Keresés

Keresési eredmények

• Árvai Tünde, Löki Viktor, Szőlősi Zsombor, Vadász Márton, Vigh Levente, Vona Zoltán: Néhány korty Debrecen

  343-346

  Udvardy Antal

  Megtekintések száma:

  131

  Árvai Tünde és Szőlősi Zsombor szerkesztésében megjelenő Néhány korty Debrecen képeskönyv bemutatja a város kultikus vendéglátó egységeinek történetét és lakóit. 

• Csokonai-hagyomány a Dóczi református leánynevelő intézetben – Tili néni és a Lilla-teák

  71-77

  Fogarassy Zoltán

  Megtekintések száma:

  109

• Városi egészségfejlesztés: Debrecen kültéri kondipark-hálózata

  15

  Szépné Varga Henrietta

  Balatoni Ildikó

  Megtekintések száma:

  36

  Az előadás összefoglalója:

  Bevezetés
  A hazai egészségfejlesztési és városrehabilitációs programok hatására jelentősen nőtt a közterületi kondiparkok száma, melyek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak a lakosság számára. Kutatásunk feltérképezte a Debrecenben található kondiparkokat, vizsgálta, azok elhelyezkedését, valamint felszereltségét.
  Anyag és módszer
  Felmérésünket Evasys programmal szerkesztett kérdőívvel végeztük, kérdéseinkben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a kondiparkok mikor épültek, milyen gépparkkal rendelkeznek, valamint milyen kényelmi adottságaik vannak.
  Eredmények
  A vizsgálatban 23 db kondipark infrastruktúráját mértük fel. Elmondható, hogy a parkok jó állapotúak, város szerte a lakótelepek közelében, a családi házas övezetben, valamint az egyetemi campusok közelében egyaránt megtalálhatóak. A felmérésben részt vevő parkok 91,3%-a (21 db) kizárólag statikus gépekkel rendelkezik. Az akadálymentes bejutás csak 11 parkban biztosított, de autóval, gyalogosan és kerékpárral minden park elérhető. Természetes árnyék 13 parkban található, míg fedett park összesen 3 db, ez jelentősen befolyásolja az igénybevételt, mivel a létesítmények csak korlátozott időszakban használhatók a nyári hőségben a felmelegedése miatt.
  Következtetés
  Elemzésünkből arra következtethetünk, hogy a kondiparkok kihasználtságához szükséges a rendszeres karbantartás és tisztaság, valamint fontos a lakóhely-közelség, az árnyékolás és a megvilágítás, az akadálymentes megközelítés és az egyértelmű piktogramok.

  Kulcsszavak: sport; kondipark; sportinfrastruktúra; testmozgás; egészségfejlesztés;

   

• Hasábok az oroszlán mögött: A modernizmus és az art deco keveredése a Hősök Mauzóle-umán

  181-187

  Bodó Péter

  Megtekintések száma:

  112

  A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.

• A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben

  308-320

  Kozma Gábor

  Megtekintések száma:

  95

  A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.

• Löki Viktor: Debreceni egypercesek

  459-463

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  100

• Belső szuburbanizáció Debrecenben

  463-474

  Pénzes János

  Hegedűs László Dávid

  Megtekintések száma:

  194

  A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.

• Megéri több lábon állni? Debrecen gazdasági teljesítményének és gazdaságszerkezeti koncentrációjának elemzése

  243-255

  Tarnóczi Tamás Bence

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  186

• Amikor az épületek beszélnek. Papp József: Debrecen, a jövő városa – Városkép történelmi háttérrel

  123-126

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  117

• A földhasználat változása Debrecen környéki kisvárosok peremi övezetében

  43-58

  Túri Zoltán

  Bánóczki Krisztina

  Csorba Péter

  Megtekintések száma:

  138

• Négy évtized után: Újra Debrecen!

  304-307

  Czellárné Csiba Judit

  Megtekintések száma:

  140

• Emlékezés Kiss Tamásra, születésének 110. évfordulóján

  392-395

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  78

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  126

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.

