Keresés

Keresési eredmények

• Megoldási alternatívák a koronavírus-járvány által előidézett szociális jogi problémákra (nemzetközi kitekintés)

  124-144

  Hrecska-Kovács Renáta

  Kovács Bálint

  Csirszki Martin

  Megtekintések száma:

  370

  A 2020-as koronavírus-járvány olyan politikai, gazdasági és társadalmi válaszlépéseket kényszerít ki a világ nemzeteinek vezetőiből, amelyekre sok esetben nem volt korábban példa. Kiváló, új koncepciók születtek a megfelelő szakemberek munkája révén, ugyanakkor voltak kezdeményezések, amelyekről már rövidtávon bebizonyosodott, hogy nem kellően megalapozottak. Jelen tanulmány célja, hogy a válság hatására kialakult gyakorlatokat, megoldási alternatívákat felvillantsa, abból kiindulva, hogy a jövőre nézve ez az év sok tanulsággal szolgálhat a döntéshozók számára.

• A Bérgarancia Alap jelentősége a munkaügyi jogvédelem keretei között

  177-192

  Sipka Péter

  Varga Dóra

  Megtekintések száma:

  299

  A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, illetve az általa szabályozott garanciarendszer vizsgálata napjainkban különösen aktuális, hisz a lassan két éve tomboló koronavírus-járvány okozta válság nyomaival összefüggésben egyre több munkáltató vált és válik fizetésképtelenné Magyarországon.  Az eljárás alá vont munkáltatók pedig sok esetben nem képesek munkavállalóik irányába bérfizetési kötelezettségüket teljesíteni, így az államnak kell a pénzben egzakt módon kifejezhető értékek – az elvégzett munka, illetve annak pénzbeli/anyagi ellentételezése –, és ezzel együtt a munkavállalók szociális biztonságának védelmét szavatolnia. Jelen tanulmányban a fizetésképtelen munkáltatók által teljesítendő munkabérek fedezetéül szolgáló Bérgarancia Alap alkalmazhatóságát vizsgáljuk az említett szociális biztonság, valamint a munkavállalók igényérvényesítésének szemszögéből.

• Digitalizáció a munkában: táguló horizontok joghézagokkal

  61-80

  Horváth István

  Petrovics Zoltán

  Megtekintések száma:

  804

  A tanulmány fókuszában a digitalizációnak a foglalkoztatásban történő megjelenése és elterjedése áll. Ennek keretében a tanulmány egyrészt bemutatja a digitalizációt felhasználó munkavégzési formákat, másrészt ismerteti a digitalizáció munkaerőpiaci hatásait. A tanulmány részletesen vizsgálja, hogy a COVID-19 miként változtatta meg a távmunka és a home office szerepét a foglalkoztatásban. Ezt követi a magyar munkajogi szabályozás bemutatása, ami kizárólag a távmunkával foglalkozik. A kodifikációs hiányosság megszüntetésére a tanulmány két javaslatot is tesz. Egyrészt az applikációs alapú munkavégzéssel kapcsolatban az Mt. tervezetében már szabályozott, a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy státuszának bevezetésére. Másrészt az automatizálás és a robotika terjedésével kapcsolatban munkáltatói kötelezettségek előírására (átképzés, munkakör felajánlás) a felmondás megelőzése érdekében.

• Aki már a koronavírust megelőzően is online bíróságokat szeretett volna: recenzió Richard Susskind "Online courts and the future of justice" című könyvéről

  192-200

  Ferencz Bálint

  Megtekintések száma:

  423

  A Magyarországon is viszonylag ismert és nagy népszerűségnek örvendő Richard Susskind új könyve „Online courts and the future of justice” címmel 2019 novemberében jelent meg az Oxford University Press gondozásában. A szerző korábbi könyveiben is meglehetősen radikálisan érvelt a jogi szolgáltatások átszervezésének szükségessége mellett, és új művében is ezt az attitűdöt képviseli. Susskind ezúttal a bíróságok működésének átalakítása mellett kardoskodik, és ad alternatívát arra, hogy szerinte milyen módon és módszerekkel kellene átalakítani a több évszázados bírósági rendszerünket annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás minél több ember számára legyen valóban elérhető. Címéből is látható módon a szerző legfontosabb koncepciója az online bíróságok megvalósítása, ami a világméretű koronavírus járvány közepén egyre inkább valóssággá válik, ebből a perspektívából pedig Susskind elképzelését akár látnokinak is nevezhetjük.

• Some Issues in Treating the Changes of Circumstances under English Law

  25-44

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  322

  A szerződéskötést követően a körülményekben bekövetkező lényeges változások figyelembe vételére és kezelésére valamennyi jogrendszeren belül kialakultak álláspontok. A különböző jogintézmények, alkalmazott megoldások bár sok szempontból hasonlatosak, azonban számos eltérés is megfigyelhető. A tanulmány átfogóan mutatja be, hogy az angol jog miként kezeli a körülménybeli változásokat és azok szerződésekre kifejtett hatását. Ennek során bemutatásra kerül a szerződés meghiúsulásának tana (frustration of contract) és az elmélet kialakulásának alapjául szolgáló, bírósági esetjog.

  All legal systems have their own solution for the treatment of the essential change of circumstance subsequent to the conclusion of the contract. Some of them allow for the judicial amendment of the contract, if the conditions of the clausula rebus sic stantibus are fulfilled.  There are other states, where the possibility to modify the contract by judicial act in case of an essential change of circumstances subsequent to the contract conclusion has only recently been recognised by the national legislation. In the following, it is to be reviewed how and by what means and models English law treats those changes of circumstances which occur after the conclusion of the contract and significantly reshape the contractual relationships.

• Fehér könyv és stratégia: MI szabályozási kezdeményezések az Európai Unióban és Magyarországon

  119-137

  Mazsu Dániel

  Megtekintések száma:

  480

  A zöld megoldások és a hirtelen berobbanó koronavírus járvány mellett a társadalom és a gazdaság egyre több területén a mesterséges intelligencia (MI) a 21. század egyik legfontosabb hívószava (buzzword). Ennek ellenére a technológia szabályozása még az egész világon kezdetleges, és ebben sem az Európai Unió egésze, sem Magyarország nem számít kivételnek. Európai és magyarországi szinten is léteznek azonban már olyan dokumentumok és javaslatok, amelyek a későbbi szabályozás alapját fogják jelenteni. A tanulmány ezeket a kezdeményezéseket mutatja be több szempontból, egymással is összehasonlítva, azzal a reménnyel, hogy a maga módján segítséget nyújthat a kétféle szabályozási kezdeményezés közelítésében.