Keresés
Keresési eredmények
-
Mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató és döntéshozó rendszerek kockázatai a vállalatok vezetői szintű döntéshozatalában: Szakirodalmi áttekintés
152-177Megtekintések száma:656A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek vállalatok, valamint kis- és középvállalkozások vezetői szintű döntéshozatalában jelentkező kockázatait vizsgálja. A globális trendek és a digitális fejlődés hatására a vállalatok vezetésének egyre komplexebb döntéseket kell meghozniuk, amelyek támogatására kétségtelenül alkalmasak lehetnek az MI-alapú döntéshozó és döntéstámogató rendszerek. Mindazonáltal ez számos kockázatot rejthet magában, így a tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a jogi, etikai és üzleti kockázatokat, amelyek az ilyen típusú MI rendszerek alkalmazásával kapcsolatban felmerülnek, különös tekintettel a vállalatvezetők döntéseire. Az elemzés egy szakirodalmi áttekintésre épül, amelyet végül a tanulmány összehasonlít a Stanford University által évente közzétett AI Index Report-okban található kérdőíves válaszokkal.
-
Az ügyfél és a hatósági döntéshozatal a digitalizáció korában
74-101Megtekintések száma:626A tanulmány a magyar közigazgatási hatósági eljárás digitális átalakulását és az automatizáció előretörését vizsgálja. A tanulmány statisztikai adatok alapján rávilágít arra, hogy a digitális közigazgatási eljárás kapcsán elsősorban az ügyfélfókuszú szolgáltatások fontossága jelenik meg mint a digitális közigazgatás mércéje. Az elektronikus kapcsolattartási lehetőségek, az online tájékoztatás és az elektronikus kérelmek benyújtása dominálja a digitalizációt, nem pedig az eljárások teljes automatizációja. A tanulmány középpontjában a digitális hatósági eljárás világa áll abból a szempontból, hogy az ügyfél számára ez miben nyilvánul meg elsősorban: amikor információigényét szeretné kielégíteni a hatóságokkal való kapcsolatfelvétel módját és az eljárás megindítását tekintve, meg tudja-e indítani az eljárást. Ez a rész a jogi alapok mellett elsősorban a lehetőségekre fókuszál. Ezt követően pedig azt járja körbe, hogy az érdemi döntés meghozatalára vonatkozó digitális megoldások (automatizáció) az ügyfél szemszögéből nézve milyen következményekkel járnak. A tanulmány ezen része így inkább a folyamatok normatív oldalára koncentrál, és végül ezt elemzi. Megállapítja, hogy az automatikus döntéshozatal főként a közhiteles hatósági nyilvántartásokra épülő regisztratív aktusok és határozat jellegű okiratokban testet öltő döntések terepe, de már vannak példák arra, is, hogy a döntéshozatali mechanizmus automatizálása megjelenik a tények előállítása kapcsán is. Bár az összetettebb automatizmus még csak a szárnyait bontogatja, az elmúlt évek gyors technikai fejlődése és újdonságai kapcsán a jogrendszernek lépést kell tartani a digitalizációval, és nem megadni magát neki.
-
Elosztott mesterséges intelligencia fejlesztés blokklánc alapon az adatvédelem érvényesülése érdekében
9-27Megtekintések száma:716A tanulmány célja bemutatni néhány olyan alapvető adatvédelmi jogi elvet, amelyek alkalmazásával megfeleltethető lehet a blokkláncban kezelt személyes adatok és azokkal végzett automatikus döntéshozatal technológiája az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) előírásainak. Az ilyen típusú rendszerek fejlesztése során a „beépített adatvédelem” elvére helyezi az elemzés a hangsúlyt. Feltevésem, hogy mivel a blokklánc elosztott alapú adatkezelést lehetővé tévő hálózat, ezért az abban résztvevő minden egyes csomópont adatkezelése vagy adatfeldolgozása során érvényesülnie kell bizonyos előre meghatározott, már a fejlesztés során kollektívan beépített és jelen lévő absztrakt adatkezelési mintázatoknak. A jobb megértés érdekében az emberi tudatot és annak tudatos és tudattalan tartalmakkal való „feltöltését” hoztam analógiaként. Fő célom ezáltal rávilágítani arra, hogy a blokklánc és a gépi tanuláson alapuló mesterséges intelligencia két olyan technológia, amelyek összekapcsolása alkalmas komoly automatikus döntéshozó rendszerek (ún. „elosztott MI”) fejlesztésére. Ezen elosztott MI-t használó rendszerek adatvédelmi jogi megfelelése a nagyon komoly kockázatok miatt olyan kulcskérdés, amivel – a technológia fejlődési irányait szem előtt tartva – érdemes komolyabban is foglalkozni.
