Keresés

Keresési eredmények

• Debreceni cívisházak és lakóik nyomában: Harangi Attila, Löki Viktor, Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2022. 296. oldal

  97-99

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  216

• Egy elfeledett építőmester – Szikszay Lajos

  22-54

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  63

  Szikszay Lajos több jeles középületet, lakóházat épített és tervezett Debrecenben, továbbá Szatmárnémetiben. Ebben az összeállításban előbb az életét és családját mutatjuk be, azt követően pedig sorra vesszük a nevével fémjelzett épületeket.

• Város a válság szorításában Debreceni válságkezelés 1930-ban

  26-35

  Kovács Gyula

  Megtekintések száma:

  82

  Bár a nagy gazdasági világválság mélypontja Magyarországon 1931–1932-ben következett be, egyes válságjelek azonban már 1930-ben érzékelhetők voltak, így például a mezőgazdaság értékesítési problémái, a növekvő munkanélküliség, a szegénysegélyezéssel kapcsolatos gyarapodó önkormányzati és állami terhek.Tanulmányomban alapvetően azt szeretném bemutatni, hogy Debrecen, mint vidéki nagyváros, hogyanküzdött meg 1930-ban azokkal a fokozódó problé-mákkal, amelyek az országot sújtották.

• Örökségünk Debrecen

  334-335

  Horváth Péter

  Megtekintések száma:

  57

• A debreceni repülőtér elleni légitámadások a román kiugrástól a német kiürítésig (1944. augusztus 23-tól október 8-ig)

  536-549

  Horváth Attila

  Megtekintések száma:

  115

  A tanulmány célja a debreceni repülőteret 1944. augusztus 23. és október 8. között ért légitámadások áttekintése. A vizsgált időszakban szeptember 1-jén érte egy jelentős támadás a város repülőterét, amely akkor a német Luftwaffe használatában állt. Az írás elsősorban ennek a támadásnak a rekonstruálására törekszik, s amerikai, német, magyar és szovjet források segítségével igyekszik feltárni a történteket. A feldolgozás elsősorban adatszerű közlést tartalmaz, melyben megtörténik a támadó gépek és az általuk okozott veszteség bemutatása.

• Et in Arcadia Ego. A város és a debreceni polgárok: (Szerkesztette Tankó Attila) A kiadást gondozta a Dr. Genersich Antal Alapítvány. Budapest – Debrecen – Beregszász 2022. 208. oldal

  91-96

  ifj. Barta János

  Megtekintések száma:

  130

• Húsvéti népszokások az egykori Debrecenben – kis összefoglaló

  249-265

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  196

  Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.

• A COVID-19-ről

  3-14

  Szekanecz Zoltán

  Megtekintések száma:

  534

  Kínában 2019 decemberében egy új típusú koronavírus, az ún. SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome CoronaVirus-2) ütötte fel a fejét a COVID-19-nek (Coronavirus Disease 2019) nevezett betegséget okozva. (A COVID-19 tehát a betegség, és nem a vírus neve.) Ez a koronavírus nagyon hasonló azon egyláncú ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó vírusokhoz (SARS-CoV-1 és MERS-CoV) amelyek korábban a SARS illetve közel-keleti vírusfer-tőzést (MERS) okozták. Mostanáig csaknem 100 millióan fertőződtek meg és 2 millió körüli halálesetvolt szerte a világon (1).

• Egy elfeledett debreceni mérnök: Haty Kálmán

  276-287

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  107

• Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel

  475-488

  Molnár Ernő

  Radics Zsolt

  Megtekintések száma:

  206

  Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.

• Oláh Gábor, az ember és a költő

  287-290

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  98

  Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették  Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.

• Sokféleségből formálódó egység a két világháború közti időszak református nevelésügyi törekvései-ben. Rébay Magdolna: Református oktatáspolitika a Horthy-korszakban

  493-495

  Hodossi Sándor

  Megtekintések száma:

  61

• Csokonai-hagyomány a Dóczi református leánynevelő intézetben – Tili néni és a Lilla-teák

  71-77

  Fogarassy Zoltán

  Megtekintések száma:

  109

• Városi egészségfejlesztés: Debrecen kültéri kondipark-hálózata

  15

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  36

  Az előadás összefoglalója:

  Bevezetés
  A hazai egészségfejlesztési és városrehabilitációs programok hatására jelentősen nőtt a közterületi kondiparkok száma, melyek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak a lakosság számára. Kutatásunk feltérképezte a Debrecenben található kondiparkokat, vizsgálta, azok elhelyezkedését, valamint felszereltségét.
  Anyag és módszer
  Felmérésünket Evasys programmal szerkesztett kérdőívvel végeztük, kérdéseinkben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a kondiparkok mikor épültek, milyen gépparkkal rendelkeznek, valamint milyen kényelmi adottságaik vannak.
  Eredmények
  A vizsgálatban 23 db kondipark infrastruktúráját mértük fel. Elmondható, hogy a parkok jó állapotúak, város szerte a lakótelepek közelében, a családi házas övezetben, valamint az egyetemi campusok közelében egyaránt megtalálhatóak. A felmérésben részt vevő parkok 91,3%-a (21 db) kizárólag statikus gépekkel rendelkezik. Az akadálymentes bejutás csak 11 parkban biztosított, de autóval, gyalogosan és kerékpárral minden park elérhető. Természetes árnyék 13 parkban található, míg fedett park összesen 3 db, ez jelentősen befolyásolja az igénybevételt, mivel a létesítmények csak korlátozott időszakban használhatók a nyári hőségben a felmelegedése miatt.
  Következtetés
  Elemzésünkből arra következtethetünk, hogy a kondiparkok kihasználtságához szükséges a rendszeres karbantartás és tisztaság, valamint fontos a lakóhely-közelség, az árnyékolás és a megvilágítás, az akadálymentes megközelítés és az egyértelmű piktogramok.

  Kulcsszavak: sport; kondipark; sportinfrastruktúra; testmozgás; egészségfejlesztés;

   

• Hasábok az oroszlán mögött: A modernizmus és az art deco keveredése a Hősök Mauzóle-umán

  181-187

  Bodó Péter

  Megtekintések száma:

  112

  A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.

• A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben

  308-320

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  95

  A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.

• Löki Viktor: Debreceni egypercesek

  459-463

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  101

• Belső szuburbanizáció Debrecenben

  463-474

  Pénzes János

  Hegedűs László Dávid

  Megtekintések száma:

  196

  A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.