Keresés

Keresési eredmények

• A főszerkesztő előszava

  6-7

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  225

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Harmonization of Arbitration Laws in some Asian and European Countries

  68-77

  Nirwal Gauri

  Megtekintések száma:

  162

  A tanulmány a belföldi és a nemzetközi választottbírósági szabályozás harmonizálásával foglalkozik egyes ázsiai és európai jogrendszerek példáján keresztül. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságot és a világkereskedelmet érintően több jelentős változás és globalizálódás ment végbe, ami egy eddiginél hatékonyabb vitarendezési mód iránti igényt is a felszínre hozott, amely a nemzetközi kereskedelemben az egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet. A nemzeti jogokban létező választottbírósági szabályozásnak a nemzetközi standardokkal szükségszerűen harmonizálnia kell. A tanulmány azonosítja és elemzi azokat a legfontosabb területeket a választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan, melyek a közrendi klauzulával összefüggésben gyakorlati nehézségeket okoznak.

  The present paper studies the relationship between domestic and international arbitration laws and the harmonization factor amongst some Asian and European jurisdictions. During the last decades, there has been a significant change and globalization in the world and with the expansion of businesses and trade a better dispute resolution mechanism is required in order to maintain the harmony in international trade. It has become a necessity to balance the domestic arbitration laws with the international ones. This brief paper identifies and comments on some of the areas where differences remain including differences in recognition and enforcement of arbitral awards in various jurisdictions over the public policy defence, and where further examination and research to reach and solve disputes amicably might be useful.

• Megjegyzések a büntethető gyermekkorúak kapcsán: A Pro Futuro 2014/1. számához

  140-143

  Sipos László

  Megtekintések száma:

  111

  A Pro Futuro legutóbbi számában jelent meg Pallagi Anikó egyetemi adjunktusnak (NKE) a gyermekkorúak büntethetőségével foglalkozó tanulmánya. A szerző többször is hivatkozik a magyarországi gyermekbűnözésről nyolc éve írt, az Ügyészek Lapjában megjelent tanulmányom megállapításaira. Sajnálatos módon azonban ezt pontatlanul, megállapításaimat és következtetéseimet félreértve teszi.

• Igényérvényesítési fórumrendszerek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények és az elhúzódó polgári perek okozta alapjogsérelmek tükrében

  90-110

  Boda Zoltán

  Megtekintések száma:

  130

  Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel, illetve az észszerű időn túli bírósági eljárások okozta alapjogsérelmekkel kapcsolatos igényérvényesítés egy rendkívül komplikált folyamat lehet, hiszen az elhelyezésből adódó sérelmek kapcsán a Bv. tv. szerinti nemperes eljárásban vagy személyiségi jogsértés miatti polgári perben, az elhúzódó (polgári) bírósági eljárás miatt szintén nemperes eljárásban, a túlmutató személyiségi jogsértés miatt pedig polgári perben kell fellépni. Ráadásul a jogvédelmet áthatja egyfajta dogmatikai bizonytalanság is, hiszen a büntetés-végrehajtási szabályok a polgári anyagi jog és eljárásjog szabályrendszerével találkozhatnak. Ebben az „útvesztőben” mindezen felül a felsőbírósági határozatok sem segítenek egyértelműen eligazodni. Az általam számba vett kérdések megválaszolása komoly dogmatikai vitákat szül, ezáltal kétségessé válik a lehetséges jogorvoslatok hatékonysága is.

• Többpólusú alapjogvédelmi rendszer a gyakorlatban – a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének tükrében

  120-141

  Szabó Zsuzsanna

  Megtekintések száma:

  139

  Az európai integráció politikai folyamattá szélesedésével az európai alkotmányos térség többszintűvé alakult. Ebben az alkotmányos térségben párhuzamos alkotmányként funkcionálnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az EU alapszerződéseinek alkotmányos értékű rendelkezései az Unió Alapjogi Chartájával együtt olvasva, valamint az uniós tagállamok alkotmányai. A jogrendszer differenciálódásával szükségképpen együtt jár az ún. normatorlódás, a normakonfliktusok számának növekedése, tekintettel arra, hogy egyes életviszonyokat – különösen az alapjogok vonatkozásában – több normacsoport is szabályoz. Az egyéni alapjogvédelem területén kínálkozó lehetőségeket így a három fórum együttműködése határozhatja meg. A nemzeti jogalkalmazókat elsősorban saját nemzeti alkotmányuk köti – a becsatornázott nemzetközi emberi jogi és alapjogi standardok módosíthatják ugyan a nemzeti jog alkalmazását, az alapjogvédelem végső fundamentuma azonban továbbra is a nemzeti jog és jogvédelem marad.

• A multifunkcionális és fenntartható mezőgazdaság európai modellje

  128-137

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  179

  Könyvismertető Käb Peter: Agrarrechtliche probleme einer multifunktionalen Landwirtschaft. Baden-Baden, Nomos, 2010. és  Eickstedt von Falkrembert: Vom Landwirt zum Landschaftspfleger: Umweltrechtliche Verhaltenssteuerung im Rahmen der Gemeinsamen Agrarpolitik am Beispiel des Akcerbaus. Baden-Baden, Nomos, 2010. című könyveiről. A Nomos kiadó sorozatának címe: Schriften zum Agrar-, Umwelt- und Verbraucherschutzrecht; az 58. és 61. kötetekről van szó.

• Egyházi egy százalék(ok)

  62-79

  Szilágyi Bernadett

  Megtekintések száma:

  98

  Az egyházak finanszírozására vonatkozóan többféle modell alakult ki az egyes államokban, melyet döntően meghatároz az adott ország állam–egyház viszonyrendszere. Közös pont azonban, hogy valamilyen módon, közvetve vagy közvetlenül valamennyi állam nyújt költségvetési támogatásokat a vallási közösségeknek. Az egyházak finanszírozási modelljei a legtöbb esetben, így magyarországon is komplex, sokcsatornás rendszert alkotnak. Hazánkban az egyházak támogatása számos költségvetési előirányzatból áll, az állam finanszírozza az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységét is.

• Egy elszalasztott lehetőség: a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete Nicaragua és Costa Rica környezetvédelmi vonatkozású jogvitájában

  181-199

  Bányai Orsolya

  Megtekintések száma:

  378

  A hágai Nemzetközi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 2015. december 16-án hozta meg ítéletét a Nicaragua által határ menti területeken végzett bizonyos tevékenységek (Costa Rica v. Nicaragua) és a San Juan folyó mellett épülő út ügyében (Nicaragua v. Costa Rica). Az eset egyike volt a napjainkban az ENSZ bírói fóruma előtt folyó környezetvédelmi vonatkozású jogvitáknak. A szakirodalomban nagy várakozásokkal tekintettek rá, kíváncsiak voltak arra, hogy a hágai testület az Uruguay folyón épített papírmalom, illetve az antarktiszi bálnavadászat ügyében hozott ítéletek után, a peres felek által előterjesztett, környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben hogyan foglal állást. Az alábbiakban én is az ítélet azon részeinek a bemutatására és értékelésére helyezem a hangsúlyt, amelyek a környezetvédelemhez kapcsolhatók. A tanulmány első három pontjában az ügy alapjául szolgáló tényeket, a pertörténetet, a jogi érvelés menetét és a konkrét döntéseket ismertetem, míg az ítélettel kapcsolatos meglátásaimat a jogi érvelés kritikájában, illetve az ügy jelentőségével kapcsolatos részben fogalmazom meg.

• Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan

  65-80

  Balogh Áron Péter

  Megtekintések száma:

  161

  A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több tekintetben is alapvető változást hozott a magyar kollektív munkajog rendszerében. A kollektív szerződések diszpozitív természetének a változása ezek közül az egyik legkiemelkedőbb, hiszen az új törvény kiszélesítette az eltérés lehetőségeit. A korábbi Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) általános jelleggel a munkavállalóknak kedvező irányban klaudikálóan kógens volt, azaz a kollektív szerződéssel a munkavállalók hátrányára nem lehetett eltérni a törvény szabályaitól. Ehhez képest az új törvény már nem tiltja – ezért egyúttal lehetővé is teszi – a munkavállalókra nézve a törvényben biztosított rendelkezéseknél kedvezőtlenebb kollektív szerződéses rendelkezések elfogadását. A jogszabály miniszteri indoklása kifejtette, hogy a rugalmasabb szabályozással szélesebb körű kollektív autonómiát kívánt biztosítani a munkaerőpiac szereplőinek, annak érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és más igényeihez szabadon igazíthassák a foglalkoztatás feltételeit, bizonyos törvényi korlátok mellett.

• A főszerkesztő előszava

  7-9

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  104

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  123

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  185

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• A szimbolikus jogalkotás a büntetőjogban

  173-189

  Skoda Gabriella

  Megtekintések száma:

  249

  A szimbolikus jogalkotás, azon belül pedig különösen a szimbolikus büntetőjog kérdéskörének tudományos mélységű feldolgozása csak szűkösen érhető tetten a hazai jogirodalomban. A fogalom ugyanakkor nem ismeretlen a hazai jogtudomány művelői körében, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy arra gyakran hivatkoznának, azt pedig még inkább nem, hogy egységes jelentéssel vagy tartalommal használnák a kifejezést. Jelen tanulmány első fejezetében kísérletet teszek egyféle fogalmi tisztázásra. Ennek során elsőként a német nyelvterületen már az 1980-as évek óta meglévő megközelítéseket próbálom lényegre törően bemutatni.

  Az azt követő alfejezetben, még a fogalmi meghatározás témakörén belül, igyekszem a teljességre törekedve hivatkozni azokra a hazai tanulmányokra, melyekben a szerzők – legalább – említik a szimbolikus jogalkotás kifejezést. Annak bemutatására koncentrálok, hogy a „szimbolikus jogalkotás”, illetve azon belül hangsúlyozottan a „szimbolikus büntetőjog” kifejezés milyen összefüggésben merül fel, és annak az adott szerző milyen jelentéstartalmat tulajdonít, illetve hogy azt a jogalkotás kritikájaként, vagy ellenkező előjellel, pozitív értelemben, előremutató jogalkotási aktusként értelmezi-e.

  A dolgozat második fejezetében megpróbálom bemutatni, hogy miért gondolom azt, hogy a büntetőjog egyrészt a maga teljességében, másrészt pedig egyes konkrét különös részi tényállásai kapcsán többféle megközelítésben is szimbolikus jogként értelmezhető. Rámutatok ezzel arra is, hogy a hivatkozott jogalkotási fejlemények milyen társadalmi-politikai légkörben, helyzetben következtek be, illetve a normák milyen feltételek között születtek meg. Szemléltetésként s egyben az elemzésben tett megállapítások alátámasztására aktuális és részletes statisztikai adatokat hozok fel.

• Balancing Work and Life: New Developments in the Field of Legal Protection of Workers

  25-44

  Zaccaria Márton Leó

  Megtekintések száma:

  171

  Jelen tanulmány a munka és a magánélet összehangolásának időszerű munkajogi kérdéseivel foglalkozik. A vizsgálat aktualitását az (EU) 2019/1158 irányelv adja, amely meglévő jogalkotási alapokra építkezve számos kérdésben jelentős újdonságot hoz e szabályozási területen, felfrissítve a gyermeket nevelő munkavállalókat érintő egyenlő foglalkoztatási kritériumrendszer kulcselemeit. A feldolgozott szabályozás illeszkedik a Szociális Jogok Európai Pillére által kijelölt magas szintű szociális, munkavállalói jogvédelmi irányvonalba, így a kidolgozásban e szempont is szerepet kap. Elemzésemben az új irányelv szabályozási hátterére, tárgyára, alapjogi kötődésére és a potenciálisan megerősödő munkavállalói jogvédelmet körülíró újabb irányelvi normákra koncentrálok. Ezek szintézise alapjén pedig következtetéseket vonok le az új szabályozás prognosztizálható jövőbeli hatásaira nézve.