-
Kognitív tudományok az ítélkezési tevékenység szolgálatában
109-132Megtekintések száma:596Napjainkra meghaladottá vált az a nézet, hogy a bírák csak jogszolgáltatást végeznének. Alapvető elvárás, hogy a „jó bíró” számtalan olyan készséggel, képességgel rendelkezzen, amelyek megszerzéséhez és fejlesztéséhez nem a jogtudomány nyújt majd segítséget. Ha elfogadjuk, hogy „a bírák is emberek,” el kell fogadnunk azt is, hogy elméjükre és döntéshozatali folyamataikra is az általánosan elfogadott tudományos törvényszerűségek vonatkoznak. A kognitív tudományok robbanásszerűen felkapott eredményei kevésbé ismertek hazánkban, pedig ezek segítségével az ítélkezés szubjektív elemei tovább csökkenthetők, a tudatosság pedig pontosabb döntések meghozatalához vezethet.
-
Környezetvédelmi közvetítés Németországban
60-77Megtekintések száma:249A közvetítői eljárás, más néven mediációs eljárás célja, hogy a feleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a jogszabályok merev alkalmazása helyett egy közös és kölcsönösen előnyös megoldást találjanak konfliktusuk rendezésére. Németországban a közvetítői eljárás fogalmát a közvetítő eljárásról szóló törvény tartalmazza. E törvény megfogalmazásában a közvetítés egy jól felépített bizalmi eljárás, mely során a felek egy vagy több közvetítő segítségével önkéntes alapon és önállóan egy olyan megoldás kidolgozására törekszenek, mely kölcsönösen előnyös számukra. A környezetvédelmi közvetítés egy olyan strukturált konfliktusrendezési eljárás, melyet egy képzett mediátor vezet, aki a felekkel közösen a felmerülő környezeti konfliktus rendezésén dolgozik. Egy másik megfogalmazás szerint a környezetvédelmi közvetítés a konfliktusok rendezésének szisztematikus és strukturált formája, mely során egy professzionális közvetítő a konfliktus feloldását széles körben, így eljárásilag és pszichológiailag egyaránt támogatja azzal a céllal, hogy a problémára mindenki számára megfelelő, de legalább elfogadható megoldás szülessen.
-
Paradigmaváltás a környezeti problémák kezelésében: Az ökoszisztéma-szolgáltatás koncepció és jogi vetületei
98-113Megtekintések száma:253A sokasodó és máig megoldatlan globális környezeti problémák kezelésére újabb és újabb megoldások, koncepciók láttak napvilágot. ezek azonban nem tettek lehetővé olyan szoros párbeszédet a különböző tudományterületek (természet- és társadalomtudományok), területhasználók, illetve döntéshozók között, hogy a döntően interdiszciplináris kihívásokra megfelelő válaszokat adjanak. A napjainkra mindinkább teret hódító ökoszisztéma-szolgáltatások koncepció éppen ezt próbálja orvosolni, azonban alkalmazásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A tudományos világ és a politikai döntéshozók közötti híd azonban felépülni látszik, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres környezet-, illetve természetvédelemnek, és a sokat hangoztatott fenntartható fejlődés megvalósulásának is.
