Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A nyilvánosság mint a tisztességes eljárás egyik garanciája a büntetőperben
    46-61
    Megtekintések száma:
    148

    A nyilvánosság az egyik olyan alapelv a büntetőeljárásban, mely a tisztességes eljárás (fair trial) jogcsokrának (bundle of rights) igen fontos eleme. Biztosítja az igazságszolgáltatás átláthatóságát, ellenőrizhetővé téve a bírói hatalom működését, egyben jogosultságot teremt a vád alá helyezett személynek, hogy ügyét pártatlanul, jól kontrollálhatóan bírálják el. A tisztességes eljárás számos részjogosultságból épül fel. E jogosítványok egy része minden eljárástípushoz kapcsolódik, míg mások csak a büntetőeljárásban érvényesülnek. A nyilvánosság nemcsak a büntetőper sajátja, a tanulmány azonban elsődlegesen a büntetőtárgyalás nyilvánosságát elemzi dogmatikai alapokon, érintve a gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

  • A kor színvonalán? : Az új büntetőeljárási kódex válasza a jelen kihívásaira
    11-36.
    Megtekintések száma:
    270
    A jelen írás műfaji szempontból leginkább egy műbírálatra hasonlít. Ez a sajátosság főként abban nyilvánul meg, hogy az értékelt „alkotás”, ebben az esetben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) bizonyos részeit az egész törvényt igazoló célokkal és értékekkel egybevetve, ezekre tekintettel értékelem. Nem az egyes jogintézmények szisztematikus és főleg nem a törvény átfogó elemzésére vállalkozom, hanem csupán arra, hogy megmutassam, a törvényben szereplő adott intézmény, illetve az arra kialakított szabályozás elősegíti-e a modern büntetőeljárás igazoló elveinek érvényesülését. Amíg tehát a művészeti alkotások értékelésének mércéje az esztétikai értelemben vett „kvalitás”, addig a Be. vonatkozásában a helyes célok megvalósítására való képesség adja a kritika vezérfonalát.
  • A német és olasz felismerési kísérletek üzenetei
    78-89
    Megtekintések száma:
    80

    Minden jogállam büntető igazságszolgáltatása törekszik a „justizmord” esetek elkerülésére. Sajnálatos módon ez nem mindig sikerül. Ezen állítás alátámasztására magyar és külföldi példák is felmutathatók.  A világban és Magyarországon folytatott kutatások és a bemutatott valós esetek is felszínre hozták, hogy a justizmordok mögött a felismerésre bemutatás nyomatékos szereppel bír napjainkban is. Így elemi érdek, hogy megelőzési megoldásokat dolgozzunk ki, illetve feltárjuk, hogy mi okozza ezen sokszor végzetes kimenetelű félrecsúszásokat.  Ennek érdekében a szerző megvizsgálja a felismertetési metodikát a német és olasz végrehajtási szabályok és ajánlások tükrében. A tanulmány végén pedig megfogalmazza a lehetséges jogi és kriminalisztikai fejlesztési lehetőségeket, a modellekből levont tanulságokat, a hatékonyságot és a tisztességes (fair) eljárást szolgáló következtetéseket.