Keresés
Keresési eredmények
-
A biomassza alapú gazdaság első számú prioritása: az élelmezésbiztonság
414-428Megtekintések száma:258Szakmai munkámat alapvetően meghatározta, hogy 2010-ben a Debreceni Egyetemen csatlakoztam egy néhány oktató és kutató által életre hívott kutatócsoporthoz. Az előttünk álló egyik legnagyobb kihívás annak vizsgálata volt, hogy hogyan biztosítható a növekvő számú globális népesség ellátása élelmiszerrel, tiszta energiával és egyéb bioalapú alapanyagokkal véges természeti erőforrások mellett. Kutatásaimban 2010 után kezdtem intenzíven foglalkozni a globális élelmezésbiztonság kérdéskörével, majd a megújuló energia és környezetvédelem szerepét, végül a körforgásos és biomassza alapú gazdaság kilátásait kezdtem el kutatni. Munkám kiindulópontja a biomassza alapú gazdaság élelmezés-, energia- és környezetbiztonsági aspektusainak vizsgálata volt.
-
A debreceni Aranybika sztárprímása: Adalékok idősebb Magyari Imre (1864–1929) pályaképéhez
8-16Megtekintések száma:74 -
Péterffy Árpád – Péterffy Pál: Az erdélyi magyar orvosképzés és sebészet története dióhéjban
472-477Megtekintések száma:77A kötet – megírásától, szerkesztésén, illusztrálásán keresztül a kiadásáig – az erdélyi gyökerű Péterffy-dinasztia, [id.] Péterffy Pál kolozsvári, majd marosvásárhelyi intézeti sebészfőorvos öt leszármazottjának az
érdeme. Szerzőként közülük Péterffy Árpád debreceni szívsebész, professzor emeritus és ifj. Péterffy
Pál intézeti szemészfőorvos jegyzi, fotósa, illusztrátora pedig Péterffy Attila Kálmán. -
Emlékezés Prof. Dr. Orosz Istvánra, a Debreceni Szemle kuratóriumának korábbi elnökére
3-6Megtekintések száma:131.
-
Karasszon Dezső: Szent hely – gyógyhely?
437-442Megtekintések száma:91Egy évszázada született Karasszon Dezső, az Ószövetség debreceni professzora
-
Egy debreceni diák hollandiai katonai pályája és hazai emlékezete
382-394Megtekintések száma:84Bátori Sigray Mihály neve és élete kevéssé ismert a holland-magyar kapcsolatok kutatói előtt. A koraújkorral foglalkozó történetírás nagy hangsúlyt fektetett a látványosabb eredményekkel kecsegtető kulturális kapcsolatok kutatására, de kevesebbet a gazdasági vagy hadtörténeti vonatkozásokra. Itt az ideje tehát,
hogy – újra – felhívjuk a figyelmet a Hollandiában páratlan katonai karriert befutó Bátori Sigray Mihály életére és emlékezetére. -
Erzsébet császárné (Sisi) debreceni fogadtatása 1857-ben
266-272Megtekintések száma:187Ferenc József uralkodása kezdeti éveiben/évtizedeiben olyan problémákkal szembesült, mint az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc, az orosz cárral való kényszerű kapcsolat egyre aggasztóbbá válása, vagy éppen III. Napóleon és az olasz egységmozgalom törekvései. Az ifjú uralkodónak olyan problémákkal kellett megküzdenie, amelyek kimenetelétől a birodalom egysége függött. Országaihoz és lakosaihoz fűződő kapcsolatát utazásokkal kívánta szorosabbá vonni. Ilyen célt szolgált 1857-es magyarországi útja is, amelynek során Debrecent is felkereste. Ezzel az úttal foglalkozom jelen tanulmányomban, különös figyelmet fordítva a korábban még magyar földön nem járt Erzsébetre és a személyiségéből fakadó hatásokra, főként annak tekintetében, hogy változtathatott-e jelenléte bármit az uralkodó és a birodalom megítélésén.
-
Debreceni diák, újságíró, elfelejtett (?) költő: Zempléni Árpád (1865–1919)
111-126Megtekintések száma:110