Keresés
Keresési eredmények
-
Nyul Imre: Csigekert és Köntöskert - Debrecen
340-342Megtekintések száma:44Papp József helytörténész írása Nyul Imre A debreceni Csigekert és Köntöskertről és Debrecen kertségeiről szóló könyvsorozatról.
-
Hommage az impresszionista elégia-királynak. Bakó Endre: Tóth Árpád baráti verstükörben
403-409Megtekintések száma:49 -
Debrecen méltatlanul feledett építészéről: Adalékok a Jost család életéhez
17-25Megtekintések száma:38 -
Vonások Niklai Ádám arcképéhez
395-398Megtekintések száma:46„Emléktáblát avattak Debrecenben Niklai Ádám (Zech Kolbert) tiszteletére egykori lakóhelyén, a Holló János utcában. Az avatón Puskás István, Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármestere mondott köszöntőt, Csikos Sándor színművész két Niklai-verset szavalt, majd Bakó Endre irodalomtörténész mutatta be a debreceni költő életútját. Az emlékezők sorát Niklai Ádám fia, Zech Gábor zárta.” (Hajdú-bihari Napló, 2021. szeptember 2.)
-
Árvai Tünde, Löki Viktor, Szőlősi Zsombor, Vadász Márton, Vigh Levente, Vona Zoltán: Néhány korty Debrecen
343-346Megtekintések száma:49Árvai Tünde és Szőlősi Zsombor szerkesztésében megjelenő Néhány korty Debrecen képeskönyv bemutatja a város kultikus vendéglátó egységeinek történetét és lakóit.
-
A „kisház” Debrecenben, a Simonyi út 4. sz. alatt (Történeti mozaik)
273-278Megtekintések száma:75Debrecen északi (Péterfia) kapuja és a Nagyerdő bejárata közötti frissen egyengetett dűlőúton két-két sor facsemetét ültettetett katonáival Simonyi óbester 1819-ben. Gáláns tettével nagymértékben hozzájárult, hogy a város és az egyre kedveltebb erdő határai közötti rendezetlen homoksivatagon kies sétaút alakulhasson ki. Miután évszázados helyi szokás szerint a rendezett utakat „gát”-nak nevezte a polgárság, így ezt az új sétányt, a huszártisztre utaló Simonyi-gát néven emlegették.
-
A Debreceni nagyvárosi településegyüttes demográfiai helyzetének változása 1990 után a népszámlálások tükrében
443-462Megtekintések száma:4Debrecen utóbbi években bekövetkezett gyors ipari fejlődése ráirányította a figyelmet a folyamatot kísérő demográfiai, környezetvédelmi és infrastrukturális következményekre. A várostervezés számára az egyik legfontosabb információ a népességszám alakulása. Jelen tanulmány a városban, ill. a városhoz szorosan kötődő agglomeráció településein élők számának, korösszetételének, iskolai végzettségének valamint a lakásállományt jellemző minőségi mutatók alakulásával foglalkozik az 1990-2024 közötti időszakban.
-
Kollár Árpád, Lakner Lajos, Grela Alexandra és Kónya Ábel: Az én Debrecenem
229-233Megtekintések száma:142Az én Debrecenem című nagyalakú, színes ismeretterjesztő könyv óvodások és kisiskolások számára. A kötet célja, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék szűkebb hazájuk, Debrecen történelmét, jelképeit, értékeit.
-
Város a válság szorításában Debreceni válságkezelés 1930-ban
26-35Megtekintések száma:37Bár a nagy gazdasági világválság mélypontja Magyarországon 1931–1932-ben következett be, egyes válságjelek azonban már 1930-ben érzékelhetők voltak, így például a mezőgazdaság értékesítési problémái, a növekvő munkanélküliség, a szegénysegélyezéssel kapcsolatos gyarapodó önkormányzati és állami terhek.Tanulmányomban alapvetően azt szeretném bemutatni, hogy Debrecen, mint vidéki nagyváros, hogyanküzdött meg 1930-ban azokkal a fokozódó problé-mákkal, amelyek az országot sújtották.
-
A debreceni repülőtér elleni légitámadások a román kiugrástól a német kiürítésig (1944. augusztus 23-tól október 8-ig)
536-549Megtekintések száma:1A tanulmány célja a debreceni repülőteret 1944. augusztus 23. és október 8. között ért légitámadások áttekintése. A vizsgált időszakban szeptember 1-jén érte egy jelentős támadás a város repülőterét, amely akkor a német Luftwaffe használatában állt. Az írás elsősorban ennek a támadásnak a rekonstruálására törekszik, s amerikai, német, magyar és szovjet források segítségével igyekszik feltárni a történteket. A feldolgozás elsősorban adatszerű közlést tartalmaz, melyben megtörténik a támadó gépek és az általuk okozott veszteség bemutatása.
