Keresés

Keresési eredmények

• A matematika iránytűi: riport a DAB Matematikai Munkabizottsága 2021. évi ünnepi rendezvényéről a Magyar Tudomány Ünnepén

  94-98

  Gselmann Eszter

  Vincze Csaba

  Megtekintések száma:

  93

   

   

• Beszédessé tett regényhagyomány. S. Varga Pál: Fejezetek a 19. század második felének magyar regénytörténetéből

  105-111

  Bényei Péter

  Megtekintések száma:

  90

• Az első átfogó Olaszország-történet magyar nyelven Pete László: Olaszország története – A kezdetektől napjainkig

  419-425

  Száraz Orsolya

  Megtekintések száma:

  128

• „Csoda-e, hogy egyre jobban elnémul az embergyermek?” Kaposi József, Kerekesné Horváth Ilona (szerk.): Új tantárgypedagógiai kutatások, Innovációk és elemzések

  574-578

  Fejesné Dávid Ágnes

  Megtekintések száma:

  107

• Útmutató a történettudományhoz. Kerepeszki Róbert – Schrek Katalin (szerk): Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

  298-302

  Herka Dominik

  Megtekintések száma:

  131

• Migráció komplex közelítésben. Balázs Venkovits and Gábor Pusztai (eds.) (Hi)stories of Migration, Mobility, and Travel: Crossing Literary, Linguistic, and Historical Boundaries

  496-498

  Barta Róbert

  Megtekintések száma:

  56

• Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban

  348-362

  Tóth Diana Viktória

  Megtekintések száma:

  158

  A magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.

• Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)–Debreceni Egyetem (DE) „Középkori Magyarország és Közép-Európa hadtörténete kutatócsoport” 2022. évi műhelykonferenciája

  87-90

  Virágh Ágnes

  Megtekintések száma:

  106

• Virágos Márta gondolatai a Kosáry Domokos-díj átvételekor

  333-334

  Virágos Márta

  Megtekintések száma:

  101

  Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Kosáry Domokos Kuratórium méltónak tartott a Kosáry Domokos-díjra. Egyben köszönetemet fejezem ki az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának a támogató előterjesztésért. Kosáry Domokos nevével történész hallgatóként találkoztam először, amikor neves debreceni professzoraim Rácz István, Orosz István nagy tisztelettel beszéltek kiváló bibliográfiájáról, melynek köteteit sűrűn tanulmányoztuk szemináriumra vagy vizsgára való felkészüléshez. Személyesen az MTA elnökeként debreceni előadásai alkalmával láthattam, hallhattam.

• Debreczen 1914-ben

  372-381

  Csorba Péter

  Megtekintések száma:

  113

  Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem létezésének első két éve az intézetek megszervezésével, az oktatók kinevezésével, ill. az oktatás feltételeinek megteremtésével telt el. Az elsőként megalakult intézetek között volt a Földrajzi, amelynek könyvtára gyorsan gyarapodott. A legkorábbi
  beszerzések egyike volt egy zsebkönyv méretű, de 710 oldalas, Debreceni utmutató címet viselő mű (1. ábra). Alcíme szerint rendőrségi zsebkönyv szerkesztője Ozory István rendőrkapitány volt. (Talányos, hogy a városnév miért csak a fedőlapon szerepel a ma megszokott írásmóddal, máshol mindenütt cz-vel.)

• A Magyar Tudományos Akadémia és a debreceni kollégium történelmi kapcsolata

  361-371

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  125

  A debreceni embert a történelem kérlelhetetlenül formálta, sajátos lelkiséggel ruházta fel, bátorságát edzette, magyarságában erősítette. A városba jövő diák is így nevelkedett és egyénisége ilyetén formálódott. Beleívódott a múlt öröksége, s ennek átható ereje jellegzetes tartást kölcsönzött számára. A cívisváros abból
  élt, hogy bőkezűen áldozott a szellemi javakra.

• Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?

  42-67

  Gáborjáni Szabó Botond

  Megtekintések száma:

  90

  Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.

• A debreceni agrárképzés jelene és jövője

  384-389

  Stündl László

  Megtekintések száma:

  112

   

   

• A Debreceni Szemle XXXIII. évfolyamának tartalomjegyzéke (2025)

  513-516

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  63

• Mozzanatok a debreceni agrár-felsőoktatás 155 évéből

  373-383

  Fekete István

  Megtekintések száma:

  145

   

   

• 120 éve született Bán Imre irodalomtudós

  95

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  30

• E számunk szerzői és elérhetőségeik

  127

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  106

• Karasszon Dezső: Szent hely – gyógyhely?

  437-442

  Hodossy-Takács Előd

  Megtekintések száma:

  110

  Egy évszázada született Karasszon Dezső, az Ószövetség debreceni professzora

• E számunk szerzői

  153

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  107

       

• Contents

  512

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  47

• Contents

  412

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  47

• Egy debreceni diák hollandiai katonai pályája és hazai emlékezete

  382-394

  Bozzay Réka

  Megtekintések száma:

  105

  Bátori Sigray Mihály neve és élete kevéssé ismert a holland-magyar kapcsolatok kutatói előtt. A koraújkorral foglalkozó történetírás nagy hangsúlyt fektetett a látványosabb eredményekkel kecsegtető kulturális kapcsolatok kutatására, de kevesebbet a gazdasági vagy hadtörténeti vonatkozásokra. Itt az ideje tehát,
  hogy – újra – felhívjuk a figyelmet a Hollandiában páratlan katonai karriert befutó Bátori Sigray Mihály életére és emlékezetére.

• Erzsébet császárné (Sisi) debreceni fogadtatása 1857-ben

  266-272

  Gliga Evelin

  Megtekintések száma:

  212

  Ferenc József uralkodása kezdeti éveiben/évtizedeiben olyan problémákkal szembesült, mint az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc, az orosz cárral való kényszerű kapcsolat egyre aggasztóbbá válása, vagy éppen III. Napóleon és az olasz egységmozgalom törekvései. Az ifjú uralkodónak olyan problémákkal kellett megküzdenie, amelyek kimenetelétől a birodalom egysége függött. Országaihoz és lakosaihoz fűződő kapcsolatát utazásokkal kívánta szorosabbá vonni. Ilyen célt szolgált 1857-es magyarországi útja is, amelynek során Debrecent is felkereste. Ezzel az úttal foglalkozom jelen tanulmányomban, különös figyelmet fordítva a korábban még magyar földön nem járt Erzsébetre és a személyiségéből fakadó hatásokra, főként annak tekintetében, hogy változtathatott-e jelenléte bármit az uralkodó és a birodalom megítélésén.

• Debreceni diák, újságíró, elfelejtett (?) költő: Zempléni Árpád (1865–1919)

  111-126

  D. Molnár István

  Megtekintések száma:

  139

• E számunk szerzői

  511

  Debreceni Szemle

  Megtekintések száma:

  40