Keresés

Keresési eredmények

• A munkavédelem jelentősége a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése során

  175-191

  Tóth Kinga

  Megtekintések száma:

  394

   A munkáltató munkajogi kártérítési felelősséggel tartozik a munkavállalóinak okozott károkért. A Munka Törvénykönyve 2012-ben bekövetkezett módosítása érintette a kártérítési felelősség szabályait is, főleg a munkáltató mentesülési lehetőségei körében. A tanulmány annak vizsgálatára irányul, hogy ez a módosítás eredményezett-e könnyebbséget a munkáltató oldalán, illetve milyen jelentősége van a munkáltató és a bíróság gyakorlatában a munkavédelemnek. A dolgozat első felében a munkáltató gazdasági érdekeit vizsgálom abból a szempontból, hogy a változó bírósági gyakorlat alapján megéri-e a balesetek megelőzésébe pénzt fektetni. Ezt követően a kutatás alapjául szolgáló jogeseteket igyekszem csoportokra bontani, és mindegyik feltárt nehézséget egy-egy munkabalesettel szemléltetni.  Az öt csoport:1) a munkavédelmi szabályok megsértésével okozott balesetek alóli mentesülés nehézségei, 2) harmadik személyek okozta munkabalesetek estén felmerülő kártérítési és munkavédelmi nehézségek, 3) a munkáltató ellenőrzési kötelezettségének megsértése esetén bekövetkezett munkabalesetek, 4) a szélsőséges időjárási viszonyok során bekövetkezett balesetek, illetve 5) egyéb kategóriába sorolt munkabalesetek problémái.

• A pszichoaktív szerhasználók állatokhoz fűződő viszonya

  134-149

  Vetter Szilvia

  Paulovics Anita

  Megtekintések száma:

  191

  A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassa a pszichoaktív szerek használata és az állattartás, állatvédelem közötti sokrétű kapcsolatot. Bár a kérdés jelentős hatással van az emberi egészségre és az állatvédelemre egyaránt, a terület alulkutatott, illetve nem állnak rendelkezésre kidolgozott protokollok sem. Egyelőre kevés az ismeret arról, hogy az állattartás pozitív egészségügyi és pszichológiai hatásait hogyan lehetne hatékonyan hasznosítani az addikcióval küzdő személyek rehabilitációjában. Bár vannak bíztató kezdeményezések, az akadémiai közeg, a szakemberek és az állam oldaláról hiányzik a rendszerszintű megközelítés a kérdés tekintetében. Magyarországon mind a pszichoaktív szerek fogyasztása, mind az állattartás részletes és korszerű jogi háttérrel rendelkezik, azonban ezek összefüggéseinek feltérképezése még várat magára. Míg a szakirodalom inkább az addiktív viselkedéssel összefüggő agresszív, állatbántalmazó cselekedetekre fókuszál, a gyakorlati szakemberek a társállatok lehetséges pozitív hatását hangsúlyozzák a felépülés során. Mindezek fényében a jövőben további kutatások javasoltak, és érdemes lenne megfontolni az állatok rendszerszintű, következetes és tudatos integrálását a függőségben szenvedők rehabilitációs folyamataiba jogszabályi szinten és egyes terápiás protokollok szintjén egyaránt.

• A betegjogok alapjogi háttere a német és a magyar betegjogi szabályozás fejlődésének tükrében

  157-168

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  359

  Az egészségügyi szolgáltatás, akár egy összetett műtéti beavatkozásról, akár egy egyszerű vizsgálatról van szó, szükségképpen érinti az emberi személyiség legalapvetőbb alkotóelemeinek valamelyikét: az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése, helyreállítása, illetve megmentése nem képzelhető el az ezeket érintő külső behatás nélkül. Bár a beteg meggyógyítása, mint társadalmilag és jogilag elismert cél, legitimálja a személyiségi jogokat érintő beavatkozást, a kezelést igénybe vevő személy egészségi állapota, illetve az ezzel kapcsolatos szakismeretek hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ellátás során.

• Recenzió Sipka Péter „A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata” című monográfiájáról

  171-178

  Grósz-Wilhelm Nikolett

  Megtekintések száma:

  180

  Sipka Péter „A munkáltatói kárfelelősség elmélete és gyakorlata” című könyve 2021-ben jelent meg a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A szerző egyrészt alaposan elemzi a kártérítési felelősség szabályozási rendszerét, másrészt rendkívül széles körben ismerteti a tárgykörben született bírósági ítéleteket. A monográfiának hála a munkavállaló egészségkárosodásával kapcsolatos munkáltatói kárfelelősség jogintézményét a maga komplexitásában ismerheti meg az olvasó. A munkajogi vizsgálat mellett, a munkavédelmi és a társadalombiztosítási kapcsolódások is ismertetésre kerülnek. 