-
Húsvéti népszokások az egykori Debrecenben – kis összefoglaló
249-265Megtekintések száma:69Az idei nagyböjti időszakban felkérést kaptunk az egyik debreceni hírportál újságírójától, miszerint szeretne velünk egy interjút készíteni a régi debreceni húsvéti szokásokról. Bár korábban összeállítottunk egy alternatív városjárást a debreceniség és a cívis jelzők jelentéstartalmairól, kérdéseiről, rövid történeti áttekintéséről, amelyen ugyan részben érintettük az egykori cívis ünneplési szokásokat is (ezzel együtt a húsvéti ünnepkört), de akkor mégsem nyílt lehetőség mélyebb vizsgálódásra, az életmód ezen jellemzőinek pontosabb bemutatására. Debrecen története és lakóinak egykori szokásrendszere sok szempontól jól feltárt, így, amikor megkaptuk az interjúval kapcsolatos felkérést, először azt reméltük, könnyű dolgunk lesz, miszerint a témában készült korábban átfogó kutatás.
-
A COVID-19-ről
3-14Megtekintések száma:472Kínában 2019 decemberében egy új típusú koronavírus, az ún. SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome CoronaVirus-2) ütötte fel a fejét a COVID-19-nek (Coronavirus Disease 2019) nevezett betegséget okozva. (A COVID-19 tehát a betegség, és nem a vírus neve.) Ez a koronavírus nagyon hasonló azon egyláncú ribonukleinsavat (RNS) tartalmazó vírusokhoz (SARS-CoV-1 és MERS-CoV) amelyek korábban a SARS illetve közel-keleti vírusfer-tőzést (MERS) okozták. Mostanáig csaknem 100 millióan fertőződtek meg és 2 millió körüli halálesetvolt szerte a világon (1).
-
Iparosítás Debrecenben: gazdasági szerkezetváltás geográfus szemmel
475-488Megtekintések száma:3Cikkünkben a 2010-es évtized második felében kibontakozó debreceni iparfejlesztés már látható, illetve jövőbeli hatásait, a problémakör lehetséges vizsgálati szempontjait járjuk körül az elérhető statisztikai adatok és a globális termelési hálózatok koncepciójának felvonultatásával. Kitérünk a szerkezetváltás városi és megyei fejlesztési dokumentumokban történő megjelenésére, továbbá rámutatunk a helyi gazdaságon túlmutató (társadalmi és környezeti, illetve regionális) hatások elemzésének fontosságára.
-
Oláh Gábor, az ember és a költő
287-290Megtekintések száma:48Nincs kerek évfordulója Oláh Gábor születésének, de az eseménynaptár számon tartja, hogy 1881. január 17-én, 140 éve született Debrecenben. Szülővárosában szobor, utca, emléktábla és más jel őrzi nevét, megérdemelten. Azok közé tartozott, akik írásaikkal és személyiségükkel egyaránt jelenlévővé tették Debrecent az irodalmi köztudatban és annak környékén, noha nem mindig pozitív értelemben. Egyéniségében ugyanis volt valami „merevgörcs”, ami megakadályozta kétségtelenül meglévő tehetségének optimális érvényesülését.
-
Csokonai-hagyomány a Dóczi református leánynevelő intézetben – Tili néni és a Lilla-teák
71-77Megtekintések száma:49 -
Hasábok az oroszlán mögött: A modernizmus és az art deco keveredése a Hősök Mauzóle-umán
181-187Megtekintések száma:42A Hősök mauzóleuma Debrecen két világháború közötti építészetének egyik legfontosabb emléke. Jelentőségét az is mutatja, hogy terveit országos pályázaton szerezték be, és a megbízást is a korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze, Lechner Jenő kapta. Irodájában több tervváltozat is született, a győztest Lechner egyik beosztottja, Szontagh Pál készítette. Ezen a modernizmus és az art deco harmonikusan egyesül, a monumentalitást sugárzó épület pedig méltón állít emléket a város hőseinek.
-
Belső szuburbanizáció Debrecenben
463-474Megtekintések száma:1A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.