Keresés

Keresési eredmények

• Húsvéti népszokások az egykori Debrecenben – kis összefoglaló

  249-265

  Horog Máté

  Megtekintések száma:

  69

  Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.

• A COVID-19-ről

  3-14

  Szekanecz Zoltán

  Megtekintések száma:

  472

  Kínában 2019 decemberében egy új típusú koronavírus, az ún. SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome CoronaVirus-2) ütötte fel a fejét a COVID-19-nek (Coronavirus Disease 2019) nevezett betegséget okozva. (A COVID-19 tehát a betegség, és nem a vírus neve.) Ez a koronavírus nagyon hasonló azon egyláncú ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó vírusokhoz (SARS-CoV-1 és MERS-CoV) amelyek korábban a SARS illetve közel-keleti vírusfer-tőzést (MERS) okozták. Mostanáig csaknem 100 millióan fertőződtek meg és 2 millió körüli halálesetvolt szerte a világon (1).

• Egy elfeledett debreceni mérnök: Haty Kálmán

  276-287

  Nyul Imre

  Megtekintések száma:

  42

• Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel

  475-488

  Molnár Ernő

  Radics Zsolt

  Megtekintések száma:

  3

  Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.

• Oláh Gábor, az ember és a költő

  287-290

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  48

  Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették  Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.

• Csokonai-hagyomány a Dóczi református leánynevelő intézetben – Tili néni és a Lilla-teák

  71-77

  Fogarassy Zoltán

  Megtekintések száma:

  49

• Hasábok az oroszlán mögött: A modernizmus és az art deco keveredése a Hősök Mauzóle-umán

  181-187

  Bodó Péter

  Megtekintések száma:

  42

  A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.

• Löki Viktor: Debreceni egypercesek

  459-463

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  36

• Belső szuburbanizáció Debrecenben

  463-474

  Pénzes János

  Hegedűs László Dávid

  Megtekintések száma:

  1

  A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.

• Megéri több lábon állni? Debrecen gazdasági teljesítményének és gazdaságszerkezeti koncentrációjának elemzése

  243-255

  Tarnóczi Tamás Bence

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  105

• A földhasználat változása Debrecen környéki kisvárosok peremi övezetében

  43-58

  Túri Zoltán

  Bánóczki Krisztina

  Csorba Péter

  Megtekintések száma:

  74

• Emlékezés Kiss Tamásra, születésének 110. évfordulóján

  392-395

  Bakó Endre

  Megtekintések száma:

  25

• A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője

  249-257

  Kálnási Árpád

  Megtekintések száma:

  78

  Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
  sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a  gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.

• Bozzay Réka: Intézménytörténeti kapcsolatok. Debrecen és Hollandia

  234-238

  Szentmiklósi Gergő

  Megtekintések száma:

  50

• Figyelnek

  186-193

  Rácz Zoltán

  Megtekintések száma:

  23

   

   

• Grela Alexandra: Az Én Debrecenem (Foglalkoztatókönyv)

  353-356

  Seprényi Kinga

  Megtekintések száma:

  37

  Az én Debrecenem című ismeretterjesztő könyvhöz készült foglalkoztató füzet.