• Félezer éve Debrecen közepe – megújult a 180 éves városháza. Papp József – Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városháza története.

  381-386

  Harangi Attila

  Megtekintések száma:

  86

• Bozzay Réka: Intézménytörténeti kapcsolatok. Debrecen és Hollandia

  234-238

  Szentmiklósi Gergő

  Megtekintések száma:

  120

• Figyelnek

  186-193

  Rácz Zoltán

  Megtekintések száma:

  84

   

   

• Grela Alexandra: Az Én Debrecenem (Foglalkoztatókönyv)

  353-356

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  92

  Az én Debrecenem című ismeretterjesztő könyvhöz készült foglalkoztató füzet.

• Egy debreceni orgonaépítő és Debrecen két műemlékorgonája

  373-391

  Fekete Károly

  Megtekintések száma:

  79

• Kárpát-medencei Életmesék, avagy a generációk közötti párbeszéd útja

  82-94

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  27

  A tanulmányomban a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének Kárpát-medencei kulturális tevékenységét mutatom be, amely a családi történetek (oral history) megőrzésén és közösségi megosztásán keresztül erősíti a generációk közötti párbeszédet és a magyar nyelvű kulturális identitást. A tanulmány bemutatja az Életmeseíró pályázat több mint másfél évtizedes működését, annak korosztályi és területi elterjedését. Az írói pályázathoz kapcsolódó felolvasó és illusztráló minősítések tovább szélesítik a részvételi lehetőségeket, különösen a gyermekek és fiatalok körében. A Mosolyvirág Nagycsaládosok Egyesületének tevékenysége jó példája annak, miként válhatnak a személyes élettörténetek a közösségi emlékezet és az értékközvetítés eszközeivé a Kárpát-medencében.

• Egy feledésbe merült debreceni építészmérnök – vári Szabó Tibor

  489-517

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  268

  Vári Szabó Tibort a debreceni építészek többsége is csak a nagyerdei fürdő egykori épületeivel azonosítja, illetve az utóbbi évek helytörténeti sétáinak köszönhetően még a családjának épített Weszprémi utcai házát ismerhették meg többen.

• Beszámoló az MTA DebreceniTerületi Bizottságának 2020. évi tevékenységéről

  195-202

  Páles Zsolt

  Hodossy-Takács Előd

  Magyar Éva

  Megtekintések száma:

  111

• A ”citromszigettől” a „magyar szilikon-völgyig”: dzsentrifikáció a Debreceni Nagysándor-telepen

  173-185

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  106

   

   

• Löki Viktor, Horváth Péter, China Tibor, Kovács Péter, Erdei Nóra, Juhász Tibor, Posgay Titanilla, Béres-Áfra Zsuzsa, Somogyi Tibor és Szőlősi Zsombor: 24 emelet, 24 történet

  350-352

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  120

• Különleges formák szénatomokból vagy azok hidrogénnel képzett vegyületeiből

  55-70

  Bara Gabriella

  Seprényi Kinga

  Antal Udvardy

  Megtekintések száma:

  42

  A szén – mint a földi élet alapeleme – rendkívüli sokfélesége számos izgalmas allotróp módosulat, és különleges szerkezetű molekula kialakulását teszi lehetővé. A tanulmány bemutat néhány természetes és mesterséges szénallotrópot, valamint olyan figyelemre méltó szénhidrogéneket, amelyek háromdimenziós szerkezete ismert geometriai alakzatokra vagy akár matematikai szimbólumokra emlékeztet. A tanulmány elején röviden ismertetjük a molekulaszerkezetek meghatározásához alkalmazott legfontosabb modern nagyműszeres módszereket. Az írásunk célja a kémia vizuális, kreatív és interdiszciplináris oldalának bemutatása a különlegességek iránt érdeklődő nagyközönség számára is.

• Kitérők és metszetek. Antal Éva: Repedések és redőzetek (filozófia – irodalom – művészet)

  409-413

  Mikáczó Alexandra

  Megtekintések száma:

  88