Keresés

Keresési eredmények

• Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről

  11-25

  Pápai-Tarr Ágnes

  Megtekintések száma:

  276

  Napjainkban a büntetéskiszabás a büntetőjog-tudomány művelői részéről méltánytalanul elhanyagolt terület. Dacára annak, hogy a büntetéskiszabási gyakorlatot folyamatos kritikák érik, és annak ellenére, hogy a helyes büntetéskiszabás a büntetőjog egyik legfontosabb feladata, manapság csak nagyon kevés tudományos írás foglalkozik a büntetéskiszabással és annak elveivel. A helyes büntetéskiszabás pedig kulcsfontosságú kérdése a büntetőjognak, legalább olyan fontos kérdés, mint a bűncselekmény helyes minősítése. A büntetés kiszabásakor kel életre az anyagi jogi diszpozíció mellett a szankció is, a büntetés kiszabásában csúcsosodik ki a büntetőeljárás, és ekkortól kapcsolódik be a folyamatba a büntetés-végrehajtás is. Ebben a pontban összpontosul tehát a tágabb értelemben vett büntetőjog. A büntetés nemének és mértékének helyes megválasztása teljesítheti be a büntetési célokat, és adhat értelmet ennek a tágabb értelemben vett büntetőjognak.

• A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok

  81-96

  Sipos Ferenc

  Megtekintések száma:

  199

  A 21. század úgy tűnik, hogy a büntetési nemek évszázada a büntetőjogban. Ahogyan a 19. század büntetőjogi gondolkodása a dogmatika köré csoportosult, annyira domináns kérdés ma – a folyamatosan változó jogi környezetben – a büntetési nemek kérdése. Az aktuális büntetőpolitikai törekvések nagy része a szabadságvesztés alternatíváinak kereséséről szól. Az elmúlt évszázadban a szabadságvesztés dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt. A szabadságvesztés volt az úgynevezett jó büntetés, a deklarált büntetési célok is leginkább ehhez a büntetéshez illeszkednek. Napjainkban azonban a szabadságelvonással járó büntetésekkel, illetve azok nagyarányú alkalmazásával szemben, azok közismert hátrányai egyértelmű kétségeket ébresztenek.

• Az emberölés értékelése – jogszabályi keretek és a Debreceni Ítélőtábla gyakorlata

  113-130

  Balla Lajos

  Megtekintések száma:

  117

  A büntetőjog fogalomrendszerében a bűncselekmény és az ehhez szorosan hozzá tartozó elkövető mellett a harmadik meghatározó kategória a büntetés. A fogalommal kapcsolatos változásokat jól érzékelteti Földvári József, amikor megállapítja: „a bűncselekmény tanának évszázada a XIX. század volt, míg a büntetés tanáé a XX., illetve talán a XXI. század.”