Keresés

Keresési eredmények

• Misszióból professzió: Bevezető gondolatok a szociális munka esszenciális elemeinek koncepcionális építkezéséről

  Miletics Marcell

  Megtekintések száma:

  121

  A jelen tanulmányban arra vállalkozom, hogy vázlatosan mutassam be a 19. század második felében az amerikai szociális munka missziójának megjelenését, majd az ebből formálódó professzió koncepcionális elemeinek építkezését. A citált, jellemzően amerikai szerzők választása szintén szűkre szabott, mindazonáltal feltevésem szerint hiteles képet adnak a professzió f ogalmi építkezéséről és megfelelően ábrázolják azt a fejlődési ívet, melyet a misszióból kiinduló, ma már hivatássá, és tudománnyá érett professzió az elmúlt 125 évben bejárt. Mindezen túl olyan kérdésekre is igyekszem válaszolni, mint például a jelenben hol húzódnak a hitbéli és a szakmai alapon történő segítségnyújtás határai, mit jelent a professzionalizmus egy vallási közösségben, vagy egyházon belül végzett szociális munkában, és mi szükséges a spiritualitás mind jobb szakmai integrációjához.

• Pillanatképek a szociális munkások képzéséről a tanfolyamoktól a diplomát adó képzésekig

  Balogh Erzsébet

  Rusinné Fedor Anita

  Megtekintések száma:

  100

  Tanulmányunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk a magyarországi szociálismunkás- képzés korábbi fejlődésének állomásait. Ugyanakkor a képzés fejlődésének felvázolásakor néhány helyen nem tekintünk el a szociálismunkás-szakma alakulásának bemutatásától sem, hiszen egyik nélkül nincs a másik sem, elég, ha csak a Hilscher Rezső vezette settlement mozgalomra gondolunk. A történeti bemutatást nem kezdjük a történelemben sokáig visszamenve, hanem törekedtünk egy olyan kezdeti időpontot választani kiindulásnak, mely meghatározó szerepet töltött be a szakma és a képzés alakulásában. Célunk annak feltérképezése, hogy akár egy új szociálismunkás-képzésfejlesztés kidolgozásával, hogyan tudnánk elősegíteni a szociális munkásoknak, a szociális szakma egyik fontos képviselőjének, a társadalomban állandóan jelen lévő problémákra való gyors, szakszerű reagálását. Azért tartjuk fontosnak a képzés történeti alakulásának megismerését, hogy azokból a megfelelő tanulságokat levonva – ez viszont már egy következő tanulmány témája − is elősegítsük a hatékony képzésfejlesztést. Jelen tanulmányunkban tehát csupán arra vállalkozunk, hogy bemutatjuk a felsőfokú képzéssé válásáig megtett út fontos eseményeit.

• Szociális munka és hatalom. Széljegyzetek Krémer Balázs vitairatához

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  189

  Ebben az írásban széljegyzeteket füzök Krémer Balázs vitairatához. Kollégám írásában a szociális munkás szakma identitáskrízisét a hivatás hatalomhoz fűződő kapcsolatával hozta összefüggésbe. A vitairat megállapításaival egyetértek. Megjegyzéseimmel igyekszem egyrészt némiképp tágítani a kérdés tárgyalásának nézőpontját történeti és nemzetközi tapasztalatok felidézésével, másrészt alátámasztom a tanulmány megállapításait e megállapítások más olvasatának felvillantásával.

• Gyorsjelentés munkahelyi veszélyekről és biztonságról a szociális munkában

  Szoboszlai Katalin

  Pataki Éva

  Megtekintések száma:

  91

  Munkahelyi kockázatról és biztonságról keveset beszélünk a szociális munkában, éppen ezért utána jártunk a témának. Hazai és nemzetközi vonatkozásokban néztük meg, hogyan jelentkeznek és kiket érintenek a munkahelyi veszélyek, az ügyfélagresszió és a munkahelyi bántalmazás. Felmérésünket a Szociális Szakmai Szövetség kérdőívével végeztük, ami a válaszok alapján élénk érdeklődésre tartott számot a szakmában dolgozók körében. A válaszokból kiderült, hogy a szakemberek veszélyes helyzetekre, amelyek a szociális munka minden területén előfordulnak, nincsenek felkészülve. A hazai és a nemzetközi kutatási adatok és szakmai anyagok alapján megállapíthatjuk, hogy a biztonságos munkahely és munkavégzés érdekében feladatai vannak a jogalkotónak, a szakmának, a képzésnek, az intézményeknek és maguknak a szakembereknek is. Szükség van olyan szakmai minimumokra, amelyek növelik a biztonságot a munkahelyeken és a szociális munkában. Ennek kidolgozásához felhasználhatóak a nemzetközi sztenderdek és a hazai tapasztalatok. Egy ilyen protokoll alapja lehet a téma oktatásának és további szakterületspecifikus részletszabályok kidolgozásának.

• Az elhívás: a szociális munka gyakorlatának spirituális modellje

  Hugen Beryl

  Megtekintések száma:

  104

  Pályaválasztása során sok keresztény hallgató találja a szociális munkát vallásos hitével összeegyeztethetőnek. De nem sok idő kell ahhoz, hogy szociális munkás képzésük során ezek a hallgatók elkezdjék felismerni a sokrétű feszültséget, ami a vallásos hitük, a szolgálatok lelkülete és a szociális munkás hivatás világi értékei között mutatkozik. Ebben a tanulmányban szeretném körülírni, vagy pontosabban újból bevezetni az elhívás vallásos modelljét, ahogy azt a keresztény szociális munkások használják manapság, és használták a múltban, hogy összekössék a keresztény hitet a professzionális szociális munka gyakorlatával.

• A romániai szociális munka történelmi és társadalmi kontextusa

  Szabó Béla

  Megtekintések száma:

  218

  Kívülálló elemzők gyakran jellemzik régiónk (Kelet-Európa vagy Közép-Kelet-Európa) országait együttes egészként. Ilyen megközelítések tapasztalhatóak nemcsak gazdasági és politikai témakörökben, hanem társadalmi vonatkozásban is. A vidék sajátosságait jobban ismerő helyi szakértők viszont érzékelik azokat az árnyalatokat és különbségeket, amelyek sajátos jellemzőivé váltak egy-egy országnak. Jelen írás a romániai szociális munka történelmi és társadalmi kontextusát kívánja feltárni, melyek meghatározzák a szakma jelenlegi helyét és szerepét. Nyilvánvaló, hogy a szakma hosszú fejlődési útvonalat tett meg az utóbbi három évtizedben, amióta gyakorlatilag újjászületett, de ahogyan a záró részben is hangsúlyozódik, sok szervezési gond vár még megoldásra.

• Reflections on six decades of professional social work fundamental principles for social workers

  Lawson Thomas R.

  Megtekintések száma:

  124

  What principles have I found to exist over my six decades of social work that are central to the profession and are still applicable in today’s complex world?  What has guided social work in its quest to address the myriad, ever changing and most difficult problems facing our societies irrespective of the continent or country?  In my professional journey these practice guides can be synthesized into 13 basic principles that can serve as a strong foundation and are still highly useful today. In my over 55 years as a professional social worker, studying the individuals and writers who were seminal to the profession to those who emerged during the mid-20^th century, certain principles emerged.  These principles arose from both practice and academic areas and have provided grounding and guidance that has led to the successful delivery of social work irrespective of the decade or location.

• A szociális életpályamodellel kapcsolatos dilemmák

  Csoba Judit

  Oláh Eszter

  Maszlag Fanni

  Megtekintések száma:

  334

  A szociális ágazat az elmúlt évtizedek kedvezőtlen változásainak hatására számos vonatkozásban válságba jutott. A működésképtelenség határát jelentő hiány van szakképzett szociális munkásokból, nagy a fluktuáció, bizonytalanok a munkakörülmények, folyamatosan csökkennek az ágazatban felhasználható források. Így a humánerőforrás fejlesztése napjainkra kényszerítő szükségletté vált.

  A szociális életpályamodell – más ágazatokat érintő karriermodellhez hasonlóan – hozzájárulhatna a szociális ágazat humánerőforrásának fejlesztéséhez, a szociális intézmények és szolgáltatások hatékony működéséhez. Az életpályamodellel kapcsolatban azonban a szakmát jelentősen megosztó dilemmák alakultak ki az elmúlt években.

