Keresés

Keresési eredmények

• A „zöld büntetőjog” jogelméleti aspektusai

  77-90

  Ficsor Krisztina

  Megtekintések száma:

  255

  Napjaink jogelméleti vizsgálódásainak egy hangsúlyos iránya az úgynevezett „zöld büntetőjog” által felvetett problémák feltárása. A súlyos környezeti katasztrófák, a klímaváltozás káros hatásai a büntetőjog kialakult rendszerének, fogalmi sajátosságainak átgondolását is maguk után vonják. Az Európai Unió környezeti büntetőjog fejlesztésére irányuló törekvései ellenére felmerül a kérdés, hogy a büntetőjognak környezetvédelmi funkciót is tulajdoníthatunk-e, alkalmas-e a büntetőjog a környezet védelmére. A környezeti büntetőjog európai és tagállami szintű szabályozásában az utóbbi időben ugyanis hatékonysági problémák merültek fel. Az Európai Unió új irányelvét azért kellett létrehozni, mert a korábbi nem bizonyult eredményesnek a környezetvédelmi célok elérésében. Fontos ezért azon elméleti alapokhoz visszanyúlni, amelyek koherens magyarázatot adhatnak a környezeti büntetőjog és általában a környezetjogi szabályozások eredménytelenségére, és megtalálhatják azon igazolási keretet, amely megalapozza az e normáknak való engedelmességi kötelezettséget.

• Az állattartás és a természetkárosítás kapcsolódási pontjai

  Molnár Tamás

  Megtekintések száma:

  109

  A kedvtelési célú állattartás – és ennek részeként az egzotikus madarak tartása – egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ugyanakkor az állattartók egyes csoportjainak jellemzőiről keveset tudunk. Jelen tanulmányban az állattartók egy sajátos csoportjának, a gyűjtők sajátosságainak leírására törekszem egy 20 fővel készített interjúsorozat alapján, amelynek alanyait a hólabda módszerrel azonosítottam. A kutatás arra a következtetésre vezet, hogy a tenyésztés a védett fajok élő egyedeire irányuló kereslet kielégítésének fenntartható alternatívája, emellett fajvisszatelepítési programok alapja lehet. Ugyanakkor az egyre szigorodó jogszabályi környezet miatt a tartás legális és illegális formái napjainkban sajátosan összefonódnak.