  The present study deals with the current labour law questions of balancing work and private life. The topicality of the study is supported by Directive (EU) 2019/1158 which, built on the existing legislative basis, brings several novelties in this regulative area refreshing the key elements of the criteria of equal employment referring to the employees raising children. The researched regulation fits into the high level, socially motivated; worker-protection Directive designated by the European Pillar of Social Rights, consequently, this aspect also plays a role in elaboration. In my analysis, I concentrate on the regulative background, subject of the new Directive, as well as its connection to fundamental social rights and the new norms describing the potentially strengthening legal protection of workers. I draw conclusions based on their synthesis about the predictable future effects of the new regulation.

• A PPP mint gyűjtőfogalom

  62-78

  Varga Judit

  Megtekintések száma:

  121

  A PPP – Public-Private Partnership – napjainkra elterjedt, közismert fogalommá vált, mely legtöbbször a különböző infrastrukturális beruházásokkal összefüggésben hangzik el. Megkockáztatom, az is közismert tény, hogy e jogintézménynek számtalan típusa, alfaja létezik. Az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején indult hódító útjára a nyugati angolszász államokból, majd terjedt tovább a nyugat-európai kontinentális államokba, mely folyamatra az Európai Unió katalizátorhatást gyakorolt. A PPP a kelet-közép-európai államokba a 21. század elejére jutott el, amiben ezen államoknak az Unióhoz való csatlakozása meghatározó szerepet játszott. A kelet-közép-európai államokon kívül e jogi konstrukciót a 21. századra elsősorban a különböző nemzetközi szervezetek közvetítő tevékenysége okán kezdték alkalmazni a kevésbé fejlett afrikai és ázsiai államok alapvető infrastrukturális létesítményeinek kiépítésére, illetve fejlesztésére.

• A főszerkesztő előszava

  9-11

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  132

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló, 5-6 soros leírások (annotációk) formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata is.

• Editorial

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  192

  Folyóiratunk huszonegyedik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Szerkesztőségünk már a lap alapításakor célul tűzte ki, hogy időnként egy-egy angol nyelvű számot is megjelentet. 2019-ben végre lehetőségünk nyílt erre.

  The twenty-first issue of our journal is now in the hands of the esteemed Reader. Already at the start of the Pro Futuro, our editorial board set the goal of publishing issues in English from time to time. In 2019, we finally had the opportunity to do so.

• Múlt, jelen, jövő: merre tart a távoltartás?

  84-100

  Tóth Andrea Noémi

  Megtekintések száma:

  147

  A büntetőeljárási törvényt érintő kodifikációs munka többek között a hatékonyság, gyorsaság, egyszerűség, koherencia és célszerűség követelményeit szem előtt tartva folyik. Ennek kapcsán merül fel, hogy egyes, létező jogintézmények szerepét, hatékonyságát megvizsgáljuk, s a jövőre nézve – elsősorban az adekvátabb működés érdekében – konzekvenciákat vonjunk le, melyek a kodifikációs irányelvekhez igazodva a jogalkotási munkát is segítik. A távoltartás kapcsán is érdemes elvégezni ezt a vizsgálatot, hiszen a 2006-ban történő bevezetésétől kezdve a meglévők mellett mind újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnie, melyeket a gyakorlat és a vonatkozó nemzetközi, illetőleg európai uniós dokumentumok állítanak fel. Nemcsak a családon belüli erőszakkal szembeni fegyverként és az előzetes letartóztatás alternatívájaként funkcionálhat – hozzájárulva ezzel a bizonyítás sikerességéhez is –, hanem egyúttal része lehet annak a koncepciónak is, amelyet Magyarország európai uniós tagságából adódóan az európai védelmi határozatról, valamint az áldozatok jogairól szóló irányelvek átültetése, és a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedésekről szóló rendelet alkalmazása során kialakít.

