Keresés

Keresési eredmények

• Jogalkotási törekvések az európai polgárok összehangolt konzuli védelmének megteremtésére

  9-23

  Becánics Adrienn

  Megtekintések száma:

  210

  Az uniós polgárság létrejöttével az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Ahogyan tanúi lehetünk az Unió fejlődési folyamatának, úgy követhetjük nyomon nemcsak az állampolgárokra vonatkozó, a tagállamok között fennálló akadályok lebontását, de az állampolgárok harmadik országokban a tagállamok által közösen megvalósított védelmét is. Ez jelenti egyrészt az uniós tagállamok védelmének kiterjesztését valamennyi uniós polgárra, másrészt a tagállami védelmi szint össze- hangolásának fokozódó igényét és folyamatos megvalósulását. Az Unió vezényletével és a tagállamok végrehajtási mechanizmusával működtetett védelem számos tekintetben szorul azonban magyarázatra: diplomáciai vagy konzuli védelemről van szó valójában? Államközi vagy nemzeti szinten állapítják meg az állampolgárokat külföldön megillető védelmi jogosultságokat? Milyen jogi alapokon nyugszik annak lehetősége, hogy az állampolgárság szerinti állam konzuli fellépési kötelezettséget írjon elő a fogadó államban? Milyen eszközök állnak az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy a tagállamok számára fellépési kötelezettséget írjon elő? Ezen kérdések megválaszolása elkerülhetetlen az uniós polgárok számára nyújtott védelem tárgyalásához, s ezen kérdések tisztázása jelen tanulmány elsődleges célja is egyben.

• Then and now: laws on first and second generation biometric systems

  78-90

  Simó Ferenc Zoltán

  Megtekintések száma:

  364

  Habár a társadalom számára a biometrikus rendszerek kétségkívül nagy jelentőségűek és biztonságtechnikai szempontból tagadhatatlan előnyöket nyújtanak, nem szabad elfelejtenünk, hogy e rendszerek használatakor a magánszférát egyre fokozottabban érintő kockázatok jelenléte is kétségbevonhatatlan. Ezen kockázatok figyelembevétele és maguknak a rendszereknek az alapos és részletes ismerete szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a felmerülő problémák jogi megoldásai is követhessék a szinte feltartóztathatatlanul terjedő és fejlődő technológiákat. Minél több szektor szánja rá magát a biometrikus rendszerek használatára, annál markánsabban jelentkezhetnek a magánszférát érintő kockázatok is, például adatvédelmi, illetve kódolási problémákat illetően.

  Although the security benefits these technologies offer security benefits to our society, their widespread application can involves and clearly leads to serious legal issues and concerns, including technological encounters, disputes and grave concerns for individual citizens’ rights of privacy. Various forms of identification, such as driving licenses, passports, and other identity cards, are progressively being combined with biometric information used by ever-changing and more advanced systems. With no doubts, it can stated as well that the use of them will be spread to other sectors too. Therefore, It safe to assume that this noticeable prosperity of personal information will involve and ache for more advanced data protection measures, encryption technologies, and other safeguarding measures, both to inspire their acceptance and use by the civilian population and to keep this critical information from falling into the wrong hands.

• A felsőoktatás és a szabad mozgáshoz való jog az európai unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában

  134-156

  Bartha Ildikó

  Megtekintések száma:

  245

  A 20. század második fele és a 21. század eleje meghatározó jelentőséggel bírt az egyes államok felsőoktatási rendszerének formálódásában, illetve az európai egyetemek mai arculatának kialakulásában. Egymással párhuzamosan jelentkező hatások, háttérfolyamatok eredményeként a hagyományosan nemzetállami szinten szabályozott felsőoktatás egyfajta „európaizálódásának” folyamata zajlik; mindeközben pedig az európai egyetemek tevékenysége mind tartalmilag, mind szervezési kereteit tekintve átalakul.

• A 60 éves Európai Szociális Karta néhány proaktív dilemmája

  29-42

  Hajdú József

  Megtekintések száma:

  474

  Az Európai Szociális Karta az Európa Tanács emberi jogi egyezménye. 2021-ben 60 éve védi a gazdasági és szociális jogokat Európában. Az elmúlt hat évtizedben a Karta több módosításon esett át, melynek eredményeként cikkelyeinek száma bővült és a legújabb társadalmi kihívásokra is igyekezett reflektálni. Ugyanakkor továbbra is az Európa Tanács legalapvetőbb célkitűzéseinek kíván megfelelni és érvényt szerezni: az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmének, amelyek megvalósulásának egyik záloga a szociális jogok tiszteletben tartása. 60 évvel a Karta, és 30 évvel az ellenőrzési mechanizmus megreformálását szolgáló Torinói Jegyzőkönyv (1991) elfogadását követően az Egyezmény még mindig nem érte el teljes potenciálját. Ebben a cikkben a Karta két legismertebb ellenőrzési mechanizmusának működési dilemmái kerülnek vizsgálat alá, és néhány proaktív megoldás megfogalmazására kerül sor.

