Keresés

Keresési eredmények

• Az ESG-szabályozás fejlődése és a társadalmi dimenzió mérhetősége: nemzetközi tendenciák és hazai kihívások

  Fási Csaba

  Megtekintések száma:

  123

  A fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti globális érdeklődés erősödésével az ESG (Environmental, Social, Governance) kritériumok alkalmazása kiemelt szerepet kapott a vállalati működésben és a befektetési döntéshozatalban. A kutatás középpontjában az ESG-szabályozás fejlődése, különösen a társadalmi (S) dimenzió mérésének kihívásai állnak. Míg a környezeti és irányítási tényezők szabályozása és értékelése egyre standardizáltabbá válik, a társadalmi szempontok mérhetősége még mindig számos módszertani problémát vet fel. Korábbi kutatások rávilágítottak az ESG-minősítések közötti jelentős eltérésekre, valamint a társadalmi teljesítmény megbízható mérésének nehézségeire, különösen a kvalitatív, szubjektív mutatók alkalmazásakor. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy a szabályozási környezet – különösen az EU-s CSRD és a magyar ESG-törvény – milyen módon segítheti elő az „S” dimenzió harmonizált értékelését. A kutatás dokumentumelemzésen és a hazai szabályozási keretek vizsgálatán alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a kötelező jelentéstétel és a kettős lényegesség elvének bevezetése javíthatja a társadalmi hatások átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor a jelentések minősége és megbízhatósága csak akkor növelhető, ha a vállalatok megfelelő belső ellenőrzési és tanúsítási rendszereket működtetnek. A kutatás rávilágít az „S” dimenzió mérésének fontosságára és szabályozási támogatásának szükségességére a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében.

• A természet jogai jelenségről világi és egyházi felfogásban

  43-64

  Tahyné Kovács Ágnes

  Megtekintések száma:

  276

  A környezeti problémák megfékezésében és a káros folyamatok visszafordításában az emberiség útkeresése látható. A jogi kultúrák a történelem során világképtől függően magukon viselték az ember természethez való viszonyának leképeződéseit. A tanulmány egy viszonylag új szabályozási koncepció – a természet jogai jelenség – egyes eseteit mutatja be a szabályozási szinteken való megjelenés szerint. Majd, közös elemeinek összegzése után, összeveti azt az ember és természet viszonyára vonatkozó katolikus egyházi társadalmi tanításában megjelenő szemléletmóddal.

• Kvantumfizika és jog – Mire tanít a környezetvédelmi szabályozás kudarca?

  60-82

  Bányai Orsolya

  Megtekintések száma:

  338

  Sokunk tisztában van azzal, hogy a természeti környezetért tett legkülönfélébb szintű (egyéni, nemzetközi) erőfeszítések dacára Földünk ökológiai állapota rendkívül aggasztó. Elég csak a klímaváltozásra vagy a biodiverzitás drámai csökkenésére gondolni. Azt már talán kevesebben tudjuk – vagy idáig nem is mertünk belegondolni –, hogy ez a helyzet a jelenlegi forgatókönyv mellett, a természettudományos előrejelzések alapján javulni nem fog, csak romlani. Ennélfogva egy elkerülhetetlen civilizációs hanyatlás, még rosszabb esetben összeomlás előtt állunk. Hogyan jutottunk ide? Mi az oka ennek a kétségbeejtő helyzetnek? Van-e egyáltalán remény társadalmi szinten, és ha van, min alapulhat?

  Jelen tanulmányban e mára sokak számára szinte láthatatlanná vált törvények kitapogatására vállalkozom. Mindezt különböző tudományterületek szakirodalomban publikált eredményeinek feltárásával, szintézisével végzem interdiszciplináris megközelítéssel. Ennek során a környezetjog keretei között kezdem, majd különböző természettudományok területén folytatom a gondolatmenetet, végül a jogtudomány határai mögé térek vissza, de egy, a kiindulóponthoz képest magasabb szintre. A téma jellegére tekintettel és a természettudományos eredmények megerősítése érdekében több helyen idézek a Bibliából, illetve a Bhagavad-gítából.Fontosnak tartom ugyanis, hogy híd épüljön tudomány és vallás közé, annak érdekében, hogy gyógyulhasson az a seb, amelyet e két terület között évszázadokig tátongó szakadék okozott.