  Tanulmányunkban ezeknek a dilemmáknak a feltárására vállalkoztunk és kutatásunkban a fókuszcsoportos interjú módszerét alkalmazva arra kerestük a választ, hogy a szociális szakemberek hogyan vélekednek a lassan egy évtizede formálódó életpályamodellről. Támogatnák-e és ha igen, milyen feltételekkel a karriermodell bevezetését, és milyen eszköztárat emelnének be a modellbe a szektor hatékonyságának és a munkavállalók életminőségének javítása érdekében.

  Kutatásunk azt mutatja, hogy a szociális ágazat munkavállalói a korszerű életpályamodell meghatározó elemei közül az egzisztenciális biztonságot garantáló, stabil és kiszámítható illetmény- és ösztönzőrendszert emelték ki, és új – az életpályamodellekben többnyire nem állandósult – elemként jelent meg a várakozások között a munkafeltételek garantálása. Mindemellett a megkérdezettek többsége fenntartásokkal fogadná az ágazatban a teljesítményértékelési rendszer bevezetését és a teljesítménymenedzsment alkalmazását.

  Csupán egy kisebbsége érvelt a karriermenedzsment, a minőségi munkát és szakmai innovációt elismerő értékelési rendszer és a humánerőforrás fejlődését támogató szolgáltatási rendszer mellett.

• A tét a jövő

  Mikula Zsolt

  Megtekintések száma:

  9

  Pontsho James Mmadi: A Reason for choosing social work as profession: a case study of prospective students at the University of Limpopo

• „Mást tudnék csinálni, de hogy nem szeretném, az biztos!” Szociális munkások 2006-tól 2017-ig

  Vass Balázs Ákos

  Megtekintések száma:

  135

  Hogyan élik meg a szociális munkások munkájukat a mindennapokban? Milyen változásokon keresztül alakul a pályájuk? A válaszokhoz egy nagyváros 13 szociális munkásának megkérdezésével próbáltam közelebb kerülni 2006-ban és 2016–2017-ben.

  Az interjúalanyok számos munkahelyváltáson és kisebb változásokon mentek keresztül. Többségüknél a munkával kapcsolatos attitűdváltozások voltak megragadhatók, kisebb részüknél tartósabb belső változások. Megfogalmaztak változásokat a szakma, a társadalom vonatkozásában is. Szinte mindegyikük úgy érzi, a szakmában el tudna helyezkedni akár a külső lehetőségek, akár személyes kvalitásaik miatt.

  Az eredmények hozzájárulhatnak annak a pályaképnek az árnyalásához, melyről globálisabb információkat utoljára a képzés során kaptunk.

• A szociális munkás és a hatalom – válasz Krémer Balázs cikkére

  Meleg Sándor

  Megtekintések száma:

  265

  A cikk válasz Krémer Balázs „A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé Vitairat a szociális munka válságáról” című írására és az ahhoz kapcsolódó online szakmai vitára. Írásomban összefoglalom a meglátásaimat a szociális munka magyarországi történelmi-társadalmi beágyazottságával kapcsolatban, kitérve a szociálpolitika és a személyorientált szociális munka látszólagos ellentétére, az improvizatív és sztenderdizált szociális munka ellentétére, a kliensek irányításának jelenségére és az empowerment szociális szakmára értelmezésére.

• Trends in social work in the 21st century

  Lorenz Walter

  Megtekintések száma:

  2

  A szociális munka professzionalizálódásának legfontosabb fejlődési irányainak történelmi és jelenkori áttekintése bemutatja a szociális munka és a politikai körülmények bonyolult összefonódását. A jelenlegi helyzetet éles polaritások jellemzik, amint azt a háborúk, járványok, gazdasági és éghajlati válságok leküzdésének látszólag megoldhatatlan dilemmái is mutatják. Ezek a polaritások a társadalmak szociális dimenziójának szisztematikus leépülését jelzik, főként a neoliberális politika révén, amely központi kihívást jelent a szociális munka és annak szakmai társadalmi felhatalmazása számára. A szociális munkások tapasztalatai a kettősséggel való szembenézésben és a modernitás polarizáló tendenciáinak dialektikus kezelésében "köztes szakmaként" kínálnak átalakító lehetőségeket a jelenkori globális dilemmák kezelésére a szociális munka alapvető kompetenciáinak megerősítésén keresztül, amit példákkal illusztrálunk.

