Keresés

Keresési eredmények

• A magyar lakosság jogismerete az elmúlt fél évszázadban és ma – Összehasonlító elemzés Kulcsár Kálmán 1965-ös empirikus kutatása alapján

  11-28

  Gajduschek György

  Fekete Balázs

  Megtekintések száma:

  248

  "A jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezményei alól”. ez az alapelv nélkülözhetetlen a modern jog működéséhez, a jogszabályok érvényesítéséhez. Ellenkező esetben bárki, jórészt kontrollálhatatlanul hivatkozhatna arra, hogy nem ismerte az adott szabályt, így azt rajta számon kérni sem lehet, ez pedig a jogrendszer összeomlásához vezetne. Ez az érv a jogrendszer egységét szem előtt tartó normatív megközelítés részeként teljesen magától értetődő.

  Másfelől azonban mégiscsak releváns kérdés, hogy milyen mértékben ismerik az állampolgárok azokat a szabályokat, amelyeket követniük kellene. Ami ugyanis normatív oldalról, illetve az írott jogra koncentráló jogtudomány oldaláról szükséges és elfogadható alapelv, az deskriptív oldalról, a társadalmi folyamatok és az azt vizsgáló társadalomtudományok (szociológia, antropológia stb.), de még a racionális gondolkodás, vagy egyszerűen csak a józan ész felől szemlélve is: abszurdum. Aki nem ismer egy szabályt, az nyilvánvalóan nem is követheti azt. Gyakorlati szempontból ez a felismerés indokolja a jogismeret kutatását szerte a világban, így Magyarországon is.

• The 1580 Political Ordinance of the States of Holland and West Friesland: Certain Examples of its Influence in the English-Speaking World

  78-88

  Haitas Daniel

  Megtekintések száma:

  195

  A tanulmány az Egyesült Holland Tartományokra és Nyugat-Frízföldre vonatkozóan 1580-ban kiadott “politikai rendeletnek” az angolszász világra gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel a Massachusettsi Nemzetközösségben ma élő Plymouth-kolóniára és Dél-Afrikára. Az előbbit illetően az elemzés arra koncentrál, hogy a Plymouth-kolóniába érkező zarándokok (pilgrimek) miképpen vezették be a polgári házasság intézményét a közösségben, továbbá az említett intézmény fejlődésének holland gyökereit is feltárja. Ezek után a házastársak közötti, végrendelet nélküli öröklési rendet ismerteti, és történeti szempontból elemzi annak változásait az 1580-as, az öröklési rendszert e területen módosító jogszabály alapján.

  The present study deals with certain influences the 1580 Political Ordinance of the States of Holland and West Friesland had in the English-speaking world, specifically in relation to the Plymouth Colony in the present-day Commonwealth of Massachusetts and South Africa. Regarding the former, there is a survey of the introduction of the institution of civil marriage by the Pilgrims at the Plymouth Colony and the Dutch background to this particular development. In relation to South Africa, there is an analysis of the lack of intestacy inheritance between spouses in that country in the past due to the system of inheritance rooted in the 1580 Political Ordinance, and the changes that took place in connection to this with the passing of time.

• A hivatali vesztegetés büntetendősége a jogtudatban: ismeretek és vélemények

  9-29

  Hollán Miklós

  Venczel Tímea

  Megtekintések száma:

  259

  „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves projekt egyik célja a laikusok büntetőjogra és ezen belül annak szabályozási újdonságaira vonatkozó ismereteinek és véleményeinek felmérése volt. Ebben a cikkben a szerzők a kutatás keretében felvett kérdőív hivatali vesztegetéssel kapcsolatos kérdéseire adott válaszait elemzik. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagembernek a büntetőjognak erről a részéről töredékes ismeretei vannak. Ennek oka részben az, hogy a válaszadók ‒ a jogi szabályozás differenciálásához képest ‒ általában sematikus ismeretekkel rendelkeznek a témában. Az viszont nem igazolódott, hogy a jogismeret alakításában társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás közrehatna. Az ismereti kérdésekre adott válaszokat elsősorban a válaszadók büntetendőséggel kapcsolatos véleményei befolyásolják. Az emberek ismeretei jobban tükrözték a korábban hatályos szabályozást, mint a jelenleg hatályosat. Ennek oka azonban nem feltétlenül a régebbi szabályozás jobb ismerete, hanem az, hogy az jobban összhangban van a válaszadók jogi distinkciókkal szembeni érzéketlenségével.

• A jogismeretet befolyásoló társadalmi tényezők elemzése

  71-95

  Gajduschek György

  Fekete Balázs

  Megtekintések száma:

  202

  A Pro Futuro előző számában megjelent írásunkban bemutattuk azt a munkát, amellyel Kulcsár Kálmán jogismereti kutatását kívántuk rekonstruálni és részben megismételni. Ismertettük azokat a módszereket, amelyekkel az összevetés nehézségeit kezeltük, végül vázoltuk a kutatás legáltalánosabb eredményét, amely a jogismeret változására mutatott rá, az egyes konkrét kérdések, az egyes jogterületek általánosabb szintjén, és a teljes jogismeret szintjén egyaránt. Ebben a tanulmányban kiindulásként azt elemezzük különféle módszerekkel, hogy milyen tényezők hatnak, illetve hatottak a jogismeretre, majd visszatérünk az alapkérdéshez, és azt vizsgáljuk, hogy miként értelmezhetők adataink a magyar társadalom teljes jogismeretét tekintve.

• A jogalkotó emberképének hatása a jogértelmezésre – egy magyarországi kutatás tanulságai

  73-84

  Bencze Mátyás

  Megtekintések száma:

  111

  Az utóbbi közel 10 évben, a Phd-fokozatom megszerzését követően, figyelmem egyre inkább a bírói gyakorlat problémáinak a szociológiai módszerekkel történő elemzése felé fordult. Ennek egyik motivációja az volt, hogy 2005-ig gyakorló bíróként dolgoztam, és a jogalkalmazás hétköznapjai rengeteg „nyersanyaggal” láttak el az ítélkezés problémáit illetően, másrészt pedig az, hogy a magyar jogtudományban átfogó módon ekkor még nem foglalkoztak a joggyakorlat szociológiai elemzésével.