• Megjegyzések a büntethető gyermekkorúak kapcsán: A Pro Futuro 2014/1. számához

  140-143

  Sipos László

  Megtekintések száma:

  173

  A Pro Futuro legutóbbi számában jelent meg Pallagi Anikó egyetemi adjunktusnak (NKE) a gyermekkorúak büntethetőségével foglalkozó tanulmánya. A szerző többször is hivatkozik a magyarországi gyermekbűnözésről nyolc éve írt, az Ügyészek Lapjában megjelent tanulmányom megállapításaira. Sajnálatos módon azonban ezt pontatlanul, megállapításaimat és következtetéseimet félreértve teszi.

• A magzatok és embriók kereskedelmi és ipari célú felhasználásának morális és jogi kérdései

  55-69

  Lánczos Petra Lea

  Megtekintések száma:

  390

  Napjainkra a kereskedelmi forgalomban kapható egyes fogyasztási cikkek magzatok sejtjeinek, szöveteinek felhasználásával készülnek. Ilyen termékek különösen egyes vakcinák, kozmetikai cikkek vagy akár élelmiszerek. A védőoltások körében számos vakcina, így például a hazánkban is kötelező védőoltás, a mumpsz- kanyaró-rubeola (MMR) ellen kifejlesztett, Magyarországon engedélyezett és forgalomban lévő oltóanyag (MMR-VAXPRO) művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült. A kozmetikai termékek körében a neocutis svájci kozmetikai cég PSP® (Processed Skin Cell Proteins) fejlesztésével kapcsolatban láttak napvilágot olyan hírek, miszerint a PSP®-összetevő abortumból származó sejtvonalakkal készült. Végül, az élelmiszergyártás területén az Egyesült Államokbeli Senomyx vállalat került reflektorfénybe a HEK 293 (Human Embryonic Kidney cells) sejtvonalak miatt, mellyel élelmiszergyártó cégek termékeihez fejlesztettek ízfokozókat.

• Eltérő bírói vélemények megjelenése a Kúria gyakorlatában

  106-116

  Erdős István

  Megtekintések száma:

  164

  E cikk a Kúria 2/2022. JEH számú jogegységi határozatát vizsgálja meg, különös tekintettel a jogegységet célzó határozatban megjelenő, eltérő véleményekre. Az elemzés célja, hogy rámutasson, a határozatban megfogalmazott, a rendelkező részhez kapcsolódó különvélemények és a többségi vélemény között fennálló különbségek hogyan gyakorolnak hatást a joggyakorlat alakulására. A cikk alapfeltevése, hogy a nehéz jogi esetekben a bírói álláspontok közti különbség oka a bírák eltérő elméleti meggyőződése. Megfigyelhető ugyanis, hogy másképpen érvel és értelmez jogszabályokat két olyan jogalkalmazó, akik egymástól eltérő felfogást vallanak magukénak olyan kardinális kérdésekben, mint a jog fogalma vagy a jog célja. A cikk a kvalitatív esetelemzés módszerét alkalmazva a döntés indokolásában megjelenő érveket vizsgálja.

• Kockázatok és mellékhatások: az olasz alkotmánybíróság döntései a kötelező Covid-oltásokról

  102-127

  Horváth Attila

  Ungvári Álmos

  Megtekintések száma:

  333

  Az elmúlt években világszerte számos olyan bírósági és alkotmánybírósági döntés született, amely a pandémia során bevezetett alapjog-korlátozó intézkedések – ideértve a kötelező védőoltásokat is – jogszerűsége, illetve alkotmányossága tárgyában foglalt állást.  Olaszország – Ausztriát nem számítva – minden más európai országnál szélesebb körben írta elő az oltási kötelezettséget. Ráadásul az oltások felvételének hiányában a polgárok mindennapi életvitele olyan mértékben lehetetlenült el, hogy egyes szerzők már egyenesen de facto kötelező oltásról írtak. Az olasz alkotmánybíróság 2022. decemberében három határozatban bírálta el a kötelező oltások ellen irányuló beadványokat. Jelen tanulmány a jogszabályi környezet felvázolását és a kötelező Covid-oltásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetését követően ezen határozatok vizsgálatára vállalkozik, arra fókuszálva, hogy a testület milyen érvek mentén látta igazolhatónak a vakcinák felvételére kötelezést.