Cikkek

• Az élelmiszeriparban rejlő neuromarketing potenciál: szisztematikus irodalmi áttekintés

  1-9

  Boros Henrietta Mónika

  Fehér András

  Megtekintések száma:

  182

  A fogyasztók döntései gyakran nem racionális úton születnek, és ennek megértése kihívást jelent a kutatók és a marketingesek számára. A hagyományos kvantitatív kérdőívek nem elégségesek a mélyebb motivációk és attitűdök feltárására, így érdemes neuromarketing kutatásokhoz fordulni. A neurokutatás eszközeivel lehetőségünk van mélyebben megérteni a fogyasztók gondolkodását. Célunk egy olyan szisztematikus irodalmi áttekintés volt, amely összegzi az élelmiszeriparban végzett neuromarketing kutatások eredményeit Magyarországon és kiemeli az alkalmazási lehetőségeket. Kutatásunk során szisztematikus irodalmi áttekintést alkalmaztunk, amely strukturáltan és átláthatóan elemezte a kutatás szempontjából releváns szakirodalom eredményeit. A módszertan a PRISMA modellje alapján épült fel, így a főbb kritériumok meghatározása után strukturáltan tudtuk értékelni a találatokat. Az áttekintés rávilágított, hogy az elmúlt öt évben a legnépszerűbb neuromarketing eszköz a szemkamerás kutatás volt, amelyet gyakran kombináltak elektroenkefalográfiával, arcolvasással és elő-, utókérdőívekkel. Emellett kiderült, hogy az élelmiszeriparban egyre gyakrabban alkalmazzák a neuromarketinget akár a hirdetések tartalmának meghatározására és a csomagolások kiválasztására.

  pdf

  115

• Humántőke befektetési döntéseket befolyásoló makrotényezők vizsgálata a gyógyszeriparban

  10-20

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  87

  A gyógyszeriparban tevékenykedő szereplők innovációs politikáját jelentős mértékben meghatározzák az érintett vállalatok stratégiai irányait kívülről befolyásoló makrokörnyezet elemei. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a gyógyszereket fejlesztő, illetve azokkal kereskedő piaci szereplők munkaerőkapacitásának bővítését vagy leépítését az elmúlt évtizedben meghatározták-e és amennyiben igen, milyen mértékben a stratégiai döntéseiknél is fokozottan figyelembe vett makrokörnyezeti, azaz a politikai, a gazdasági, a társadalmi, valamint a technológiai-innovációs környezetet jól jellemző indikátorok. Az elemzés alapjául 27 európai ország ágazati és makrogazdasági mutatói, valamint az iparági foglalkoztatottsági adatok szolgáltak. A többváltozós statisztikai vizsgálatok eredményei alapján egyrészt az egyes országok felvevőpiacának, illetve a kormányok által nyújtott támogatásoknak a volumenét együttesen kifejező gazdasági potenciál, másrészt a humán fejlettségi index befolyásolta szignifikánsan a gyógyszeripari foglalkoztatás alakulását a vizsgált időszakban.

  pdf

  48

• Ipar 4.0 szemléletű tesztelés és validálás kialakításának hatásai az elektronikai gyártásban

  21-29

  Kovács Bence

  Husi Géza

  Megtekintések száma:

  78

  Az elektronikai eszközök iránti folyamatos keresletnövekedés kihívások elé állítja az elektronikai termékeket gyártó vállalatokat. A tanulmányban bemutatásra kerülnek egy regionális, saját termékeket fejlesztő és gyártó elektronikai vállalatnak (OEM vállalat) a nagy termékportfólió fenntartásával kapcsolatos gazdasági és gyártási kihívásai, és a kutatásnak ezekre az Ipar 4.0 szemlélet által nyújtott megoldásai. Az Ipar 4.0 alapelveinek elsajátítása és bevezetése a gyártási környezetbe az eddigiektől eltérő, új gyártási felépítést eredményez, azonban a fejlesztések pozitív hatása mind pénzügyi, mind termelés hatékonysági téren kimutatható. A cikkben bemutatásra kerül az elektronikai termékek tesztelési és validálási területéhez köthető szemléletváltás implementálása, és az Ipar 4.0 alapelvű tesztmegoldások kialakításának gyakorlati követelményei. Bemutatásra kerül egy, az informatikai elméleti tudományok terén úttörő technológiának, a Big Data szemléletű adatfeldolgozásnak egy valós gyártási környezetben történő gyakorlati megvalósítása. Részletezésre kerülnek a hardveres, szoftveres és az adatgyűjtéssel kapcsolatos kihívások, valamint az ezekhez köthető költségmegtakarítási, termelés hatékonyságbeli és termékkihozatal növekedési eredmények.

  pdf

  45

• Együttműködések szükségessége a gyógyszeripari, biotechnológiai fejlesztési folyamatokban az Észak-alföldi régióban

  30-46

  Kiss Balázs

  Domonkos Dávid

  Felföldi János

  Megtekintések száma:

  86

  Publikációnkban a piros biotechnológia iparágat vizsgáltuk, mint a magyarországi Észak-alföldi régió egyik húzóágazata. Részletesen kitértünk arra, hogy az említett magas tőkeigényű, hosszú megtérülésű, „high risk – high benefit” iparág fejlődése milyen hatással lehet a regionális innovációra, továbbá milyen elvárásokat határoz meg a különböző együttműködési lehetőségek terén, az értéklánc különböző pontjain. Elmondható, hogy az iparágnak komoly, sok évtizedre visszanyúló gyökerei vannak a régióban. Ugyanakkor új kihívásokkal is jár a „biotech ipar” spiráljának követése, és szinte definíciószerűen szükséges a modern, innovatív egyetemi háttér a szektor bővüléséhez és egyáltalán a betelepedéséhez. A 2020-as években új „versenytársak” érkeztek, mint például a járműipar, akkumulátor-gyártás, melyek szintén hasonló, magas hozzáadott értéket képviselő, magas innováció-igényű iparágak. Az összes hasonló területen az együttműködések mentén iparági klaszterek alakultak ki, melyek szellemi központjai a régió egyetemi bázisai. Mindezek mentén az adott szakterületek (jelen publikációban a biotechnológia) innovációs mechanizmusai és együttműködései a kockázatok kezelése miatt (is) megújultak, modernizálódtak, egyfajta motivációs tényezővé erősödtek.

  pdf

  47

• A képzési és fejlesztési programok jelentősége a humán erőforrás-menedzsment szempontjából a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében

  47-55

  Ismael Awaz

  Balogh Péter

  Megtekintések száma:

  309

  Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának növekvő ismerete egyre nagyobb érdeklődést vált ki a fenntartható fogyasztási magatartás iránt. E kutatás célja, hogy meghatározza a humán erőforrás-menedzsment képzési és fejlesztési programjainak jelentőségét a fenntartható fogyasztási magatartás ösztönzésében. A kutatási problémát több kérdéssel fogalmazták meg, amelyek közül a legfontosabb a következő: Hatással vannak-e a szervezeti képzési és fejlesztési programok a fenntartható fogyasztási magatartásra? Ez a tanulmány a képzési és fejlesztési programok jelentőségének szisztematikus irodalmi áttekintésére összpontosít a fenntartható fogyasztási magatartás előmozdításában. A kutatás megállapította, hogy a humán erőforrás-menedzsment a fenntarthatóságra összpontosító képzési és fejlesztési programokat hajthat végre a fenntartható viselkedés ösztönzése érdekében a munkavállalók körében. Az ilyen programok közé tartozhat a fenntartható fogyasztási gyakorlatok oktatása a munkavállalók számára, a megújuló energiaforrások előmozdítása, a hulladék csökkentése, az életciklus szemlélet elfogadása és a méltányossági dimenziók figyelembevétele.

  pdf (Angol)

  157