• A szociális munka etika oktatása

  Ternay Andrea

  Megtekintések száma:

  227

  Hogyan jelenik meg az etika oktatása a szociális munkás képzésben és ez mennyire elegendő? Erre a kérdésfeltevésre épül ez az írás. Dolgozatomban a témát igyekeztem több oldalról megközelíteni. Egyrészt kérdőíveket készítettem különböző szociális munkás képzésekben résztvevő alapszakos diákokkal. Másrészt interjúkat készítettem diákokkal, pályakezdőkkel, illetve a képzésekben résztvevő oktatókkal. Végül átnéztem a különböző képzések tanterveit, olyan tantárgyakat keresve, amelyek a nevéből kiderülne, hogy kifejezetten a szociális munka etika vonatkozásait tartalmazza.
  Hogy miért is olyan fontos ez a téma? Azért, mert a szociális munka egy emberjogi szakma, ami nem csak arra törekszik, hogy a társadalom az emberi jogokat tiszteletben tartsa, hanem ezeknek a jogoknak a megfelelő érvényesítésére és megvalósítására is törekszik. Sőt az is feladata, hogy alakítsa és védje az alapvető emberi jogokat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a szociális munkások ismerik az Etikai Kódexet és a szakmai értékeket, amik a szakmai kompetencia alapvető részei.
  A kutatás alapján arra jutottam, hogy bár van valamiféle szaketika oktatás az egyetemeken és főiskolákon, ez mégsem elegendő, mert vannak – még ha nem is olyan sokan, mint azt gondoltam –, akik nem ismerik pontosan az Etikai Kódexet, nem hallottak az Etikai Kollégiumról, nem tudják hova fordulhatnak nehézség esetén, nem biztosak abban mi etikus, és nem feltétlenül ismerik fel a dilemmákat.

• A hatalom szociális munkásától a szociális munka hatalma felé

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  886

  Ebben az írásban a szociális munka és a szociális munkások hatalmi viszonyait tekintem át. A szakma születésekor meghatározó volt az a felvilágosult abszolutista politikai hatalmi berendezkedés, amely nagy szabadságot, kreatív lehetőségeket teremtett azért, hogy a szociális munkások járuljanak hozzá a társadalmi krízis enyhítéséhez. Ezeknek a szociális munka meg is akart, meg is tudott felelni. A felfelé igazodó hatalmi orientáció sajátos szakmai működésmódot teremtett a rögtönzött, improvizált megoldásokban, az ügyfelek más közszolgálatokhoz való továbbpasszolásában, információk és források brókerkedésében. E berendezkedésben az ügyfelek, a kliensek szociális munkásokra gyakorolt hatalma háttérbe szorult. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a politikai hatalom konfrontatívabbá, a szociális kérdést erővel megoldani igyekvővé válása súlyos válságot eredményezett a szociális munka világában.

• A magyarországi szociálismunka-kutatások néhány kontextusban

  Budai István

  Szöllősi Gábor

  Megtekintések száma:

  524

  A tanulmány keretében a szerzők arra keresik a választ, hogy a szociális munka mai magyarországi kutatása mennyiben elméleti és/vagy gyakorlati jellegű, és hogy ennek alapján mi a szerepe a szakmában jelen lévő elmélet és a gyakorlat közötti távolság („szakadék”) fennmaradásában? Az írás összehasonlító elemzés keretében vizsgálja a szociális munka hazai kutatását, melynek elméleti alapját szociális munka gyakorlati kutatására, illetve a szociális munka tudásaira vonatkozó – a szerzők korábbi írásaiban feltárt – nézőpontok jelentik. A vizsgálat empirikus alapját pedig a hazai kutatásokat jelenleg általában reprezentáló „Tudományos gondolkodás és kutatás szerepe a szociális munkában” című, kétrészes kötet írásainak analízise szolgáltatja. Az elemzés azt jelzi, hogy a szociális munka hazai kutatása az elmélettől a gyakorlatig terjedő skálán vizsgálódik, ugyanakkor kevésbé jellemzőek a gyakorló szociális munkások részvételét involváló, illetve a gyakorlati tudást vizsgáló és kiszolgáló gyakorlati kutatások.

