Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Bevezetés
    339
    Megtekintések száma:
    95

    Kedves Olvasó! 2023-ban több olyan érdekes könyv jelent meg, amely Debrecenről szól. A Debreceni Szemle eme kötetének hasábjain a legérdekesebbek, legeredetibbek közül mutatunk be néhányat. 

  • Különleges formák szénatomokból vagy azok hidrogénnel képzett vegyületeiből
    55-70
    Megtekintések száma:
    40

    A szén – mint a földi élet alapeleme – rendkívüli sokfélesége számos izgalmas allotróp módosulat, és különleges szerkezetű molekula kialakulását teszi lehetővé. A tanulmány bemutat néhány természetes és mesterséges szénallotrópot, valamint olyan figyelemre méltó szénhidrogéneket, amelyek háromdimenziós szerkezete ismert geometriai alakzatokra vagy akár matematikai szimbólumokra emlékeztet. A tanulmány elején röviden ismertetjük a molekulaszerkezetek meghatározásához alkalmazott legfontosabb modern nagyműszeres módszereket. Az írásunk célja a kémia vizuális, kreatív és interdiszciplináris oldalának bemutatása a különlegességek iránt érdeklődő nagyközönség számára is.

  • Ezüst(I)-tartalmú molekulahálózatok kialakítása N-metil-foszfa-urotropinnal
    9
    Megtekintések száma:
    18

    Az előadás összefoglalója:
    A koordinációs molekulahálózatok és a fém–szerves vázaszerkezetek (MOF-ok) ma már az anyagtudomány és a környezetvédelem ígéretes vegyületei közé tartoznak – ezt az bizonyítja, hogy 2025-ös kémiai Nobel-díjat is a MOF-ok kifejlesztéséért ítélték oda.
    Ezek az izgalmas szerkezetű molekulahálózatok átmenetifém-ionokból (pl. cinkből, rézből, kobaltból) és többfunkciós szerves molekulákból épülnek fel. Alkalmazhatók gázok tárolására vagy szállítására, célzott gyógyszeradagolásban, víztisztításban, felület-fertőtlenítésben, és számos szerves kémiai átalakítás katalizátorai lehetnek, továbbá antimikrobiális anyagként is ígéretesek. Fontos megemlíteni, hogy ezek az anyagok nem csak hasznosak, hanem szép kristályszerkezettel is rendelkeznek.
    A Fizikai Kémiai Tanszéken régóta tanulmányozzuk az 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantánt (PTA-t), azaz az urotropin foszfor analógját. A PTA-ban található foszfor- és nitrogénatomok könnyen kapcsolódhatnak különböző fémionokhoz így ideális építőeleme változatos molekulahálózatoknak.
    A PTA számos nemesfémmel képez stabilis vegyületet, amelyek kiváló katalizátorok (Kathó, 2021) Az ezüst-ionokkal alkotott szerkezetei pedig antimikrobiális anyagokként is ígéretesek. Bár a szakirodalom több ilyen hálózatot is ismer, a PTA-metil (PTA-Me) származék esetében eddig mindössze egy ezüst-tartalmú vegyületet írtak le (Omondi, 2016).
    Kutatásunk célja, hogy új, ezüst(I)-ionokat és PTA-Me-t tartalmazó hálózatokat állítsunk elő különböző ezüst-sók felhasználásával. A kapott anyagok kristályszerkezetét egykristály röntgendiffrakcióval határoztuk meg, ami pontos képet ad arról, hogyan épül fel a molekulahálózat.

    Kulcsszavak: koordinációs molekulahálózat, ezüst, komplex, 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán (PTA)

    Köszönetnyilvánítás: A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium megnevezésű projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. Bara Gabriella köszöni a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) és a Hatvani István Szakkollégium támogatását.

    Hivatkozások:
    Udvardy A., Joó F., Kathó A., Coord. Chem. Rev., 2021, 438, 213871.
    Zamisa S. J., Omondi B., J. Coord. Chem. 2016 69, 3043.

  • Árvai Tünde, Löki Viktor, Szőlősi Zsombor, Vadász Márton, Vigh Levente, Vona Zoltán: Néhány korty Debrecen
    343-346
    Megtekintések száma:
    130

    Árvai Tünde és Szőlősi Zsombor szerkesztésében megjelenő Néhány korty Debrecen képeskönyv bemutatja a város kultikus vendéglátó egységeinek történetét és lakóit.