszékének rendelkezésére bocsátott.

  Kulcsszavak: romanid, mesterséges nyelv, Debrecen, szótár, nyelvkönyv

  Hivatkozások:
  Horváth Krisztián, „Poet exclamed. ’Cal bel land es moy patria’”. 1956-2016: a romanid 60 éve, Nyelv és Tudomány, 2016. október 12. URL: https://www.nyest.hu/hirek/1956-2016-a-romanid-60-eve
  Magyar Zoltán, Romanid: az új nemzetközi segédnyelv nyelvtana, Debrecen, Alföldi ny., 1956.
  Magyar Zoltán, A romanid nyelv rövid nyelvtana, Debrecen, Alföldi ny., 1958.
  Magyar Zoltán, Mi az interlingvisztika? A nemzetközi műnyelvekről, Alföld, 1965/8, 64-68.
  Magyar Zoltán, Romanid: Tájékoztató és társalgási könyv, Debrecen, KLTE, 1984.
  Rónai, Paulo, Der Kampf gegen Babel oder das Abenteuer der Universalsprachen, München, Ehrenwirth, 1969.
  Sharpe, Lawrence A., Artificial Language Projects, South Atlantic Bulletin, 1961/1, 1-6.
  Dr. Tarr Ferencné Magyar Anna Mária, Magyar Zoltán, in: Ungvári János (szerk.), Pedagógusok arcképcsarnoka, Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület, Debrecen, 2002, 102-103.

• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben (1944–1945)

  141-156

  Papp József

  Megtekintések száma:

  105

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• Deszkákra álmodott filmek: Szemezgetés a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen 2024–25-ben bemutatott, ismertebb vagy kevésbé ismert előképpel is rendelkező előadásaiból

  23-34

  Váró Kata Anna

  Megtekintések száma:

  91

  Egy színpadi mű vagy mozgókép esetében az ismert drámairodalmi vagy irodalmi alap kifejezett előnyt jelenthet, egy színházi előadás esetében azonban a filmes előkép már korántsem olyan egyértelmű nézőcsalogató. A 2024-2025-ben a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen programkínálatában feltűnően megszaporodott azon előadások száma, melyek elsősorban külföldön, de nem egy esetben hazánkban is ismertek a nagyvászonról, de akad olyan is, melynek ugyan nem készült még filmváltozata, dramaturgiájával mégis egy közkedvelt, ma is méltán népszerű filmes irányzatot vetített elő már születésekor. A továbbiakban ezen előadásokból szemezgetek, a teljesség igénye nélkül. 

• Egy alig ismert építőmester – Horváth János

  209-223

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  124

  Absztrakt: Debrecen több jeles épülete fűződik Horváth János nevéhez. A többségét mint építőmester jegyzi, de némelyiket ő maga tervezte. Középületeken kívül több lakóházat is épített. Jótékonysági, adományozási tevékenysége is kiemelkedő volt.

   

  Abstract: János Horváth should be mentioned in connection with a number of excellent buildings in Debrecen. He is best known as a master builder, but he also worked as an architect. Apart from public buildings, he was also a builder of apartment houses. His charity activity was also outstanding.

• Egy évfordulós kiadvány margójára

  354-362

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  43

  A kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.

• Ary Lajos, Debrecen város egykori „pénzügyminisztere”

  321-333

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  111

  A csizmadiák leszármazottja, Ary Lajos 35 évig Debrecen város alkalmazásában állt. A legnehezebb időszakokban is nagy hozzáértéssel irányította, kezelte a város pénzügyeit. Szerette a művészeteket, festményeit a Déri Múzeumra hagyta. Sestakerti villáját Borsos József építészmérnök tervezte.

• Nyul Imre: Csigekert és Köntöskert - Debrecen

  340-342

  Papp József

  Megtekintések száma:

  122

  Papp József helytörténész írása Nyul Imre A debreceni Csigekert és Köntöskertről és Debrecen kertségeiről szóló könyvsorozatról.

• Hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben?

  133-140

  Püski Levente

  Megtekintések száma:

  127

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálat

  14

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  27

  Az előadás összefoglalója:

  Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
  A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez. 

  Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture

  Hivatkozások:
  Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
  Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian

• Alföldi színjáték nem csak gyerekeknek. Seprényi Kinga beszélgetése Várhidi Attila rendezővel a gyermekszínjátszásról és az Alföld Gyermekszínpad jövőjéről

  363-368

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  60

• Kollár Árpád, Lakner Lajos, Grela Alexandra és Kónya Ábel: Az én Debrecenem

  229-233

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  215

  Az én Debrecenem című nagyalakú, színes ismeretterjesztő könyv óvodások és kisiskolások számára. A kötet célja, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék szűkebb hazájuk, Debrecen történelmét, jelképeit, értékeit.

• A keresztyén tanítás rendszere – A református dogmatika történeti és elméletei alapvonalai: Gaál Botond: Kiadja: Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 2022. 1054. oldal

  99-102

  Nagy Gábor

  Megtekintések száma:

  123

• Visszavárunk – könyv a 15 éves debreceni Campus fesztiválról. Csepelyi Adrienn: Campus 15 – Egy fesztivál másfél évtizede

  571-573

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  95

• Hommage az impresszionista elégia-királynak. Bakó Endre: Tóth Árpád baráti verstükörben

  403-409

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  107

• Debrecen méltatlanul feledett építészéről: Adalékok a Jost család életéhez

  17-25

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  99

   

   

• Vonások Niklai Ádám arcképéhez

  395-398

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  97

  „Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)

• Árvai Tünde, Löki Viktor, Szőlősi Zsombor, Vadász Márton, Vigh Levente, Vona Zoltán: Néhány korty Debrecen

  343-346

  Udvardy Antal

  Megtekintések száma:

  119

  Árvai Tünde és Szőlősi Zsombor szerkesztésében megjelenő Néhány korty Debrecen képeskönyv bemutatja a város kultikus vendéglátó egységeinek történetét és lakóit. 

• A „kisház” Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik)

  273-278

  Papp József

  Megtekintések száma:

  153

  Debrecen északi (Péterfia) kapuja és a Nagyerdő bejárata közötti frissen egyengetett dűlőúton két-két sor facsemetét ültettetett katonáival Simonyi óbester 1819-ben. Gáláns tettével nagymértékben hozzájárult, hogy a város és az egyre kedveltebb erdő határai közötti rendezetlen homoksivatagon kies sétaút alakulhasson ki. Miután évszázados helyi szokás szerint a rendezett utakat „gát”-nak nevezte a polgárság, így ezt az új sétányt, a huszártisztre utaló Simonyi-gát néven emlegették.

• Élő Debrecen

  433-440

  Rácz Zoltán

  Megtekintések száma:

  89

  A IV. Örökségünk Debrecen konferencián a debreceni Egyetemi templomban 2025. szeptember 19-én elhangzott előadás a következő kérdésekre fogalmaz meg válaszokat: Mitől élő egy szerves város? Hogyan fejlesztette Debrecent Borsos József? Hogyan óvja ezt az örökséget az utókor?

• Természetvédelem és kultúra a gyermekszemek tükrében

  436-452

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  138

   

   

   

• A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében

  443-462

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  186

  Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.

• Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?

  42-67

  Gáborjáni Szabó Botond

  Megtekintések száma:

  82

  Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.