• A szélsőjobboldal befolyása a németországi szociális munkára: Szisztematikus támadások és napi eltolódások

  Wéber Júlia

  Gille Christoph

  Krüger Christine

  Megtekintések száma:

  155

  Két német szövetségi államban (NRW 2019, MV 2020-21) végzett feltáró tanulmányok azt a kérdést vizsgálták, hogy a szélsőjobboldal hatással van-e a szociális munkára, és ha igen, milyen módon. A szélsőjobboldal Európa-szerte növekvő befolyásának (1) és a szociális munkához való viszonyának bevezetése (2) után a regionális összefüggések rövid felvázolása (3) és a két tanulmány módszertani megközelítése (4) kerül leírásra. Az általános eredmények bemutatása (5) és a központi kategóriák részletesebb ismertetése (6) után, a befolyások szociális munkára gyakorolt hatásának összegzése (7), valamint a szociális munkára vonatkozó következmények kerülnek megvitatásra (8).

  Az eredmények azt mutatják, hogy a hatások mindkét vizsgált német tartomány összes régiójában a szociális munka minden területén megtalálhatók. A szélsőjobboldal saját szociális szolgáltatásai a karitatív tevékenységeket politikai üzenetekké instrumentalizálják, és a zárt szcénákban szervezett oktatási programok nagy folyamatossággal léteznek. A külső befolyásolásra tett kísérletek – különösen a politikai szereplők részéről – megnövekedtek, és egyes esetekben drasztikus, akár tömeges fenyegetésekig és fizikai támadásokig terjedő jelleget öltöttek. Végezetül az eredmények a szakmai szociális munkán belüli elmozdulásokra is rámutatnak. Ezek antidemokratikus és inhumánus gyakorlatokban, valamint konkrét kirekesztésekben tükröződnek. Az eredmények alapján fontosnak tűnik a szélsőjobboldali hatások láthatóvá tétele, és olyan intézményesített válaszok közös, szakmán belüli megfogalmazása, amelyek hatékonynak bizonyulnak a támadásokkal szemben.

• A szociális munkások munkahelyi biztonságáról, a kockázatokról és a szakma identitáskríziséről

  Kozma Judit

  Megtekintések száma:

  1198

  Ezt az írást már évek óta igyekszem befejezni. Akkor kezdtem, amikor 2018 nyarán egy, a devizahitel nem fizetése miatt kilakoltatás előtt álló háromgyermekes családapa meggyilkolta egyik kollégánkat, az egyetlen embert, aki a kilátástalan helyzetben megpróbált tenni valamit érte. Kezdetben a szociális munkások munkahelyi biztonságáról, és annak erősítési lehetőségeiről akartam írni. Meghívtak egy szakértői bizottságba, amelynek az lenne a célja, hogy ajánlásokat dolgozzon ki e tárgyban. A szakértői vélemény írása közben, mint rendes szociális munkás, igyekeztem átgondolni, hogy milyen kockázatok fenyegetik kollégáinkat a mindennapi munkában. Ekkor viszont azt is át kellett gondolnom, hogy mit tehetünk, vagy egyáltalában ki és mit tehet e kockázatok orvoslásért vagy legalább kontroll alatt tartásáért. Arra is rájöttem, hogy mennyit ér egy intervenció, ami nem érinti a legsúlyosabb kockázatokat, csak ajánlásokat fogalmaz meg a kollégáknak, hogy mit tegyenek, ha például a gyermekétől megfosztott apa baltát lóbálva jelenik meg az irodában. Ráadásul az intervencióknak is van ára. Milyen is lehet az a szociális segítő munka, amiben nincsenek intim tanácsadó szobák, van viszont őrző-védő személyzet, pánikgomb, paprika spray, “hivatalos személy!” felirat, és így tovább. Továbbá részt vettem abban a szakértői csoportban, aminek első jelentése egy súlyos műhiba ügyről ugyanebben a számban jelenik meg. És ezután jött a koronavírus-járvány. Most pedig befejeztem a tanulmányt, ami tulajdonképpen a hivatásunk válságáról és a lehetséges teendőkről szól.