A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának évente kétszer megjelenő, jog- és államtudományi folyóirata. Alapítva a debreceni jogászképzés újraindításának 15. évében. Folyóiratunkat az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága 2013-ban „A” kategóriába sorolta.

Szerkesztőségünk címe: profuturo@law.unideb.hu

Aktuális felhívásaink:

2020-ban magyar és angol nyelvű kéziratokat is várunk.

  • Az online és nyomtatott kiadásban is megjelenő lap magyar nyelvű lapszámaiba folyamatosan lehet benyújtani a kéziratokat. Az online verzió a papír alapú lapszámtól független, íg

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának évente kétszer megjelenő, jog- és államtudományi folyóirata. Alapítva a debreceni jogászképzés újraindításának 15. évében. Folyóiratunkat az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága 2013-ban „A” kategóriába sorolta.

Szerkesztőségünk címe: profuturo@law.unideb.hu

Aktuális felhívásaink:

2020-ban magyar és angol nyelvű kéziratokat is várunk.

  • Az online és nyomtatott kiadásban is megjelenő lap magyar nyelvű lapszámaiba folyamatosan lehet benyújtani a kéziratokat. Az online verzió a papír alapú lapszámtól független, így a megjelenésre már a lektorálást követően sor kerülhet. Határidő:  folyamatos.
  • Angol nyelvű lapszámunkba várjuk a kéziratokat. Elméleti tárgyú és joggyakorlat-elemző tanulmányokat, recenziókat egyaránt közlünk az állam- és jogtudományok köréből. A megjelenésre befogadott angol nyelvű szövegek idegennyelvi lektorálására is sor kerül. A folyóirat online és papír alapon is megjelenik. Az online verzió a papír alapú lapszámtól független, így a megjelenésre már a lektorálást követően sor kerül. Határidő: angol nyelvű számhoz aktuálisan 2020. december 15. illetve folyamatos.

Aktuális szám

10. évf. , 2. szám (2020): Környezeti felelősség - tematikus szám

Megjelent november 26, 2020

##issue.tableOfContents##


A főszerkesztő előszava

A főszerkesztő előszava

Folyóiratunk huszonharmadik számát tartja kezében a tisztelt Olvasó. Ezúttal tíz szöveget közlünk, amelyek témájukat tekintve szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A környezeti (környezetvédelmi) felelősség problémakörét járjuk körül, különböző jogi, köz- illetve szakpolitikai megközelítések alkalmazásával. Első t...ematikus, sajátos szempont szerint szerkesztett lapszámunk ez, amelynek megszületésében vendégszerkesztő is közreműködött. A lapszám egyúttal az alapvető jogok biztosa jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesével, azaz a jövő nemzedékek szószólójával való együttműködésünk eredménye.

Teljes absztrakt mutatása
0
2

Jog- és államtudomány

Jogalkotási javaslat a jövő nemzedékek szószólójától

A környezeti felelősség alapvető szabályai rendelkezésre állnak, de a hatékony érvényesülés még számos feltétel jogi rendezését igényli. Mindezekre nézve egy komplex jogalkotási javaslatcsomagot készített a jövő nemzedékek szószólója, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően. A javaslat az EU k...rnyezeti felelősségi irányelvére (ELD) alapozódik, a meglévő felelősségi rendszer keretei között, a felelősséget szélesen értelmezve, a szennyező fizet elve teljes értelmében. Ide tartozik a pénzügyi biztosítékok szabályozása, az állami beavatkozás pénzügyi fedezetének megteremtése, az ingatlanhoz kapcsolódó környezeti felelősség érvényesítése, a környezeti adatok rendelkezésre állása és megfelelő hozzáférhetősége, a környezeti felelősség hatékonyabb kikényszerítése, valamint a felelősség érvényesítésének hatósági feltételei. A cél a valóban felelős környezethasználói magatartás elősegítése.

Teljes absztrakt mutatása
0
0
A környezeti felelősség irányelv hazai végrehajtásának tapasztalatai, felülvizsgálata, a jövőbeli változtatások iránya

A környezeti kárfelelősségről szóló uniós szekunder jogforrást, azaz a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló irányelvet a Tanács és az Európai Parlament közösen alkotta meg 2004-ben. Ugyan többször is módosításon esett át, az irányelv explicit célja a körn...yezeti felelősségre vonatkozó keretrendszer létrehozása a szennyező fizet elvének alapján, a környezeti károk megelőzése és felszámolása érdekében. A tanulmány áttekinti a 2004-es elfogadása és implementálása utáni legfontosabb hazai jogalkotási lépéseket és a jövőbeli szükséges teendőket is.