• A normák határozott megfogalmazásának problémája a büntetőjogban – A normavilágosság fogalma az Alkotmánybíróság döntéseiben és a bírói gyakorlatban

  37-59

  Ficsor Krisztina

  Megtekintések száma:

  495

  Jelen írásban a jogelmélet e funkcióját a büntetőjogban és a büntetőjogi bírói érvelésben megjelenő probléma megvilágításán keresztül mutatom be. Hogy miért, azt magyarázhatja a következő, Montesquieu-től származó megfontolás: „Azok az ismeretek, amelyeket az ember egyes országokban szerzett és másokban szerezhet azokra a leghelyesebb szabályokra vonatkozólag, amelyeket a büntető igazságszolgáltatásban követni kell, az emberiséget a világ minden egyéb dolgánál jobban érdeklik.”

  Ennek a különös érdeklődésnek több oka is lehet. A jogelmélet nézőpontjából azért tekinthető sajátosnak a büntetőjog, mert ez az a jogág, amely a legerősebbeszköz az állami hatalom kezében az emberek magatartásának irányítására, ezálta pedig az egyéni szabadság korlátozására, a kógens kötelezettségek teremtésére.A jogelmélet (és a politikai filozófia) egyik legfontosabb érdeklődési területe az állami autoritás és jogi kötelezettségteremtés fogalmi tisztázása, megalapozása, igazolása. A tételes jogágak közül a büntetőjog ehhez alapvető kiindulópontokat kínál.

  Ez a tanulmány a büntetőjogban és még inkább a büntető ítélkezésben megjelenő elméleti problémával foglalkozik: az úgynevezett normavilágosság problémájával. Bár számos büntető ítélet és alkotmánybírósági határozat foglalkozik a normavilágosság kérdésével, mindazonáltal kevés az olyan munka, amely elméleti szempontból tisztázná, hogy a fogalom mit jelent, és milyen igazolási alapokkal lehet alkalmazni a magyar gyakorlatban. A következőkben e fogalom elemzését az Alkotmánybíróság ítéleteinek elemzése segítségével és néhány bírósági határozatban megjelenő indokolás vizsgálatával végzem el.

• A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében

  113-127

  Pánovics Attila

  Megtekintések száma:

  406

  A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a környezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.

• Jogtörténeti áttekintés a muszlimok magyarországi helyzetéről

  11-23

  Hamza Gábor

  Megtekintések száma:

  197

  Jól ismert tény, hogy a magyarságnak, Magyarországnak, a Magyar Királyságnak (Regnum Hungariae) az iszlám világgal és vallással való kapcsolata évezredes múltra nyúlik vissza. E tanulmány közzétételének aktualitást ad a különböző kultúrák, vallások együttélésének az Európai Unión belül felmerülő, jogi vonatkozásban is igen jelentős kérdése. E tanulmány megírásával a szerző a jogtörténet szempontjából kíván az iszlám magyarországi helyzetéről áttekintést adni.

• Kockázatok és mellékhatások: az olasz alkotmánybíróság döntései a kötelező Covid-oltásokról

  102-127

  Horváth Attila

  Ungvári Álmos

  Megtekintések száma:

  391

  Az elmúlt években világszerte számos olyan bírósági és alkotmánybírósági döntés született, amely a pandémia során bevezetett alapjog-korlátozó intézkedések – ideértve a kötelező védőoltásokat is – jogszerűsége, illetve alkotmányossága tárgyában foglalt állást.  Olaszország – Ausztriát nem számítva – minden más európai országnál szélesebb körben írta elő az oltási kötelezettséget. Ráadásul az oltások felvételének hiányában a polgárok mindennapi életvitele olyan mértékben lehetetlenült el, hogy egyes szerzők már egyenesen de facto kötelező oltásról írtak. Az olasz alkotmánybíróság 2022. decemberében három határozatban bírálta el a kötelező oltások ellen irányuló beadványokat. Jelen tanulmány a jogszabályi környezet felvázolását és a kötelező Covid-oltásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetését követően ezen határozatok vizsgálatára vállalkozik, arra fókuszálva, hogy a testület milyen érvek mentén látta igazolhatónak a vakcinák felvételére kötelezést.

• A közérdekű munka szerepe a börtönnépesség csökkentésében: a finn tapasztalatok

  81-96

  Sipos Ferenc

  Megtekintések száma:

  263

  A 21. század úgy tűnik, hogy a büntetési nemek évszázada a büntetőjogban. Ahogyan a 19. század büntetőjogi gondolkodása a dogmatika köré csoportosult, annyira domináns kérdés ma – a folyamatosan változó jogi környezetben – a büntetési nemek kérdése. Az aktuális büntetőpolitikai törekvések nagy része a szabadságvesztés alternatíváinak kereséséről szól. Az elmúlt évszázadban a szabadságvesztés dominanciája megkérdőjelezhetetlen volt. A szabadságvesztés volt az úgynevezett jó büntetés, a deklarált büntetési célok is leginkább ehhez a büntetéshez illeszkednek. Napjainkban azonban a szabadságelvonással járó büntetésekkel, illetve azok nagyarányú alkalmazásával szemben, azok közismert hátrányai egyértelmű kétségeket ébresztenek.