A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának évente kétszer megjelenő, jog- és államtudományi folyóirata. Alapítva a debreceni jogászképzés újraindításának 15. évében. Folyóiratunkat az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága 2013-ban „A” kategóriába sorolta, melyet a 2023-as felülvizsgálat során is fenntartott.

Az online és nyomtatott kiadásban is megjelenő lap magyar nyelvű lapszámaiba folyamatosan lehet benyújtani a kéziratokat. Az online verzió a papír alapú lapszámtól független, így az évi két lapszámba rendezett tanulmányok megjelenésére már a lektorálást követően sor kerülhet. Határidő: folyamatos.

Szerkesztőségünk címe: profuturo@law.unideb.hu.

Évf. 13 szám 2 (2023): A lapszám feltöltés alatt Aktuális szám

Megjelent December 20, 2023

issue.tableOfContents6696c52d41a19

Jog- és államtudomány

  • A cenzúra mint az állami dezinformáció elleni eszköz: az orosz–ukrán háború következményei a sajtószabadságra nézve
    Megtekintések száma:
    62

    Az Oroszországból származó dezinformációs kampányokat sok vita övezte az elmúlt években. A dezinformációnak a 2022 februárjában kezdődött orosz–ukrán háborúban is kulcsszerepe van. A kérdés folyamatosan napirenden van az utóbbi években az Európai Unióban is, így nem meglepő, hogy az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók a dezinformáció elleni fellépéssel is kiegészültek. A jelen tanulmány az orosz médiaszolgáltatókra irányuló, korábban példátlan tilalmat kívánja ismertetni, beleértve a rendelkezés által a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából okozott problémákat is. A tanulmány megvizsgálja különösen a határozat és a rendelet rendelkezéseit, amelyek megtiltják az érintett orosz médiaorgánumok terjesztését, valamint az uniós jogszabályok következményeit, majd a rendelkezéseket kritikai elemzés alá veti a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából, végül megvizsgálja az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteit.

  • Objektív felelősség és kiszámíthatóság: Az osztrák joggazdaságtani iskola a deliktuális felelősségről
    Megtekintések száma:
    56

    A cikk a joggazdaságtan osztrák iskolájának deliktuális felelősséggel, kártérítéssel kapcsolatos állításainak kritikai elemzésére vállalkozik. Áttekinti az osztrák iskola joggal kapcsolatos álláspontját. Azonosítja, hogy az osztrákok joggal szembeni elvárásait öt pont köré csoportosítva írhatjuk le. A pozitív jog legyen (i) absztrakt, (ii) egyszerű, (iii) kiszámítható, (iv) változzon kis lépésekben és (v) reflektáljon az informális társadalmi elvárásokra. Elemzésük szerint a deliktuális felelősség esetén ezen elvárásoknak egy az objektív felelősségből kiinduló rendszer sokkal jobban megfelelne, mint a vétkességre, felróhatóságra épülő kártérítési modell. A cikk ezt az állítást vitatja: nem egyértelmű, hogy egy objektív felelősségi rendszer kiszámíthatóbb lenne, illetve a társadalmi elvárásoknak jobban megfelelne.

  • A makroprudenciális hatóságok jogállása az Európai Unió tagállamaiban
    Megtekintések száma:
    43

    A tanulmány vizsgálat alá vonja a makroprudenciális igazgatás szervezeti keretének legfontosabb összetevőit az Európai Unió tagállamaiban. A makroprudenciális igazgatás szervezeti kialakítása a tagállamok kompetenciájába tartozik, amelyre tekintettel a tagállamok maguk is eltérő modellek köré csoportosíthatók. A tanulmány először bemutatja a tagállami makroprudenciális szervek jogállására vonatkozó nemzetközi és európai uniós előírásokat, ajánlásokat, majd összefoglalja a makroprudenciális szervek jogállásának alapvető, elméleti értelemben is releváns jellemzőit, bemutatja a tanulmány elemzési módszertanát, végül pedig elemzi a tagállami makroprudenciális szervek jogállásának jellemzőit a meghatározott módszertannak megfelelően. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális szervek alapvető jogállási elemeire vonatkozóan egységesítési törekvés fogalmazódik meg az Európai Unió makroprudenciális szerve részéről. Az intézményi keretek tartalmi egységesülésének folyamata azonban még kezdeti stádiumban van és az egyes tartalmi szempontok tekintetében változatos jogi megoldások azonosíthatóak. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális politika intézményi kerete eltérő formai sajátosságok mellett, kezdetben koordináltan egységesülő tartalmi pillérekkel, de erre adott eltérő jogi megoldásokkal írható le.

  • A pihenőidők az uniós munkajogban
    Megtekintések száma:
    33

    A tanulmány célja, hogy az uniós munkaidő-szabályok dilemmáit a pihenőidő újszerű nézőpontjából közelítse meg. Megvizsgálja a pihenőidő rendeltetését és természetét az uniós jogban, különös tekintettel az Európai Bíróságnak a MÁV-Start ügyben nemrégiben hozott ítéletére (C-477/21). Az elemzés kitér arra a kérdésre is, hogy a pihenőidőt a munkavállaló jogának vagy kötelezettségének kell-e tekinteni, és megvizsgálja a lecsatlakozáshoz való jog, mint önálló jogosultság lehetséges szerepét. Az elemzés néhány következtetéssel zárul.

Joggyakorlat

  • Eltérő bírói vélemények megjelenése a Kúria gyakorlatában
    Megtekintések száma:
    34

    E cikk a Kúria 2/2022. JEH számú jogegységi határozatát vizsgálja meg, különös tekintettel a jogegységet célzó határozatban megjelenő, eltérő véleményekre. Az elemzés célja, hogy rámutasson, a határozatban megfogalmazott, a rendelkező részhez kapcsolódó különvélemények és a többségi vélemény között fennálló különbségek hogyan gyakorolnak hatást a joggyakorlat alakulására. A cikk alapfeltevése, hogy a nehéz jogi esetekben a bírói álláspontok közti különbség oka a bírák eltérő elméleti meggyőződése. Megfigyelhető ugyanis, hogy másképpen érvel és értelmez jogszabályokat két olyan jogalkalmazó, akik egymástól eltérő felfogást vallanak magukénak olyan kardinális kérdésekben, mint a jog fogalma vagy a jog célja. A cikk a kvalitatív esetelemzés módszerét alkalmazva a döntés indokolásában megjelenő érveket vizsgálja.

Jogpolitika

  • A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten
    Megtekintések száma:
    56

    A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.