Keresés

Keresési eredmények

• Fenntartható-e egy társadalmi innováción alapuló oktatási program?

  114-124

  Varga Krisztina

  Kucsma Daniella

  Megtekintések száma:

  68

  A társadalmi fenntarthatóság kulcsfontosságú fogalom, amely hangsúlyos tényezőként azonosítható az emberiség jelen szükségleteinek kielégítését, a környezet és természeti erőforrások jövő generációja számára történő megőrzését támogató folyamatokban. A társadalmi innovációs kezdeményezések a fenntartható jövőt támogató olyan megoldások, amelyek alkalmasak lehetnek a regionális szintű különbségek mérséklésére, a területi versenyképesség növelésére, valamint a felzárkóztatás segítésére. Az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése olyan hosszútávú megoldásokat kíván, amely szükségessé teszi a társadalom szereplői közötti újszerű együttműködéseket. A tanulmány keretei között a társadalmi innovációs törekvések oktatásban megjelenő példáit és ezen gyakorlatok hatásait vizsgáljuk, amely során kiemelt figyelmet fordítunk a társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. Célunk olyan társadalmi innovációs programok, jó gyakorlatok bemutatása, amelyek oktatás kiegyenlítő megoldásokként azonosíthatók, és a helyi szükségletek és igények, valamint az adott közösség sajátosságainak figyelembevétele mellett adaptálhatók és fenntarthatók a jóllét növelése érdekében. A tanulmány keretei között a vizsgált jó gyakorlatokat strukturált formában jelenítjük meg, hangsúlyozva a társadalmi fenntarthatóságot biztosító kulcselemeket.

• Együttműködések szükségessége a gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztési folyamatokban az Észak-alföldi régióban

  30-46

  Kiss Balázs

  Domonkos Dávid

  Felföldi János

  Megtekintések száma:

  74

  Publikációnkban a piros biotechnológia iparágat vizsgáltuk, mint a magyarországi Észak-alföldi régió egyik húzóágazata. Részletesen kitértünk arra, hogy az említett magas tőkeigényű, hosszú megtérülésű, „high risk – high benefit” iparág fejlődése milyen hatással lehet a regionális innovációra, továbbá milyen elvárásokat határoz meg a különböző együttműködési lehetőségek terén, az értéklánc különböző pontjain. Elmondható, hogy az iparágnak komoly, sok évtizedre visszanyúló gyökerei vannak a régióban. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár a „biotech ipar” spiráljának követése, és szinte definíciószerűen szükséges a modern, innovatív egyetemi háttér a szektor bővüléséhez és egyáltalán a betelepedéséhez. A 2020-as években új „versenytársak” érkeztek, mint például a járműipar, akkumulátor-gyártás, melyek szintén hasonló, magas hozzáadott értéket képviselő, magas innováció-igényű iparágak. Az összes hasonló területen az együttműködések mentén iparági klaszterek alakultak ki, melyek szellemi központjai a régió egyetemi bázisai. Mindezek mentén az adott szakterületek (jelen publikációban a biotechnológia) innovációs mechanizmusai és együttműködései a kockázatok kezelése miatt (is) megújultak, modernizálódtak, egyfajta motivációs tényezővé erősödtek.

• Humántőke befektetési döntéseket befolyásoló makrotényezők vizsgálata a gyógyszeriparban

  10-20

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  81

  A gyógyszeriparban tevékenykedő szereplők innovációs politikáját jelentős mértékben meghatározzák az érintett vállalatok stratégiai irányait kívülről befolyásoló makrokörnyezet elemei. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a gyógyszereket fejlesztő, illetve azokkal kereskedő piaci szereplők munkaerőkapacitásának bővítését vagy leépítését az elmúlt évtizedben meghatározták-e és amennyiben igen, milyen mértékben a stratégiai döntéseiknél is fokozottan figyelembe vett makrokörnyezeti, azaz a politikai, a gazdasági, a társadalmi, valamint a technológiai-innovációs környezetet jól jellemző indikátorok. Az elemzés alapjául 27 európai ország ágazati és makrogazdasági mutatói, valamint az iparági foglalkoztatottsági adatok szolgáltak. A többváltozós statisztikai vizsgálatok eredményei alapján egyrészt az egyes országok felvevőpiacának, illetve a kormányok által nyújtott támogatásoknak a volumenét együttesen kifejező gazdasági potenciál, másrészt a humán fejlettségi index befolyásolta szignifikánsan a gyógyszeripari foglalkoztatás alakulását a vizsgált időszakban.

• Teljesítménymenedzsment-fókuszú társadalmi innováció a közszférában

  30-39

  Kucsma Daniella

  Megtekintések száma:

  113

  Manapság egyre jelentősebb szerepet kap a teljesítménymenedzsment minden vállalat, szervezet életében. Kutatásom elsősorban a közszolgáltató szektorra fókuszál, hiszen ezen a területen is meg kell felelni számos elvárásnak mind a szervezet érdekeinek, mind a vevők igényeinek vizsgálatakor. Napjainkban a társadalmi innovációs tevékenységnek is jelentős szerepe van, hiszen minden közszolgáltató vállalat szeretne olyan szolgáltatást nyújtani, ami a társadalom elvárásainak megfelel, illetve olyan fejlesztéseket bevezetni, ami a köz érdekeit képviseli. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért jó, ha egy közszolgáltató szervezet társadalmi innovációs tevékenységet folytat és ez hogyan lehet hatással a szervezet teljesítménymenedzsment rendszerére. A válasz erre a kérdésre egyszerű, hiszen versenyképességet, hatékonyságot, olcsóbb szolgáltatást és társadalmi kohézióerősítést eredményez. Azonban érdemes azt is megvizsgálni, hogy ezen elemek beépítése mellett hogyan lehet a szervezet teljesítményének mérhetőségére is összpontosítani,. Munkámban megjelenik, hogy milyen teljesítménymenedzsment módszerek vannak és melyik az, amit a vizsgált egészségügyi szervezetek a gyakorlatban alkalmaznak. A fő célom ezen területek vizsgálatával, hogy közelebb kerüljek az általam megfogalmazott kutatási kérdések tisztázásához, ami a közszolgáltató szervezek teljesítménymenedzsmentjéhez kapcsolható elsősorban.

