Search

Search Results

• The Responsibility of the State in the Prevention and Management of Environmental Damage with Regard to Spatial Planning

  156-174

  Ilona Agócs

  Views:

  242

  The study aims to examine the constitutional responsibility of the State for environmental damage from a specific new perspective; it analyses its constitutional framework with regard to recent regulatory tools on spatial planning of the contaminated areas. To this end it briefly outlines the history of the remediation of areas falling within the State’s responsibility, its different regulatory and institutional models to date and the extent to which the newly introduced legal instrument in the act on formation and protection and of the built environment of brownfield action areas reflects this quarter-century process.

• Trends, Directions, Legislative Efforts: the Abolition of the Civil Servant Status

  179-195

  Bence Havas

  Zoltán Petrovics

  Views:

  121

  One of the most spectacular changes to the Hungarian employment system in recent years is that many former civil servants (‘közalkalmazott’) have lost their status and come under the scope of the Labour Code or have been subject to newly created status laws. As the Act on Civil Servants (‘Kjt.’) applies now only a few groups of civil servants,  having been emptied out by successive reforms, it is not surprising that the future existence of the Act and of the autonomous status of civil servants is being called into question. But what factors have led to the gradual, and in recent years accelerating, decline of the Kjt.? Is the 'disappearance' of civil servants the result of internal processes that rationally follow from the development of the law, or is it the result of independent economic and political considerations? What was the original role of the Kjt. in the system of employment relationships and how can its ‘emptying’ be understood in an international and historical context? The study argues that this process is not an inevitable consequence of legal doctrinal developments, but rather the result of legislative efforts to abolish the uniform legal status of human service providers. Hungarian legislation is no exception to the neoliberal and neo-Weberian trends, while the comparative advantages previously enjoyed by civil servants are eroding and the regulation is becoming highly fragmented.

• The Beneficium Novorum in the Light of the Hungarian Procedural Reform Movements of the 19th and 20th Centuries

  28-44

  Kristóf Szivós

  Views:

  120

  The study examines the historical development of the beneficium novorum in the 19^th and 20^th century. This legal institution means the right of the parties to make such submissions that had not been made in first instance proceedings. Act I of 1911 (the first Hungarian code of civil procedure) made it possible without any boundaries based on the appellatio of Roman law. Act 1930 of XXXIV, however, restricted the freedom of submission in time with the enforcement of the principle of contingent cumulation. The study has a practical approach since it examines the question through archive sources and high court decisions. It argues that the application of the principle of contingent cumulation in the appeal proceedings was a successful legislative move which led to their shortening.

• Is This the Way Labour Law Should Protect the Employee? Review of György Kiss’s New Book

  203-212

  Zoltán Bankó

  Henriett Rab

  Views:

  160

  Our review is about György Kiss's book, its title being Employment Flexibility and the Protection of Employee Status (A Possible Approach to Examining the Content of the Employment Relationship). The work raises the question of the future of labour law regulation, using the results and findings of the past. After describing the roots of Roman law, we can learn about the development of the current form of labour law through the development of the Germanic, Francophone and Anglo-Saxon legal systems. In addition to the historical view, the dogmatic foundations are also outlined in the work, so the content processing of the employment contract takes place on several levels before the author discusses the labour law applicability of the relational contract theory he raises. The description of all these bases makes the work suitable for those interested in labour law to better understand the contractual theories of different legal systems. We want to give an insight into this in the review, so that in addition to presenting the work, our own personal views and opinions will also appear.

• The 1580 Political Ordinance of the States of Holland and West Friesland: Certain Examples of its Influence in the English-Speaking World

  78-88

  Daniel Haitas

  Views:

  171

  The present study deals with certain influences the 1580 Political Ordinance of the States of Holland and West Friesland had in the English-speaking world, specifically in relation to the Plymouth Colony in the present-day Commonwealth of Massachusetts and South Africa. Regarding the former, there is a survey of the introduction of the institution of civil marriage by the Pilgrims at the Plymouth Colony and the Dutch background to this particular development. In relation to South Africa, there is an analysis of the lack of intestacy inheritance between spouses in that country in the past due to the system of inheritance rooted in the 1580 Political Ordinance, and the changes that took place in connection to this with the passing of time.

• Deepfake: a Blessing or a Curse? Legal Regulatory Aspects

  157-178

  Csongor Herke

  Views:

  211

  A deepfake is a video, audio or other content (e.g. image) that is completely or partially fabricated or created by manipulating existing, real content. Just as fake news calls into question the authenticity of real news, deepfake also calls into question the authenticity of real content. At the same time, deepfake has many advantages in addition to its often mentioned dangers. Following a historical overview of deepfake, the study describes these benefits and dangers, and then discusses possible legal responses after presenting tools for detecting deepfake.

• A mozaik színes üvegkockái: Recenzió Józsa Zoltán „Közigazgatás a 21. század elején” című kötetéről

  107-112

  Tamás Antal

  Views:

  200

  Sokszor ismételt – jóllehet kevésszer átgondolt, s inkább politikai felhanggal, mintsem szakmai megfontolás nyomán hangoztatott – közhely, hogy adott ország gazdaságának teljesítőképességét, versenyképességét döntő módon meghatározza, más hasonlóan fontos tényezők mellett, a közigazgatásának színvonala. A jó állam, jó kormányzás, jól működő gazdaság – legalább is a formál logika szerint – egymást feltételező fogalmak, jóllehet inkább normatív tartalmat sugallnak, mintsem tényszerűen bizonyított összefüggések láncolatát. 

  Van-e egyáltalán tértől és időtől (kontextustól) független ismérve a jó államnak, s a jó kormányzásnak? Ha van, mennyire univerzális ez a modell, s mennyiben szolgálhat útmutatásként az egyes – merőben eltérő adottságokkal és sajátosságokkal bíró – országok számára? Úgy véljük, az univerzális ideáltípus kergetése helyett meg kell elégednünk a realitással – s ez sem kevés.  

  Az egyes országok történeti múltja, alkotmányos berendezkedése, intézmény- és szervezetrendszere alkotja azt a vizsgálati terepet, melynek elemzése, ha nem is végleges, de viszonylagos érvényességű válaszokat adhat a kormányzás, a közigazgatás, a gazdaság és más társadalmi alrendszerek kapcsolatára.  

  Mi jellemzi tehát a 21. század közigazgatását? Milyen új célok, értékek, módszerek állnak az európai országok közigazgatásának működése középpontjában? A nemzeti sajátosságokon túl kirajzolódnak-e azok a tendenciák, melyek az eltérő jegyek mellett közös kihívást jelentenek az egyes országok számára? Van-e olyan elméleti vagy gyakorlati hozadék, amely a hazai közigazgatás szellemi hátterét erősíti, vagy gyakorlati működését javíthatja?

  Hosszan sorolhatók még az összehasonlító vizsgálatok szükségességét és indokoltságát alátámasztó érvek, melyek megerősítik a komparatisztika alkalmazásának rohamosan terjedő népszerűségét, szinte divattá válását. A szellemi profit nyilvánvaló, válasz adható a magát valamire is tartó tudomány alapkérdésére: mennyiben szolgálja a közigazgatás a társadalmi, gazdasági, kulturális jólét előmozdítását, a közérdek, a közjó érvényesülését, az egyének boldogulását?

  A Józsa Zoltán új kötetébe foglalt tanulmányok e kérdésekre keresik a választ, nemzetközi és hazai példák elemzése, feldolgozása révén.