Keresés

Keresési eredmények

• A lakhatási mobilitás hátrányos helyzetű családok életmódjára gyakorolt hatásainak vizsgálata

  17

  Csekk János

  R. Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója

  A szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű és/vagy roma származású emberek életminőségjavítása, gazdasági aktivitásuk és munkaerő-piaci státuszuk erősítése kiemelt társadalom-, szak- és gazdaságpolitikai cél. Ennek elérését segítheti a pályázati forrásból támogatott lakhatási mobilizáció, amivel megvalósítható a marginalizált közösségek többségi társadalomba történő lépcsőzetes társadalmi- és fizikai integrációja, párhuzamosan egy deszegregációs folyamat elindításával.
  Az Észak-Alföldi Régió egyik kistelepülésén végzett interjús kutatásban azt vizsgáltuk, hogy egy lakhatási mobilitást is biztosító felzárkózási célú integrációs program milyen hatással van a beavatkozással érintett hátrányos helyzetű családok életmódjára. A kutatás során a lakhatás jellemzőit, a jövedelmi helyzetet, a munkaerő-piaci státuszt, az oktatással kapcsolatos attitűdöt, az egészségi- és a mentális állapotot vizsgáltuk. Szekunder módszerként dokumentumelemzést végeztünk, hogy a települési- és projektdokumentumokban megfogalmazott célok elérésére is reflektálni lehessen az interjúk eredményének tükrében.
  Az eredmények alapján több, az életmódot meghatározó vizsgált dimenzió vonatkozásában pozitív összefüggést találtunk a kutatásban résztvevő családok életmódváltozása és a szegregátumból való kiköltözés között. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felzárkózási projekt részeként megvalósult lakhatási mobilitás önmagában nem biztos, hogy ki tudja váltani az elvárt hatást és el tudja érni a kitűzött célt.

  Kulcsszavak: lakhatási mobilitás, szegregátum, életmód, felzárkózás

• Húsvéti népszokások az egykori Debrecenben – kis összefoglaló

  249-265

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  172

  Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.

• Globalizált sportolási minták és egészségipari következmények Debrecenben

  12

  Megtekintések száma:

  0

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás célja a globalizáció hatásainak vizsgálata a sportolási szerepekre Debrecen városában, különös tekintettel az egészségipari és prevenciós folyamatokra. A globalizáció jelentős mértékben befolyásolja a sportolási szokásokat világszerte, amelynek helyi megjelenései is kimutathatók. Debrecen Északkelet-Magyarország kiemelkedő egészségügyi és oktatási központja, ahol az egyetemi sportlétesítmények, városi sportprogramok és prevenciós szolgáltatások biztosítják a lakosság széles körű fizikai aktivitási lehetőségeit. Ez a környezet ideális terepet nyújt annak elemzésére, hogyan alakítja a globalizáció a helyi sportoló szerepeket és az ehhez kapcsolódó egészségipari stratégiákat.
  A kutatás három fő irányra összpontosít. Először feltérképezzük Debrecen sport-és egészségipari infrastruktúráját, beleértve az egyetemi, önkormányzati és privát szféra által kínált lehetőségeket, tekintettel arra, hogy a városi sportinfrastruktúra szerepe a részvétel növelésében fontos tényező. Másodszor a globalizáció hatását vizsgáljuk a lakosság sportolási szokásaira, ideértve a nemzetközi sporttrendek, digitális platformok és globális életmódminták elterjedését, mert ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a fizikai aktivitás alakulását. Harmadszor értékeljük a sportolási szerepek egészségipari következményeit, különösen a prevenció, rehabilitáció és életmód-programok kontextusában.
  Eredményeink rámutatnak, hogy a globalizáció Debrecenben is hozzájárul a sportolási szerepek diverzifikációjához, miközben új kihívásokat és lehetőségeket teremt az egészségipar és a városi sportinfrastruktúra számára. Kiemelendő a városi és egyetemi sportlétesítmények, valamint a magánszféra szolgáltatóinak együttműködéséből adódó lehetőség a helyi egészségipari stratégiák fejlesztésére, mely hozzájárul Debrecen regionális versenyképességének növeléséhez.

  Kulcsszavak: Debrecen, egészségipar, globalizáció, sport, fizikai aktivitás, prevenció