Keresés
Keresési eredmények
-
A „kisház” Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik)
273-278Megtekintések száma:166Debrecen északi (Péterfia) kapuja és a Nagyerdő bejárata közötti frissen egyengetett dűlőúton két-két sor facsemetét ültettetett katonáival Simonyi óbester 1819-ben. Gáláns tettével nagymértékben hozzájárult, hogy a város és az egyre kedveltebb erdő határai közötti rendezetlen homoksivatagon kies sétaút alakulhasson ki. Miután évszázados helyi szokás szerint a rendezett utakat „gát”-nak nevezte a polgárság, így ezt az új sétányt, a huszártisztre utaló Simonyi-gát néven emlegették.
-
Amikor az épületek beszélnek. Papp József: Debrecen, a jövő városa – Városkép történelmi háttérrel
123-126Megtekintések száma:117 -
A földhasználat változása Debrecen környéki kisvárosok peremi övezetében
43-58Megtekintések száma:138 -
A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője
249-257Megtekintések száma:126Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása. -
Grela Alexandra: Az Én Debrecenem (Foglalkoztatókönyv)
353-356Megtekintések száma:92Az én Debrecenem című ismeretterjesztő könyvhöz készült foglalkoztató füzet.
-
Kárpát-medencei Életmesék, avagy a generációk közötti párbeszéd útja
82-94Megtekintések száma:26A tanulmányomban a Mosolyvirág Nagycsaládosok Debreceni Egyesületének Kárpát-medencei kulturális tevékenységét mutatom be, amely a családi történetek (oral history) megőrzésén és közösségi megosztásán keresztül erősíti a generációk közötti párbeszédet és a magyar nyelvű kulturális identitást. A tanulmány bemutatja az Életmeseíró pályázat több mint másfél évtizedes működését, annak korosztályi és területi elterjedését. Az írói pályázathoz kapcsolódó felolvasó és illusztráló minősítések tovább szélesítik a részvételi lehetőségeket, különösen a gyermekek és fiatalok körében. A Mosolyvirág Nagycsaládosok Egyesületének tevékenysége jó példája annak, miként válhatnak a személyes élettörténetek a közösségi emlékezet és az értékközvetítés eszközeivé a Kárpát-medencében.
-
Egy feledésbe merült debreceni építészmérnök – vári Szabó Tibor
489-517Megtekintések száma:268Vári Szabó Tibort a debreceni építészek többsége is csak a nagyerdei fürdő egykori épületeivel azonosítja, illetve az utóbbi évek helytörténeti sétáinak köszönhetően még a családjának épített Weszprémi utcai házát ismerhették meg többen.
-
Beszámoló az MTA DebreceniTerületi Bizottságának 2020. évi tevékenységéről
195-202Megtekintések száma:111 -
A ”citromszigettől” a „magyar szilikon-völgyig”: dzsentrifikáció a Debreceni Nagysándor-telepen
173-185Megtekintések száma:106 -
Különleges formák szénatomokból vagy azok hidrogénnel képzett vegyületeiből
55-70Megtekintések száma:42A szén – mint a földi élet alapeleme – rendkívüli sokfélesége számos izgalmas allotróp módosulat, és különleges szerkezetű molekula kialakulását teszi lehetővé. A tanulmány bemutat néhány természetes és mesterséges szénallotrópot, valamint olyan figyelemre méltó szénhidrogéneket, amelyek háromdimenziós szerkezete ismert geometriai alakzatokra vagy akár matematikai szimbólumokra emlékeztet. A tanulmány elején röviden ismertetjük a molekulaszerkezetek meghatározásához alkalmazott legfontosabb modern nagyműszeres módszereket. Az írásunk célja a kémia vizuális, kreatív és interdiszciplináris oldalának bemutatása a különlegességek iránt érdeklődő nagyközönség számára is.
