Keresés
Keresési eredmények
-
Visszavárunk – könyv a 15 éves debreceni Campus fesztiválról. Csepelyi Adrienn: Campus 15 – Egy fesztivál másfél évtizede
571-573Megtekintések száma:128 -
Hommage az impresszionista elégia-királynak. Bakó Endre: Tóth Árpád baráti verstükörben
403-409Megtekintések száma:129 -
Debrecen méltatlanul feledett építészéről: Adalékok a Jost család életéhez
17-25Megtekintések száma:120 -
Vonások Niklai Ádám arcképéhez
395-398Megtekintések száma:113„Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)
-
Húsvéti népszokások az egykori Debrecenben – kis összefoglaló
249-265Megtekintések száma:216Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.
-
A COVID-19-ről
3-14Megtekintések száma:548Kínában 2019 decemberében egy új típusú koronavírus, az ún. SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome CoronaVirus-2) ütötte fel a fejét a COVID-19-nek (Coronavirus Disease 2019) nevezett betegséget okozva. (A COVID-19 tehát a betegség, és nem a vírus neve.) Ez a koronavírus nagyon hasonló azon egyláncú ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó vírusokhoz (SARS-CoV-1 és MERS-CoV) amelyek korábban a SARS illetve közel-keleti vírusfer-tőzést (MERS) okozták. Mostanáig csaknem 100 millióan fertőződtek meg és 2 millió körüli halálesetvolt szerte a világon (1).
-
Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel
475-488Megtekintések száma:242Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.
-
Oláh Gábor, az ember és a költő
287-290Megtekintések száma:111Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.
-
Csokonai-hagyomány a Dóczi református leánynevelő intézetben – Tili néni és a Lilla-teák
71-77Megtekintések száma:122 -
Városi egészségfejlesztés: Debrecen kültéri kondipark-hálózata
15Megtekintések száma:64Az előadás összefoglalója:
Bevezetés
A hazai egészségfejlesztési és városrehabilitációs programok hatására jelentősen nőtt a közterületi kondiparkok száma, melyek ingyenes sportolási lehetőséget biztosítanak a lakosság számára. Kutatásunk feltérképezte a Debrecenben található kondiparkokat, vizsgálta, azok elhelyezkedését, valamint felszereltségét.
Anyag és módszer
Felmérésünket Evasys programmal szerkesztett kérdőívvel végeztük, kérdéseinkben többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy a kondiparkok mikor épültek, milyen gépparkkal rendelkeznek, valamint milyen kényelmi adottságaik vannak.
Eredmények
A vizsgálatban 23 db kondipark infrastruktúráját mértük fel. Elmondható, hogy a parkok jó állapotúak, város szerte a lakótelepek közelében, a családi házas övezetben, valamint az egyetemi campusok közelében egyaránt megtalálhatóak. A felmérésben részt vevő parkok 91,3%-a (21 db) kizárólag statikus gépekkel rendelkezik. Az akadálymentes bejutás csak 11 parkban biztosított, de autóval, gyalogosan és kerékpárral minden park elérhető. Természetes árnyék 13 parkban található, míg fedett park összesen 3 db, ez jelentősen befolyásolja az igénybevételt, mivel a létesítmények csak korlátozott időszakban használhatók a nyári hőségben a felmelegedése miatt.
Következtetés
Elemzésünkből arra következtethetünk, hogy a kondiparkok kihasználtságához szükséges a rendszeres karbantartás és tisztaság, valamint fontos a lakóhely-közelség, az árnyékolás és a megvilágítás, az akadálymentes megközelítés és az egyértelmű piktogramok.Kulcsszavak: sport; kondipark; sportinfrastruktúra; testmozgás; egészségfejlesztés;
-
Hasábok az oroszlán mögött: A modernizmus és az art deco keveredése a Hősök Mauzóle-umán
181-187Megtekintések száma:129A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.
-
A Debreceni lakótelepek demográfiai mutatóinak változása a 2010-es évtizedben
308-320Megtekintések száma:127A tanulmány célja, hogy a 2011-es és 2022-es népszámlálások adatainak a felhasználásával megvizsgálja a debreceni lakótelepek demográfiai helyzetének az átalakulását. Összességében elmondható, hogy ezen városrészek kedvezőtlenebb népesedési viszonyokat mutatnak a városi átlagnál, ugyanakkor koruk, megközelíthetőségük, valamint a belvárostól és a felsőoktatási intézményektől való távolságuk alapján jelentős különbségek állapíthatók meg közöttük is.
-
Belső szuburbanizáció Debrecenben
463-474Megtekintések száma:241A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.
-
Amikor az épületek beszélnek. Papp József: Debrecen, a jövő városa – Városkép történelmi háttérrel
123-126Megtekintések száma:146 -
A földhasználat változása Debrecen környéki kisvárosok peremi övezetében
43-58Megtekintések száma:157 -
A cívis népnyelv mint a cívis népi műveltség őrzője
249-257Megtekintések száma:140Cikkem témája a Debreceni cívis szólások és közmondások című szólástárhoz kötődik. Ez a népnyelvi frazeológiai gyűjtemény a cívisváros nyelvkincsének egy sajátos rétegével, a cívis nyelv „virágaival”, a debreceni népnyelvben (is) élő szólásokkal, közmondásokkal foglalkozik. Az előbbihez számítva a szójárá-
sokat, szitkozódásokat, átkokat, köszönésformákat, míg a közmondások között mutatom be a gazdaregulákat, időjárási megfigyeléseket, hiedelmeket is. A szólástár legtöbb példájával a 2019-ben, ill. második kiadásban 2021-ben megjelent A debreceni cívis élet lexikona című négykötetes mű egyes szócikkeiben is találkozhattunk. Ezt azért is említem meg itt Debrecen és a régió tudományos folyóiratában, mert a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Akadémiai Bizottság támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a lexikon második kiadása.