• A debreceni mézeskalácsosság helye és szerepe a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesületné

  82-96

  Hubert Erzsébet

  Csapóné Riskó Tünde

  Megtekintések száma:

  77

  A debreceni mézeskalácsosság 2014-ben bekerült a debreceni és a Hajdú-Bihar megyei értéktárba, ami indokolja a mézeskalácsos mesterség és különösképpen a debreceni mézeskalácsos mesterség történetének, hagyományainak kutatását, valamint jövőbeli lehetőségeinek vizsgálatát. A mézeskalács útja, a hagyományosan vásári portékától napjaink számtalan megjelenési formájához meglehetősen hosszú és izgalmas volt. Tanulmányunkban felvázoljuk a magyar értéktár és a nemzeti értékpiramis felépítését, működését, feldolgozzuk a mézeskalácsos mesterség történetét, bemutatjuk a Debrecenben és Hajdú - Bihar megyében tevékenykedő mézeskalácsosokat. Beszámolunk arról, hogy a Hadú - Bihar Megyei Népművészeti Egyesület milyen módon segíti az alkotókat, milyen törekvések vannak azért, hogy keresett árucikk legyen ez az évezredes hagyományú kézműves termék. A mézeskalácsos mesterséggel foglalkozók részére az innováció nagyon fontos kérdés, hogy ez az egészséges, helyi (hagyományos) alapanyagokból készült termék továbbra is népszerű, a folyamatosan változó fogyasztói igényekhez, trendekhez igazodó, keresett termék maradhasson.

• Az „Alföld szíve” élménypontjainak ismertsége és elismertsége

  67-74

  Kóródi Márta

  Mondok Anita

  Szabó Attila

  Megtekintések száma:

  74

  Egy földrajzi térség fejlesztésének célja elsősorban az adott terület eredményes működtetése, lakosainak megfelelő lakóhely és jólét biztosítása megfelelő színvonalú gazdasági, kulturális, technológiai és ökológiai feltételek megteremtésével. Ritchie–Crouch (2003) szerint az a turisztikai desztináció versenyképes, amely képes a turisztikai bevételek növelésére, a turisták folyamatos vonzására, a látogatók számára emlékezetes, elvárásaiknak megfelelő élmények nyújtására, valamint ezeken túl profit termelésre. Ám eközben a helyi lakosság jólétének is meg kell maradnia vagy emelkednie úgy, hogy a feltételek a jövő generációi számára is megőrzésre kerüljenek (vagyis a fenntarthatóság elvei érvényesüljenek). A turisztikai kereslet dinamikus növekedése magával vonja a desztinációk közötti verseny fokozódását is. Az erős verseny a célterület turizmusmarketingjéért felelős szervezet számára kihívást jelent az imázsépítés, a termékfejlesztés és a kommunikáció területén is. A turizmus sikeres fejlesztésére azonban csak egy jól működő, jól együttműködő rendszerben van mód. Az együttműködés mind területi, mind pedig turisztikai termékek szintjén szükséges. Jász-Nagykun-Szolnok megye turisztikai azonosítását szolgáló szlogen, az „Alföld szíve” kifejezés ugyan mindenben megfelel a jelszavakkal szemben általában támasztott követelménynek, ám sikerességének megítélése piaci felmérésekhez kell, hogy kötődjön. Ennek alátámasztásához célterületi belföldi turizmusban résztvevők körében 2019 nyarán végzett nagymintás (n=1037) felmérés szolgál. A megkérdezettek 71,6%-a az „Alföld szíve” márkanévvel jól beazonosítja a megyét, a rossz válaszok aránya elhanyagolható volt. A turisztikai márka ismertségén túl a kutatás kitért a megye különböző turizmusfajtákhoz kötődő attrakcióira is. A megye turisztikai attrakciói közül 29 kínálati elemet értékeltek a megkérdezettek aszerint, hogy meglátogatták-e más vagy ismerik-e. A felmérés eredményei alapján nagyon jól ismert kínálati elemek a Tisza-tó, Abádszalók, a Jászberényi Állat- és Növénykert, Cserkeszőlő, a felüdülőhely, a Tiszavirág Fesztivál, Szolnok, valamint a RepTár, Interaktív Repülőmúzeum, Szolnok. Habár a turisztikai attrakciók ismertsége a megyei válaszadók körében kedvezőnek ítélhető, 12 kínálati elemet a nem megyei válaszadók kevesebb, mint 10%-a látogatott csak meg a felmérés időpontjáig, s mindegyik attrakció esetében a válaszadók minimum egynegyede elutasító is egy lehetséges látogatással kapcsolatban. A kutatás következtetései rámutatnak arra, hogy a térség meglévő attrakcióinak kihasználásával és fejlesztésével a turizmus minél több szegmensének érintésével komplex élménycsomagokat nyújtó turisztikai innováció szükséges a desztinációban, amely a látogatószám érdemi emeléséhez vezethet.