-
Kitérők és metszetek. Antal Éva: Repedések és redőzetek (filozófia – irodalom – művészet)
409-413Megtekintések száma:88 -
Tűzesetek és tűzokozás Debrecenben 1693 és 1715 között
36-44Megtekintések száma:92Köztudott, hogy Debrecen városát gyakran pusztították tüzek, amelyek sokszor igen nagy károkat okoztak.1Ennek oka részben a város szerkezetében, építkezési szokásaiban keresendő. A szűk utcákban és sikátorokban gyorsan terjedtek a lángok, s e szűk utcák bővítését, a zsákutcák és sikátorok felszámolását, valamint a házak utcavonalba rendezését csupán az 1802. évi nagy tűzvész után kezdték el komolyan kidolgozni és megvalósítani.
-
Gaál Botond: Keresztyén értékek az európai kultúrában
477-480Megtekintések száma:103A beregi születésű Gaál Botond professzor újabb értékes könyvvel ajándékozta meg a magyar olvasóközönséget, amelyben a tudós teológus tanár üzenete található a „szabadság őrvárosából”.
-
Polgárról bevonult honvédek a Don-kanyarban
2Megtekintések száma:56Az előadás összefoglalója:
Az előadásom célja Polgár városának azon katonáit bemutatni, akik a 2. magyar hadsereg kötelékében a Don-kanyarban szolgáltak, és akik közül sokan életüket vesztették, eltűntek vagy hosszú megpróbáltatások után tértek csak haza. A hadsereg veszteségi kartonjai, a város polgári anyakönyvei, valamint a fennmaradt visszaemlékezések alapján lehetőség nyílik rekonstruálni ezen emberek társadalmi hátterét, valamint néhányuk életútját és katonai pályafutását is. A vizsgálatom nemcsak a háborús események időrendjére fókuszál, hanem arra is, hogy a Polgár községből bevonult férfiak milyen családi környezetből érkeztek, valamint hogyan viselte a közösség és az áldozatok családja a veszteségeket. Emellett feltárja a kollektív emlékezet mechanizmusait, ugyanis kitérek arra is, hogy milyen módon őrizte meg Polgár a doni áldozatok emlékét, hogyan változott a megítélés a háború utáni évtizedekben, amikor jobb volt nem beszélni erről az időszakról. Ismertetésem egyszerre hadtörténeti és társadalomtörténeti szempontból is vizsgálja a Polgárról bevonult katonák sorsát. A városnak ezt az időszakát eddig még senki sem kutatta, a polgári hősöket eddig senki sem mutatta be a nagyközönségnek, ezért kutatásom ilyen szempontból egyedi is. Mivel tervezett előadásomban a Hajdú-Bihar vármegyei Polgár településről és az onnan bevonult katonákról lesz szó, így nagyon szorosan kötődik nemcsak Debrecen, de az Észak-Alföldi régió helytörténetéhez is, valamint az előadást a téma iránt érdeklődő közönségnek is szánom.
Kulcsszavak: Polgár, Don-kanyar, világháború, keleti front, Szovjetunió
-
Horog Máté: Debreceni Diák dalos- és anekdotakönyv
347-349Megtekintések száma:190Horog Máté Debreceni diák dalos- és anekdotakönyve című csatoskönyvéből megismerhetjük a „régi” debreceni diákok jókedvű énekeit, költeményeit és szájhagyomány útján terjedő történeteit. A gyűjteményt maga a szerző illusztrálta.
-
Kultúrák között Sivirsky Antal (1909-1993) szerepe a holland-magyar kulturális transzferben
198-208Megtekintések száma:133Abstract: This paper explores the life and cultural mediation work of Antal Sivirsky (1909–1993), a Hungarian-born intellectual who played a crucial role in Dutch-Hungarian literary and cultural exchange. From his early years as a child refugee in the Netherlands to his career as a journalist, translator, and professor, Sivirsky significantly contributed to the dissemination of Hungarian culture and literature in the Netherlands. The Debrecen Summer University also played a role in this.
Absztrakt: Ez a tanulmány Sivirsky Antal (1909–1993) magyar születésű író, újságíró, műfordító és tanár életét és kultúraközvetítői munkásságát vizsgálja a magyar és holland kulturális, irodalmi kapcsolatok keretében. Sivirsky életét és képességeit a fentebb említett csatornákon keresztül a magyar irodalom hollandiai terjesztésének, valamint a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolásának szentelte. Ebben a Debreceni Nyári Egyetem is szerepet játszott.