-
Az ESG-szabályozás fejlődése és a társadalmi dimenzió mérhetősége: nemzetközi tendenciák és hazai kihívások
Megtekintések száma:112A fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti globális érdeklődés erősödésével az ESG (Environmental, Social, Governance) kritériumok alkalmazása kiemelt szerepet kapott a vállalati működésben és a befektetési döntéshozatalban. A kutatás középpontjában az ESG-szabályozás fejlődése, különösen a társadalmi (S) dimenzió mérésének kihívásai állnak. Míg a környezeti és irányítási tényezők szabályozása és értékelése egyre standardizáltabbá válik, a társadalmi szempontok mérhetősége még mindig számos módszertani problémát vet fel. Korábbi kutatások rávilágítottak az ESG-minősítések közötti jelentős eltérésekre, valamint a társadalmi teljesítmény megbízható mérésének nehézségeire, különösen a kvalitatív, szubjektív mutatók alkalmazásakor. Jelen tanulmány célja annak feltárása, hogy a szabályozási környezet – különösen az EU-s CSRD és a magyar ESG-törvény – milyen módon segítheti elő az „S” dimenzió harmonizált értékelését. A kutatás dokumentumelemzésen és a hazai szabályozási keretek vizsgálatán alapul. Az eredmények azt mutatják, hogy a kötelező jelentéstétel és a kettős lényegesség elvének bevezetése javíthatja a társadalmi hatások átláthatóságát és összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor a jelentések minősége és megbízhatósága csak akkor növelhető, ha a vállalatok megfelelő belső ellenőrzési és tanúsítási rendszereket működtetnek. A kutatás rávilágít az „S” dimenzió mérésének fontosságára és szabályozási támogatásának szükségességére a fenntartható gazdasági fejlődés érdekében.
-
A másodfokú büntetőbíróság felülbírálati és döntési jogköreinek összefüggése egy sikertelen törvénymódosítási kísérlet tükrében
Megtekintések száma:79A magyar büntetőeljárási jog irodalma szempontjából az 1954 és 1958 közötti időszak igen termékenynek bizonyult. Ennek hátterét az adta, hogy a jogalkotó a II. Bp. első novellájával jelentős módosításokat hajtott végre a fellebbezési rendszeren, kísérletet téve a szovjet-orosz kasszációs-revíziós rendszer recepciójára. E koncepciót a jogtudomány idegenkedve fogadta, a joggyakorlatban pedig nagyfokú bizonytalanságot eredményezett, amelyek együttesen végül arra késztették a jogalkotót, hogy a II. Bp. harmadik novellájával az eredeti törvényszöveghez nagyon hasonló rendszert állítson vissza. Mindez joggal veti fel a kérdést: miért nem volt alkalmas a szocialista magyar büntetőeljárás elvi keretrendszere a kasszációs-revíziós fellebbvitel recepciójára? Tanulmányomban ennek megválaszolására tettem kísérletet.
-
A német büntető törvénykönyv időbeli hatálya a joggyakorlatban
149-172Megtekintések száma:554Az időbeli hatály Németország Büntető Törvénykönyvének (StGB) alkalmazása során is sok esetben okoz komoly fejtörést a jogalkalmazónak. A német Btk. tekintélyes kora az állandóságára enged következtetni, azonban számtalan módosítása miatt mindig is jelentős problémát jelentett – és jelent ma is – annak megítélése, hogy az adott tényállásra vonatkozó több, eltérő tartalmú rendelkezés közül melyik is a terheltre kedvezőbb. A legenyhébb törvény alkalmazása az elkövető előnyben részesítését jelenti, amit Németországban a jogállamiság részének, az arányos igazságosság megjelenésének, szinte alkotmányos szabálynak tartanak. A tanulmány ezt a problematikát mutatja be akként, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések mellett a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatát is igyekszik megvilágítani. Ezen túlmenően érinti a kapcsolódó jogirodalmi álláspontokat, kitér a német szabálysértési jogra, valamint röviden összehasonlítja a német és a magyar szabályozást és joggyakorlatot.
-
Aki már a koronavírust megelőzően is online bíróságokat szeretett volna: recenzió Richard Susskind "Online courts and the future of justice" című könyvéről
192-200Megtekintések száma:429A Magyarországon is viszonylag ismert és nagy népszerűségnek örvendő Richard Susskind új könyve „Online courts and the future of justice” címmel 2019 novemberében jelent meg az Oxford University Press gondozásában. A szerző korábbi könyveiben is meglehetősen radikálisan érvelt a jogi szolgáltatások átszervezésének szükségessége mellett, és új művében is ezt az attitűdöt képviseli. Susskind ezúttal a bíróságok működésének átalakítása mellett kardoskodik, és ad alternatívát arra, hogy szerinte milyen módon és módszerekkel kellene átalakítani a több évszázados bírósági rendszerünket annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás minél több ember számára legyen valóban elérhető. Címéből is látható módon a szerző legfontosabb koncepciója az online bíróságok megvalósítása, ami a világméretű koronavírus járvány közepén egyre inkább valóssággá válik, ebből a perspektívából pedig Susskind elképzelését akár látnokinak is nevezhetjük.