Keresés

Keresési eredmények

• Hajóroncsmentés mint beruházás – egy ICSID-döntés alapvető hatása két jogterületen

  101-110

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  215

  Az elsüllyedt hajók, és főként azok rakománya időtlen idők óta vonzza a kincsvadászokat. Tévedés azonban, hogy az elsüllyedt hajók szabad prédává váltak volna; noha az irányadó jog is meglehetősen sokrétű és kaotikus, számos szempontot szükséges egyszerre figyelembe venni. Ez legfőképpen két érdek szembenállásában mutatkozik meg.

• „Pénzetlen utas nem tud messze menni” – A helyi önkormányzatok költségvetési kiadásai 1993–2010 között, majd 2010 után

  79-97

  Bordás Péter

  Bordás Péter

  Megtekintések száma:

  685

  A forrásszabályozási rendszer bevételi struktúrájának ismerete önmagában nem alkalmas arra, hogy kellő és átfogó képet kaphassunk a helyi önkormányzatok közel húsz éven át működő feladatellátási tapasztalatairól. A költségvetések bevételi oldala megmutatja számunkra, hogy milyen pénzügyi eszközök álltak rendelkezésre, miből gazdálkodhattak az önkormányzatok, de ehhez hozzá kell illeszteni azt a feladatkört, amelyet finanszírozni kellett. A bevételi struktúrát és annak hiányosságait egy korábbi tanulmányomban már bemutattam, így most azt kiegészítve a kiadási oldal részletes elemzésére törekszem. Már csak azért is, mert a kiadási szerkezet nagyban befolyásolja a helyi pénzügyi autonómia fokát is. A tanulmány célja, hogy 1993 és 2010 között bemutassa a helyi önkormányzatok közfeladat-ellátási körét, majd reagáljon a 2010 után tapasztalható változásokra, a helyi költségvetés kiadási szerkezetének alakulására.

• Innovációs bázisok vagy szuverenitást fenyegető entitások? A kiváltságolt városok kihívásai a hondurasi Próspera példája alapján

  Manzinger Krisztián

  Megtekintések száma:

  17

  Hondurasban a 2009. évi katonai puccs után hatalomra került korrupt elit új gazdaságösztönző eszközök létrehozása keretében lehetővé tette külföldi befektetőknek az állam területén különleges gazdasági övezetek létrehozását. Ezeknek az övezeteknek joguk volt magánjogi szabályrendszerüket maguknak megalkotni, amitől Tegucigalpa az ország gazdasági helyzetének javulását várta. A leghíresebb megvalósult ZEDE Próspera lett, amely mögött döntően USA-beli kockázati tőkekezelők állnak. A ZEDE-kről szóló hondurasi jogszabályi keret 2024. évi megsemmisítése után bizonyos mértékű bizonytalanság állt be, mert bár elvileg 10, illetve 50 éves védettséget élveznek a megvalósult befektetések, de a társadalmi és politikai környezet ellenségessé válása jelentős akadályt képezhet a további működés vonatkozásában.

• Az ESG-szabályozás fejlődése és a társadalmi dimenzió mérhetősége: nemzetközi tendenciák és hazai kihívások

  Fási Csaba

  Megtekintések száma:

  226

  A fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti globális érdeklődés erősödésével az ESG (Environmental, Social, Governance) kritériumok alkalmazása kiemelt szerepet kapott a vállalati működésben és a befektetési döntéshozatalban. A kutatás középpontjában az ESG-szabályozás fejlődése, különösen a társadalmi (S) dimenzió mérésének kihívásai állnak. Míg a környezeti és irányítási tényezők szabályozása és értékelése egyre standardizáltabbá válik, a társadalmi szempontok mérhetősége még mindig számos módszertani problémát vet fel. Korábbi kutatások rávilágítottak az ESG-minősítések közötti jelentős eltérésekre, valamint a társadalmi teljesítmény megbízható mérésének nehézségeire, különösen a kvalitatív, szubjektív mutatók alkalmazásakor. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy a szabályozási környezet – különösen az EU-s CSRD és a magyar ESG-törvény – milyen módon segítheti elő az „S” dimenzió harmonizált értékelését. A kutatás dokumentumelemzésen és a hazai szabályozási keretek vizsgálatán alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a kötelező jelentéstétel és a kettős lényegesség elvének bevezetése javíthatja a társadalmi hatások átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor a jelentések minősége és megbízhatósága csak akkor növelhető, ha a vállalatok megfelelő belső ellenőrzési és tanúsítási rendszereket működtetnek. A kutatás rávilágít az „S” dimenzió mérésének fontosságára és szabályozási támogatásának szükségességére a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében.

• The Regulation of Screening of Foreign Direct Investments in the European Union

  9-24

  Vig Zoltán

  Megtekintések száma:

  424

  A tanulmány az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott keretet és együttműködési mechanizmust vizsgálja. A Rendelet csak keretrendszert határoz meg a nemzeti szabályozás koordinálása céljából, a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy fel kívánnak-e állítani a közvetlen külföldi befektetések kapcsán átvilágítási mechanizmusokat. A pandémia azonban felgyorsította ezeket a folyamatokat, és egyre több Európai Uniós tagország hozott a külföldi közvetlen befektetések átvilágításával kapcsolatos jogszabályokat stratégiai jelentőségű gazdasági szektorokban. A Bizottság szintén kiadott egy Bizottsági Iránymutatást 2020 március végén, amelyben felhívja a figyelmet a koronavírussal kapcsolatos gazdasági sokk hatására a stratégiai ágazatokban, főleg az egészségügyi ellátással kapcsolatos ágazatokban. Ugyanakkor, felismerve a közvetlen külföldi befektetések jelentőségét a gazdaság számára, kiemeli az Iránymutatásban, hogy meg kell találni az egyensúlyt a külföldi tőke szükségessége és az Európai Uniós stratégiai iparágak védelme között a megfelelő átvilágítási eszközök felhasználásával.

  This paper examines the framework and cooperation mechanisms set up by Regulation (EU) 2019/452 of the European Parliament and of the Council of 19 March 2019 establishing a framework for the screening of foreign direct investments into the Union. The Regulation merely gives a framework for the coordination of national legislation, and member states can still decide if they want to set up screening mechanisms and to screen foreign direct investments. The pandemic has accelerated these processes, and more and more European Union member states enacted legislation relating to the screening of foreign direct investments in strategic branches of the economy. The Commission has also issued a Guidance at the end of March 2020, in which it warns about the risk that the Coronavirus related economic shock might have on strategic industries, especially on healthcare related industries. At the same time, recognizing the importance of foreign direct investments for the economy, it pointed out in the Guidance the necessity to find a balance between the need for foreign capital and the protection of European Union strategic industries using appropriate screening tools.