Search

Search Results

• Az európai nyomozási határozat, mint a büntetőeljárás hatékonyságát fokozó eszköz

  26-49

  Andrea Jánosi

  Views:

  288

  A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés egyik célkitűzése egy olyan eljárási rendszer kidolgozása, amely elősegíti a tagállami büntetőeljárások hatékonyságát, így lehetőséget teremt arra, hogy az egyik tagállamban beszerzett bizonyítási eszköz egy másik tagállamban folytatott büntetőeljárás keretében is könnyedén felhasználható legyen. Az Amszterdami Szerződés hatályba lépésétől kezdődően több olyan dokumentum is született, amelyik egy ilyen rendszer megteremtésének szükségességére hívta fel a figyelmet. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben kiadott, a büntetőügyekben felvett bizonyítékoknak a tagállamok által másik tagállamtól történő megszerzéséről és elfogadhatóságuk biztosításáról szóló Zöld könyvében számba vette azokat a hatályos jogintézményeket, amelyek „mechanizmusokat biztosítanak a tagállamok számára ahhoz, hogy a határokon átnyúló helyzetekben elfogadható büntetőügyi bizonyítékokat gyűjtsenek,” s megállapította, hogy a bizonyításfelvételt érintő uniós joganyag alapvetően két csoportra osztható. Vannak egyrészt olyan jogintézmények, amelyek kölcsönös jogsegélyre (pl.: kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény), másrészt pedig olyanok, amelyek a kölcsönös elismerés elvére épülnek (pl.: európai bizonyításfelvételi parancs). Valójában egyik sem teremti meg azt a mechanizmust, amellyel biztosított lenne a hatékony bizonyításfelvétel egy másik tagállamban, vagy a megszerzett bizonyítási eszközök tényleges felhasználhatósága/elfogadhatósága. E hiányosság kiküszöbölését hivatott szolgálni a 2014. április 3-án elfogadott európai nyomozási határozatról szóló irányelv. Célkitűzése – a büntetőeljárások hatékonyságának a fokozása érdekében – a bizonyításfelvétel és a bizonyítékátadás egységes, a kölcsönös elismerés elvén alapuló rendszerének megteremtése, amely a bizonyítékok minden fajtájára kiterjed, pontos végrehajtási határidőket jelöl meg, és szűk körre korlátozza a megtagadás lehetséges indokait. Az európai nyomozási határozat az alábbi jogintézmények felváltását szolgálja: a kölcsönös jogsegélyen alapuló eszközök közül a Kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyveit; a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és kiegészítő jegyzőkönyvét, és bi-, és multilaterális megállapodásokat. A kölcsönös elismerés elvén alapuló eszközök közül az európai bizonyításfelvételi parancsról szóló kerethatározatot, valamint a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatok végrehajtásáról szóló kerethatározatot váltja fel.

• To support or not to support? A critical look at film support schemes: the American and the European Model

  42-61

  Klára Szalay

  Views:

  126

  The current article aims at mapping the origins of film aid schemes, comparing the different motives that lay behind the American and European model eventually leading to a globally strengthening subsidy race. Rules guiding national subsidies for the film industry in the European Union have their limits in the State Aid rules of the Treaty on the Functioning of the European Union as well as the Communication of the Commission on certain legal aspects relating to cinematographic and other audiovisual works.

• Effects of the State Aid Soft Law on Beneficiaries: Annotation on an order of the General Court

  118-127

  Péter Staviczky

  Views:

  163

  The European Commission issues guidelines and other soft law instruments to define the compatibility conditions of State aid to be granted by Member States with the internal market. Although the soft law is only binding on the Commission it has not negligible indirect effect on the Member States state aid policy and thereby on other policies. So far it was not clear how much beneficiaries could find remedy at European Courts against the soft law issued by the Commission. The present article gives a description on the adoption of the new energy and environmental aid guidelines with the focus on the conditions related to aid to operating aid to energy generation from renewable energy sources in the context of the State Aid modernization initiative. A comparison to the previous rules was also made. Thereafter the article summarizes an order of the General Court issued in a procedure where an applicant has initiated action for annulment of the guidelines. The article also tries to draw some conclusions about the possibilities and limits of beneficiaries and Member States to question the legality of State aid soft law instruments at European Courts.

• The Regulation of Screening of Foreign Direct Investments in the European Union

  9-24

  Zoltán Vig

  Views:

  229

  This paper examines the framework and cooperation mechanisms set up by Regulation (EU) 2019/452 of the European Parliament and of the Council of 19 March 2019 establishing a framework for the screening of foreign direct investments into the Union. The Regulation merely gives a framework for the coordination of national legislation, and member states can still decide if they want to set up screening mechanisms and to screen foreign direct investments. The pandemic has accelerated these processes, and more and more European Union member states enacted legislation relating to the screening of foreign direct investments in strategic branches of the economy. The Commission has also issued a Guidance at the end of March 2020, in which it warns about the risk that the Coronavirus related economic shock might have on strategic industries, especially on healthcare related industries. At the same time, recognizing the importance of foreign direct investments for the economy, it pointed out in the Guidance the necessity to find a balance between the need for foreign capital and the protection of European Union strategic industries using appropriate screening tools.

• Principle of Environmental Integration – Thoughts on the 7th EU Environment Action Programme

  31-51

  Zsuzsanna Horváth

  Views:

  149

  Integration of environmental requirements into other policies is a priority objective of the new, 7th environmental action programme of the EU. Principle of environmental integration was developed by the international environmental policy; it was inserted into environmental policy principles and into provisions of the Founding Treaty at the establishment of the EC environmental policy. The aim of the environmental integration principle harmful environmental effects, thus to serve sustainable development. Objectives of the EU sustainable development and sustainable growth strategies cannot be realized without integration of environmental requirements: integration of economic, social and environmental aspects of development can ensure the establishment of a resource- efficient, competitive economy, free from environmental degradation, improvement of quality of human life, meeting the needs of present and future generations, and preservation of natural resources which serves as the fundament for development of the other two pillars. Environmental integration is a principle provided for in the Treaty on the Functioning of the European Union, binding the decision-makers and legislators of the EU and the Member States; failure of its application might lead to judicial review and annulment of an act.

• The Value of Personal Data in the Competition Law Assessment of the Facebook–WhatsApp Merger Case

  131-147

  Gábor Polyák

  Gábor Pataki

  Views:

  237

  The European Commission fined Facebook 110 million euros for giving misleading information within the merger procedure on acquiring the messaging service WhatsApp in 2014. The case reached a crossroad of competition law, data protection and consumer law. This was the first time the Commission imposed a fine on a company for inaccurate information since the merger regulation rules were established in 2004. Some authors criticized not only the Commission’s decision from 2017 which imposed the fine, but also the decision from 2014 in which the Commission had decided not to oppose the transaction. Some authors oppose tackling data collection issues through competition law, but some authors raise the question: is competition law enough to consider the case when personal data are involved, too? The controversial part of the decision is not about data protection law, but about the value of personal data from the perspective of competition law.