Keresés

Keresési eredmények

• Az alkotmány alapvető struktúrájának bírói védelme: az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának gyakorlata Indiában

  132-148

  Zsugyó Virág

  Megtekintések száma:

  152

  A fennálló alkotmány bírói védelmének egyik ritkán előforduló, ám nagy jelentőségű esete az alkotmánymódosítások felülvizsgálata. Az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata a közelmúltig partikulárisnak tűnt, de az elmúlt években a nemzetközi és a hazai jogtudományi diskurzus fókuszába került. Jóllehet az alkotmányellenes alkotmánymódosítások problémája számos elméleti kérdést vet fel, és a probléma komplexitása, valamint gazdag elméleti háttere miatt a bíróságoknak kihívást jelent erről dönteni, mégis az alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálatának mára kiterjedt gyakorlata van. A módosítások felülvizsgálatát elvégző bíróságok közül az indiai legfelső bíróság gyakorlata mintaadónak számít.

• Organic laws and the principle of democracy in France and Spain

  62-74

  Szentgáli-Tóth Boldizsár

  Megtekintések száma:

  147

  Az utóbbi évtizedekben számos államban jelent meg egy olyan törvénytípus, amelyet a rendes jogalkotási eljáráshoz képest szigorúbb eljárási szabályok szerint kell megalkotni. Ezeket a törvényeket minősített többséggel kell elfogadni, a törvényalkotás két házának egyetértésével, és kihirdetésük előtt kötelező az alkotmányossági felülvizsgálatuk, vagy a rendes jogalkotási eljáráshoz képest más többletgarancia alkalmazása. Ebben a tanulmányban a téma szempontjából két legfontosabb jogrendszer tapasztalatait hasonlítom össze: Franciaországét és Spanyolországét. E két jogrendszer különbözőképpen kezeli a minősített törvényeket. Célom, hogy bemutassan a minősített törvények jogi természetével kapcsolatos főbb kérdéseket, és ezekre válaszlehetőségeket mutassak be. A tanulmány fókuszában a minősített törvények és a demokrácia viszonya áll: e viszonyra tekintettel igyekszem a téma vizsgálatához új szempontokat adni.

  During the last decades, several countries have entrenched a special subcategory of law, which is adopted by stricter procedural rules than that of the ordinary legislative process. These laws are enacted by qualified majority, by the consent of the two chambers of the legislature, and they are subject to mandatory constitutional review before their promulgation, or additional safeguards are implemented in the ordinary legislative process. In this study, I compare the experiences of two crucial legal systems, France and Spain, which provide two different frameworks of qualified law. My aim is to identify the most contested issues from the legal nature of qualified laws, and to seek the proper solutions of these issues, as well as an ideal model of qualified law. My contribution focuses on the relationship between qualified laws and the principle of democracy, and aims to open up new perspectives in this regard.

• Több beszédnek kevesebb az alja: recenzió Koltay András Az új média és a szólásszabadság: A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása című könyvéről

  Gosztonyi Gergely

  Megtekintések száma:

  279

  Koltay András legújabb, magyarul megjelent kötete fordítása a 2019-ben, a nemzetközi Hart kiadónál megjelent, New Media and Freedom of Expression. Rethinking the Constitutional Foundations of the Public Sphere című munkájának. Azt várnánk tehát, hogy maga a mű nem ad újat azok számára, akik már megismerték az angol eredetit. Ám nagyobbat nem is tévedhetnénk. De míg eljutunk e tévedés belátásáig, a recenzió sorban számba veszi a kötet nagyszámú erényét és apróbb hibáit.

• Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga

  200-218

  Mészáros Gábor

  Megtekintések száma:

  153

  Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.