Keresés

Keresési eredmények

• Az Ember és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága őslakos népekkel kapcsolatos joggyakorlata, különös tekintettel az Ogoni-ügyre

  127-143

  Marinkás György

  Megtekintések száma:

  260

  Jelen írás célja, hogy bemutassa azt a hosszú és küzdelmes munkát, amelynek eredményeként az őslakos népek jogai elismerést nyertek az afrikai emberi jogvédelmi mechanizmus keretein belül. A nehézségeket egyrészről az okozta, hogy az Ember és Népek Jogainak Afrikai Chartája (a továbbiakban: Afrikai Charta) expressis verbis nem utal az őslakos népekre, az a meglévő anyagi jogi normák evolutív értelmezése révén alkalmazható az ő esetükben. Másrészről, a gyarmati sorból frissen felszabadult államok féltve őrizték szuverenitásukat, ennek ékes bizonyítéka az Afrikai egységszervezet (a továbbiakban: AESZ) Chartájának 3. cikke, mely garantálja a belügyekbe való beavatkozás tilalmát, valamint az állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását.

• A DDoS-támadások büntetőjogi szabályozása az Egyesült Államokban, Európában és Magyarországon

  66-83

  Mezei Kitti

  Megtekintések száma:

  474

  Az internet többféle informatikai támadásnak nyújt lehetőséget, ezek közül a legrégebbi támadási formák közé tartozik a szolgáltatásmegtagadással járó, avagy túlterheléses támadás, a DDoS-támadás, amely a hálózat sebezhetőségét használja ki a megtámadott rendszerhez való hozzáférés nélkül. Elkövetésének száma, összetettsége évről évre növekvő tendenciát mutat, ami köszönhető annak, hogy egyszerűen és gyorsan végrehajtható, azonban egyszerűsége ellenére jelentős társadalmi, gazdasági és anyagi kárt képes okozni. Az elkövetést továbbá segíti az is, hogy az informatikai bűnözés egy szolgáltatásalapú iparággá nőtte ki magát az elmúlt években. A különböző online feketepiacokon keresztül könnyen hozzá lehet jutni a támadások alapját képező botnet infrastruktúrákhoz és egyéb eszközökhöz, mintegy szolgáltatásként.

  A tanulmány célja, hogy bemutassa először röviden a DDoS-támadások technikai alapját, majd a támadások mögött húzódó lehetséges motivációkat, ezt követően a büntetőjogi szabályozásra tér ki, különösen az Egyesült Államok Computer Fraud and Abuse Act (a továbbiakban: CFAA) rendelkezéseire, az Európai Unió fellépésére a botnetekkel szemben a 2013/40/EU irányelvet figyelembe véve, végül a hazai tényállásokra.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  296

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• A Szlovák Köztársaság ügyészsége – alkotmányos helyzet és törvényi szabályozás

  89-100

  Čentéš Jozef

  Megtekintések száma:

  162

  A szlovákiai ügyészség alkotmányos jogállása és törvényi szabályozása hosszú ideje vita tárgya. Az érdeklődés egyik oka kétségkívül az, hogy az ügyészség tevékenységének, hatáskörének szabályozása a szakmai és a laikus nyilvánosságot is érinti. A figyelem elsősorban az ügyészség alkotmányos helyzetére, az ügyészség egyes szintjei, továbbá az ügyészség és a közhatalom más szervei közötti viszonyokra, valamint a büntetőügyek területén érvényesülő, s azokon kívüli hatáskörre irányul. Ez a tanulmány is e viszonyok tisztázására, a Szlovák Köztársaság ügyészségére vonatkozó régi és újabb közjogi rendelkezések bemutatására vállalkozik.