Keresés

Keresési eredmények

• Elosztott mesterséges intelligencia fejlesztés blokklánc alapon az adatvédelem érvényesülése érdekében

  9-27

  Eszteri Dániel

  Megtekintések száma:

  666

  A tanulmány célja bemutatni néhány olyan alapvető adatvédelmi jogi elvet, amelyek alkalmazásával megfeleltethető lehet a blokkláncban kezelt személyes adatok és azokkal végzett automatikus döntéshozatal technológiája az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírásainak. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztése során a „beépített adatvédelem” elvére helyezi az elemzés a hangsúlyt. Feltevésem, hogy mivel a blokklánc elosztott alapú adatkezelést lehetővé tévő hálózat, ezért az abban résztvevő minden egyes csomópont adatkezelése vagy adatfeldolgozása során érvényesülnie kell bizonyos előre meghatározott, már a fejlesztés során kollektívan beépített és jelen lévő absztrakt adatkezelési mintázatoknak. A jobb megértés érdekében az emberi tudatot és annak tudatos és tudattalan tartalmakkal való „feltöltését” hoztam analógiaként. Fő célom ezáltal rávilágítani arra, hogy a blokklánc és a gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia két olyan technológia, amelyek összekapcsolása alkalmas komoly automatikus döntéshozó rendszerek (ún. „elosztott MI”) fejlesztésére. Ezen elosztott MI-t használó rendszerek adatvédelmi jogi megfelelése a nagyon komoly kockázatok miatt olyan kulcskérdés, amivel – a technológia fejlődési irányait szem előtt tartva – érdemes komolyabban is foglalkozni.

• Recenzió Váradi Szilvia "Adatvédelem a mesterséges intelligencia korában" című monográfiájáról

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  38

  A recenzió Váradi Szilvia "Adatvédelem a mesterséges intelligencia korában" című monográfiáját mutatja be, amely az első magyar nyelvű, átfogó munka a témában. A kötet nagy erénye, hogy a technológiai alapok ismertetésétől a jogi és adatvédelmi kérdések részletes elemzéséig vezeti végig az olvasót, külön hangsúlyt fektetve a GDPR és az AI Act relevanciájára. Váradi nemcsak jogi, hanem társadalmi és gazdasági kontextusban is elhelyezi az MI jelentőségét, érzékeltetve a szabályozás sürgető voltát. A könyv közérthetően tárgyalja a gépi tanulás és a nagy nyelvi modellek adatvédelmi kihívásait, kiemelve az átláthatóság és az elszámoltathatóság problémáit. Kritikai szempontból a technológiai háttér részletes ismertetése olykor túlzottnak tűnhet, ugyanakkor ez a szélesebb perspektíva kínál értékes alapot az interdiszciplináris megközelítésekhez. A recenzió arra a következtetésre jut, hogy a könyv hiánypótló és iránymutató munka, amely egyaránt szolgálja a szakmai közönséget és a szélesebb olvasóréteget.