Keresés

Keresési eredmények

• A büntetőjog lehetőségei és korlátai a rizikótársadalomban : A büntetőjog szabályozó szerepének megváltozása a posztmodernitás időszakában

  99-112

  Irk Ferenc

  Megtekintések száma:

  105

  A 20. század utolsó évtizedeiben gyorsulni kezdett a világ modernizációja. Ez a folyamat átmenetet jelent a második modernizációba. A rizikótársadalom új, korábban ismeretlen kihívások elé állította a világ döntéshozóit. Ennek következménye, hogy a büntetőjog a maga hagyományos eszköztárával gyakran már nem tud a társadalomra súlyosan veszélyes új típusú cselekményekre megfelelően válaszolni. Ezért paradigmaváltásra van szükség. A rizikótársadalom körülményei között a feladat: előny/hátrány, illetve költség/haszon elemzés segítségével ki kell választani azokat a cselekményeket, amelyek alakulását a büntetőjog továbbra is sikeresen képes befolyásolni. A büntetőjog által befolyásolhatatlan, ám a társadalmak működésére ma még jórészt ismeretlen mértékű súlyos veszélyek ellen büntetőjogon kívüli eszközökkel kell fellépni.

• Az állami támogatási soft law hatása a kedvezményezettekre: A törvényszék egy végzésének ismertetése

  118-127

  Staviczky Péter

  Megtekintések száma:

  164

  Az Európai Unió tagállamai által nyújtott támogatások legfontosabb ellenőre az Európai Bizottság, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. és 108. cikkei alapján gyakorlatilag kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a támogatások belső piaccal való összeegyeztethetőségének elbírálására. Értékelési gyakorlata során a Bizottság saját döntési gyakorlatát alapul véve – annak megszilárdulását követően – iránymutatásokat, keretszabályokat (a továbbiakban: soft law) fogad el, amelyek jogforrásnak nem minősülő dokumentumként meghatározzák, hogy a jövőben a Bizottság mely támogatásokat, illetve milyen feltételeket teljesítő támogatásokat tekint a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

• A kor színvonalán? : Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira

  11-36.

  Bencze Mátyás

  Megtekintések száma:

  270

  A jelen írás műfaji szempontból leginkább egy műbírálatra hasonlít. Ez a sajátosság főként abban nyilvánul meg, hogy az értékelt „alkotás”, ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bizonyos részeit az egész törvényt igazoló célokkal és értékekkel egybevetve, ezekre tekintettel értékelem. Nem az egyes jogintézmények szisztematikus és főleg nem a törvény átfogó elemzésére vállalkozom, hanem csupán arra, hogy megmutassam, a törvényben szereplő adott intézmény, illetve az arra kialakított szabályozás elősegíti-e a modern büntetőeljárás igazoló elveinek érvényesülését. Amíg tehát a művészeti alkotások értékelésének mércéje az esztétikai értelemben vett „kvalitás”, addig a Be. vonatkozásában a helyes célok megvalósítására való képesség adja a kritika vezérfonalát.