Keresés

Keresési eredmények

• Megvalósítható-e jogszerűen a home office? A home office fogalmi ismérvei és munkajogi keretei

  59-82

  Herdon István

  Rab Henriett

  Megtekintések száma:

  1275

  A 2020. év kihívása a “home office” volt. Habár a megjelent sajtóhírek az otthonról történő munkavégzést egységesen home office-ként idézték, ez a megközelítés félrevezető lehet. A Munka Törvénykönyve semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a home office-ra, mint otthoni munkavégzésre nézve, ugyanakkor nevesít két olyan jogintézményt – a távmunkavégzést és a bedolgozói munkaviszonyt –, amelyek lehetővé teszik az otthonról történő munkavégzést. Ezzel szemben a gazdasági szektor által megteremtett és a jogirodalom által is idézett “home office” éppen azért jött létre, hogy az előbb említett atipikus jogviszonyok rendszerességét és tartósságát átmeneti, rendszertelen és ad-hoc alapokra helyezze. Ugyanakkor mivel  a “home office” az Mt. által nem szabályozott, így a szakirodalom számára is feladvány, hogy az egyébként létező jogintézmény mögé milyen Mt.-beli szabályt illesszen. Tanulmányunkban a “home office” jogtudomány által elfogadott definíciójának elemeit vesszük számba, hogy meghatározzuk milyen jogintézmények húzódhatnak meg e fogalom mögött. Hangsúlyozva azonban, hogy a “home office” jogszabályi regulációját nélkülözhetetlennek tartjuk.

• Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers

  25-44

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  188

  Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.

  The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.

• A pszichológiai szerződés elméletének egyes munkajogi kapcsolódási pontjai

  50-69

  Tóth Kristóf

  Megtekintések száma:

  233

  A tanulmány célja a pszichológiai szerződés, mint elméleti koncepció központi témáinak bemutatása, a releváns munkajogi összefüggésekre fókuszálva. Az alkalmazott fő kutatási módszer a témában született releváns tanulmányok, cikkek, monográfiák vizsgálata, ezek szerzői által rendszerezett empirikus kutatási adatok másodelemzése, valamint ennek során a főbb munkajogi vonatkozások és összefüggések feltárása. A munkaszerződés és a pszichológiai szerződés viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy míg az előbbi egy írásos formában létező, jogi kötőerővel rendelkező szerződés, addig az utóbbi egy elméleti, absztrakt konstrukció, amely a felek kölcsönös és hallgatólagos elvárásait tartalmazza. Ebből adódóan tehát „jogon túli” kategóriának minősül, bizonyos esetekben azonban, főként annak megsértése esetén lehetnek jogi relevanciái.

• A normák határozott megfogalmazásának problémája a büntetőjogban – A normavilágosság fogalma az Alkotmánybíróság döntéseiben és a bírói gyakorlatban

  37-59

  Ficsor Krisztina

  Megtekintések száma:

  357

  Jelen írásban a jogelmélet e funkcióját a büntetőjogban és a büntetőjogi bírói érvelésben megjelenő probléma megvilágításán keresztül mutatom be. Hogy miért, azt magyarázhatja a következő, Montesquieu-től származó megfontolás: „Azok az ismeretek, amelyeket az ember egyes országokban szerzett és másokban szerezhet azokra a leghelyesebb szabályokra vonatkozólag, amelyeket a büntető igazságszolgáltatásban követni kell, az emberiséget a világ minden egyéb dolgánál jobban érdeklik.”

  Ennek a különös érdeklődésnek több oka is lehet. A jogelmélet nézőpontjából azért tekinthető sajátosnak a büntetőjog, mert ez az a jogág, amely a legerősebbeszköz az állami hatalom kezében az emberek magatartásának irányítására, ezálta pedig az egyéni szabadság korlátozására, a kógens kötelezettségek teremtésére.A jogelmélet (és a politikai filozófia) egyik legfontosabb érdeklődési területe az állami autoritás és jogi kötelezettségteremtés fogalmi tisztázása, megalapozása, igazolása. A tételes jogágak közül a büntetőjog ehhez alapvető kiindulópontokat kínál.

  Ez a tanulmány a büntetőjogban és még inkább a büntető ítélkezésben megjelenő elméleti problémával foglalkozik: az úgynevezett normavilágosság problémájával. Bár számos büntető ítélet és alkotmánybírósági határozat foglalkozik a normavilágosság kérdésével, mindazonáltal kevés az olyan munka, amely elméleti szempontból tisztázná, hogy a fogalom mit jelent, és milyen igazolási alapokkal lehet alkalmazni a magyar gyakorlatban. A következőkben e fogalom elemzését az Alkotmánybíróság ítéleteinek elemzése segítségével és néhány bírósági határozatban megjelenő indokolás vizsgálatával végzem el.