Keresés

Keresési eredmények

• Harmonization of Arbitration Laws in some Asian and European Countries

  68-77

  Nirwal Gauri

  Megtekintések száma:

  162

  A tanulmány a belföldi és a nemzetközi választottbírósági szabályozás harmonizálásával foglalkozik egyes ázsiai és európai jogrendszerek példáján keresztül. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságot és a világkereskedelmet érintően több jelentős változás és globalizálódás ment végbe, ami egy eddiginél hatékonyabb vitarendezési mód iránti igényt is a felszínre hozott, amely a nemzetközi kereskedelemben az egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet. A nemzeti jogokban létező választottbírósági szabályozásnak a nemzetközi standardokkal szükségszerűen harmonizálnia kell. A tanulmány azonosítja és elemzi azokat a legfontosabb területeket a választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan, melyek a közrendi klauzulával összefüggésben gyakorlati nehézségeket okoznak.

  The present paper studies the relationship between domestic and international arbitration laws and the harmonization factor amongst some Asian and European jurisdictions. During the last decades, there has been a significant change and globalization in the world and with the expansion of businesses and trade a better dispute resolution mechanism is required in order to maintain the harmony in international trade. It has become a necessity to balance the domestic arbitration laws with the international ones. This brief paper identifies and comments on some of the areas where differences remain including differences in recognition and enforcement of arbitral awards in various jurisdictions over the public policy defence, and where further examination and research to reach and solve disputes amicably might be useful.

• A betegjogok alapjogi háttere a német és a magyar betegjogi szabályozás fejlődésének tükrében

  157-168

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  235

  Az egészségügyi szolgáltatás, akár egy összetett műtéti beavatkozásról, akár egy egyszerű vizsgálatról van szó, szükségképpen érinti az emberi személyiség legalapvetőbb alkotóelemeinek valamelyikét: az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése, helyreállítása, illetve megmentése nem képzelhető el az ezeket érintő külső behatás nélkül. Bár a beteg meggyógyítása, mint társadalmilag és jogilag elismert cél, legitimálja a személyiségi jogokat érintő beavatkozást, a kezelést igénybe vevő személy egészségi állapota, illetve az ezzel kapcsolatos szakismeretek hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ellátás során.

• A fenntartható fejlődés jogáról

  11-30

  Bándi Gyula

  Megtekintések száma:

  301

  A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács honlapján olvashattuk jelen cikk leadását megelőző napokban: „Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, illetve az arról szóló országgyűlési határozat vitáját a február 19-i ülésnapon kezdte meg az országgyűlés.” Ennek előzménye a már 2012 tavaszán elkészült keretstratégia, amelyet valóban széleskörű, elsősorban szakmai vita, előzött meg, illetve számos tanulmány készült ennek megalapozásaként. Ez a hír és az ennek következtében várhatóan elfogadásra kerülő stratégia ténye adta az apropóját annak, hogy elgondolkodjak azon, mit is jelent a fenntartható fejlődés általában, illetve különösen mit jelent a jog számára. A tervezet – amelynek fontosságát kiemeli, hogy elfogadása esetén 2024-ig irányadó stratégiát jelentene – már az első oldalon hivatkozik a jogi alapok fontosságára: „különös jelentőséget ad a keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kö- telezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.”

• A jóléti szolgáltatások decentralizációja Franciaországban

  65-80

  Józsa Zoltán

  Megtekintések száma:

  108

  A nyolcvanas-kilencvenes években, a nyugat-európai országokban az intézményi reformok egyik meghatározó iránya az állami funkciók decentralizálása volt. A közfeladatok megosztásának egyre szélesedő gyakorlata azt ígérte, hogy ha az állam közelebb kerül a polgárokhoz, akkor növekszik a közszolgáltatások hatékonysága, javulhat az elszámoltathatóság és erősödhet a részvétel is. Ugyanakkor viszonylag kevés megbízható adat áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy milyen következményekkel járt egyes feladatok decentralizálása. Nyitott kérdés, hogy a reformok szándékolt következményei mellett jelentkeztek-e nem kívánatos mellékhatások? Mivel magyarázható ezek kialakulása?