• A jogalkotó emberképének hatása a jogértelmezésre – egy magyarországi kutatás tanulságai

  73-84

  Bencze Mátyás

  Megtekintések száma:

  93

  Az utóbbi közel 10 évben, a Phd-fokozatom megszerzését követően, figyelmem egyre inkább a bírói gyakorlat problémáinak a szociológiai módszerekkel történő elemzése felé fordult. Ennek egyik motivációja az volt, hogy 2005-ig gyakorló bíróként dolgoztam, és a jogalkalmazás hétköznapjai rengeteg „nyersanyaggal” láttak el az ítélkezés problémáit illetően, másrészt pedig az, hogy a magyar jogtudományban átfogó módon ekkor még nem foglalkoztak a joggyakorlat szociológiai elemzésével.

• A peres eljárás új kódexe – a fizetési meghagyásos eljárás nézőpontjából

  94-113

  Molnár Judit

  Megtekintések száma:

  108

  A kormány az 1952. évi, jelenleg is hatályos polgári perrendtartás hatálybalépését követő 60 év elteltével, 2013-ban határozta el egy új polgári perrendtartás megalkotását. Az új szabályozás legfontosabb célkitűzése, hogy az új polgári perrendtartás szervesen illeszkedjen a hazai jogi környezetbe, valamint megfeleljen az Európai Unió és nemzetközi szerződések által állított követelményrendszernek. Mindezeken belül egy 21. századi polgári perrendtartásnak reagálnia kell az alapjaiban megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyokra, az ezzel összefüggésben megjelenő anyagi és eljárásjogi jogszabályi környezet változásaira.

• A precíziós genomszerkesztés mezőgazdasági alkalmazásának szabályozási alapkérdései és az elővigyázatosság elve

  42-64

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  274

  A rohamosan fejlődő génmanipulációs technikák (génmódosítás, géntechnológiai módosítás) régóta viták kereszttüzében állnak, amit a jogi szabályozás alakulása is tükröz. A géntechnológiai módosítás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Géntv.) 2. § g) pontja szerint olyan eljárás, amely a gént vagy annak bármely részét kiemeli a sejtből és átülteti egy másik sejtbe, vagy szintetikus géneket, vagy génszakaszokat visz be valamely természetes szervezetbe, ami által a befogadó génállománya megváltozik. Mint alább látni fogjuk, az EU vonatkozó irányelve a génmódosítást (az eljárást) nem definiálja, ugyanakkor az eredményére (a génmódosított szervezetre, GMO-ra) ad egy meghatározást, s bizonyos technikákat felsorol, mint amelyek génmódosítást eredményeznek. A jogi definíció elsődleges funkciója mindkét esetben a szabályozás tárgyi hatályának kijelölése, ami álláspontom szerint nem a nemesítők és a biotechnológusok, hanem a jogtudomány, illetve a jogalkotó feladata. 

• Az európai földszabályozás aktuális kihívásai

  98-104

  Gyüre Annamária Csilla

  Megtekintések száma:

  128

  Könyvismertető Az európai földszabályozás aktuális kihívásai című könyvről. (Szerk.: Csák Csilla, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010.)

• A főszerkesztő előszava

  7-8

  Fodor László

  Megtekintések száma:

  106

  A főszerkesztő előszavában ismerteti az adott lapszám tartalmát, a cikkekről szóló 5-6 soros leírások formájában. A folyóiratot érintő, legújabb változások mellett itt kap helyet a hátsó borítón szereplő, latin mondás magyarázata.

• Indokolt újraszabályozás? A jogos védelem új szabályainak alkalmazhatósága az ítélkezési gyakorlatban

  129-147

  Deák Viktória

  Megtekintések száma:

  260

  A jogos védelem egyike jogunk legrégebbi s legnagyobb hagyományokkal rendelkező jogintézményeinek. jogos védelemre vonatkozó szabályokat már Szent István király törvényeiben is találhatunk, majd e jogintézmény részletes szabályozást nyert a tripartitumban, valamint az 1843-as javaslatban is. Jelen munkában a jogos védelemnek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: új Btk.) által hozott újításait vizsgálom abból a célból, hogy az ítélkezési gyakorlatot is figyelembe véve választ kaphassak arra a kérdésre, hogy egyáltalán indokolt volt-e a jogintézmény új Btk. szerinti újraszabályozása.