Teljes absztrakt mutatása
0
0
Sötét vizeken? A környezetvédelmi felelősség helye a környezetpolitika eszköztárában (szabályozásmódszertani és alapelvi kérdések)

A tanulmány kiindulópontja, hogy a környezetvédelmi felelősség nem csak az utólagos szankcionálás és a helyreállítás eszköze, hanem a megelőzés és az elővigyázatosság elveit egyaránt érvényesíti. A környezeti károkért való felelősség szabályait tágabb összefüggésben vizsgálja, és a környezetpolitika külön...böző eszközeit kapcsolja össze az alapelvekhez való viszonyuk bemutatásán és a környezetvédelem szabályozási módszereinek tipizálásán keresztül.

Teljes absztrakt mutatása
0
A természettudományos bizonytalanság szerepe a környezeti felelősség érvényesíthetőségében

A tanulmány a környezeti felelősség közjogi érvényesítésének szabályait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok és a jogalkalmazói gyakorlat az okozati kapcsolat bizonytalanságát hogyan kezeli, és egy szennyezéssel okozott károk feltárására és felszámolására vonatkozó felelősséget kire... telepíti. A tanulmány kiindulópontja, hogy a természettudomány eredményeinek bizonytalan mivolta kihat a környezeti felelősség érvényesíthetőségére, mivel egy szennyezés és annak forrása közötti okozati kapcsolatot nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. E cikk először a természettudományos bizonytalanság forrásait ismerteti, kitérve a bizonytalanság immanens jellegére. Majd bemutatja, hogy a kauzalitási bizonytalanságot hogyan kezeli a hatályos jogi szabályozás, végül javaslatokat tesz arra, hogy milyen jogalkotási lépések tennék méltányosabbá a környezeti felelősség telepítését olyan esetekben, amikor nem állapítható meg egyértelműen a kauzalitási kapcsolat a szennyezés és a szennyező között.

Teljes absztrakt mutatása
0
A civil szervezetek szerepe a környezeti felelősség érvényesítésében

A társadalmi részvétel lényeges eleme a környezeti problémák kezelésének. Az Aarhusi Egyezmény és az uniós jog is előírja, hogy a polgárok és a környezetvédő civil szervezetek számára garantálni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, amely magában foglalja a környezetvédő civil szervezetek és a körny...ezeti jog megsértése által közvetlenül érintett egyének kereshetőségi jogának a biztosítását. A környezeti felelősségről szóló irányelv értelmében a környezeti károk által kedvezőtlenül érintett személyek jogosultak arra, hogy az illetékes hatóságoktól intézkedés megtételét kérjék. A környezetvédelmi szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amelyekkel a környezetvédő civil szervezetek is szembesülnek az ahhoz szükséges kereshetőségi jog megszerzése során, hogy a környezeti ügyekben jogi eljárásokat indíthassanak.

Teljes absztrakt mutatása
0
Hős és antihős: Környezeti felelősség és pénzügyi szabályozás

Minél inkább kerül a környezeti politika a kormányzati (pénzügyi) politika homlokterébe, annál inkább érvényesülnek benne a kormányzást magát meghatározó érdekviszonyok. Az Európai Unió keretében ez mindenekelőtt úgy valósult meg eddig, hogy a tagállamok kormányzati politikai szerepe sok esetben inkább önmagáért v...alóan növekedett, és nem pedig a gyakran hivatkozott környezetvédelemre valóban való ösztönzés érdekében. A környezeti felelősség mintha a szebbik, a pénzügyi szabályozások valósága pedig az árnyasabb oldalát mutatná a tényleges kormányzati céloknak.

Teljes absztrakt mutatása
0
Az állam felelőssége a történeti károk kialakulásában, megelőzésében és kezelésében, a területek hasznosítására vonatkozó kitekintéssel

A tanulmány az állam felelősségére a történeti károkkal kapcsolatban egy sajátos új perspektívából tekint; a szennyezett területek területhasználati módjának meghatározására vonatkozó legújabb szabályozási eredmények tükrében (is) elemzi annak alkotmányos kereteit. Ennek érdekében röviden vázolja az állami fele...lősségi körbe tartozó kármentesítések történetét, eltérő szabályozási és intézményrendszeri korszakait napjainkig, illetve azt, hogy az épített környezet alakítása és védelme körében bevezetett, rozsdaövezeti akcióterületek új jogintézménye mennyiben reflektál erre a negyedszázados folyamatra.

Teljes absztrakt mutatása
0
Az összes folyóiratszám megtekintése