Keresés

Keresési eredmények

• A képviselőjelölt-állítás hazai szabályozása és adatvédelmi összefüggései

  Tapasztó Dávid

  Megtekintések száma:

  59

  A tanulmány a hazai jelöltállítási rendszer adatvédelmi összefüggéseit elemzi. A képviselőjelölt állítása Magyarországon az ajánlásgyűjtés jogintézményére épül, amely szükségszerűen a választópolgárok személyes adatainak kezelésével jár. Ez számos adatvédelmi dilemmát vet fel, amelyek közül a legfontosabbak: a) politikai véleményre utal-e a választópolgári ajánlás, b) milyen adatjogi szerepet töltenek be az ajánlásgyűjtők, c) meddig folytatható jogszerűen az ajánlások gyűjtése és d) kaphatnak a választópolgárok tájékoztatást arról, hogy személyes adatuk ajánlóíven szerepel-e. A vizsgálat dogmatikai elemzésre támaszkodik: áttekinti és értékeli a hazai és európai joganyagot, a hatósági állásfoglalásokat és a releváns szakirodalmat. A tanulmány rámutat arra, hogy a szabályozás fejlődése az adatvédelmi garanciák fokozatos beépítését jelzi, ugyanakkor több ponton még mindig az adatvédelmi jog logikájától eltérő, sőt, azzal ellentétes szabályozási megoldásokat alkalmaz.

• A magzatok és embriók kereskedelmi és ipari célú felhasználásának morális és jogi kérdései

  55-69

  Lánczos Petra Lea

  Megtekintések száma:

  427

  Napjainkra a kereskedelmi forgalomban kapható egyes fogyasztási cikkek magzatok sejtjeinek, szöveteinek felhasználásával készülnek. Ilyen termékek különösen egyes vakcinák, kozmetikai cikkek vagy akár élelmiszerek. A védőoltások körében számos vakcina, így például a hazánkban is kötelező védőoltás, a mumpsz- kanyaró-rubeola (MMR) ellen kifejlesztett, Magyarországon engedélyezett és forgalomban lévő oltóanyag (MMR-VAXPRO) művi abortuszból származó sejtvonalak felhasználásával készült. A kozmetikai termékek körében a neocutis svájci kozmetikai cég PSP® (Processed Skin Cell Proteins) fejlesztésével kapcsolatban láttak napvilágot olyan hírek, miszerint a PSP®-összetevő abortumból származó sejtvonalakkal készült. Végül, az élelmiszergyártás területén az Egyesült Államokbeli Senomyx vállalat került reflektorfénybe a HEK 293 (Human Embryonic Kidney cells) sejtvonalak miatt, mellyel élelmiszergyártó cégek termékeihez fejlesztettek ízfokozókat.