Search

Search Results

• A szociális szakma és a társadalmi környezet − gondolatok egy vita kapcsán

  Views:

  256

  Írásom célkitűzése az Esély című folyóirat 2014/3. számában a szociális szakma és a társadalmi környezet témában megjelent írásokra való reflektálás, aktuális vajdasági események és a szakmában eltöltött több mint két évtizedes tapasztalatok alapján. Bár Szerbia és Magyarország szociális védelmi rendszere különböző, a szakma képviselői ugyanazon problémákkal és nehézségekkel találják magukat szemben mindkét országban. A cikk központi témája a morális válság jelenléte a szakmában, a szociális munkások énképe, valamint a szociális munka színvonala és presztízse. Hogy valóban van-e válság a szociális munkában vagy sem, az vitatható. Az azonban biztos, hogy probléma van a szociális munka kialakult gyakorlatával. Véleményem szerint paradigmaváltás van folyamatban a szociális munkában, az ügyfélközpontúságról lassan áttérünk az adminisztrációközpontúságra. Egyre kevesebb időt szentelünk az ügyfélnek, egyre kevesebb az esetmegbeszélés és a segítő beszélgetés, a konzultáció, egyre kevesebb idő jut a szakma valódi értékeinek megvalósítására. Munkámban ennek okaira keresem a választ.

  ---

• A szakmai identitás, mint a szociálismunkás-képzés egyik kulcskérdése

  Views:

  937

  Social worker identity development is a key to helpers’ effectiveness. Institutions of higher education have their own systems to assess knowledge and skills. Measuring attitudes, and emerging autonomy and responsibility remains a challenge, though the developmental level of these latter components are fundamental to the motivations and reflectivity of the practitioner.  Identity Structure Analysis is a method to explore the main elements of professional identity, identity formation and dynamics. Our sample included 57 social work practitioners. Our results indicate that a degree in social work, research and critical thinking were considered of secondary importance as compared to continuous professional development opportunities.  Self-awareness trainings and clinical supervision were identified as key training resources. Based on our results, curriculum development should include considerations on professional identity development. Continuing professional education, trainings, mentoring, and clinical supervision are essential resources for social worker practitioners during their career.

• The usefulness of the sources of formal and informal support in the context of the needs of families with children with disabilities

  Ondrej Botek

  Nadezda Kovalcikova

  Views:

  176

  Background: A child’s disability changes the family and has an impact on the quality of life of all its members. Consequently, the family’s needs change as well, especially when it comes to their need for support.

  Goal: The goal of this study was to map how families with children with disabilities perceive the usefulness of the sources of formal and informal support in the context of family needs, as very important feedback for social work and social policy as major actors in formal support.

  Methods: The study was conducted using a quantitative research strategy. The relevant data was acquired using two standardized questionnaires – The Family Support Scale (FSS) by authors Dunst, Jenkins and Trivette (1984) and The Family Needs Survey by authors Bailey and Simeonsson (1988). The sample of respondents was comprised of 493 parents of children with disabilities, out of which there was a much larger number of women – mothers (N= 427) than men – fathers (N= 66).

  Results: The results of the study suggest that for families with children with disabilities, the most dominant need is the support from their relatives, while they also feel an increased need for finances. In terms of the perception of the usefulness of sources, informal support was more dominant, and the support of a husband / wife / partner and close relatives was determined the most useful. The study proved the existence of various statistically significant links, such as the link between informal support in the form of parent groups, financial needs, and the need for support from the community.

  Conclusion: The study proved an important fact – that whichever kind of formal, but mainly informal support has a direct influence on the extent of the satisfaction of needs. The presence and usefulness of sources of support positively impacts the satisfaction of family needs.

• Az iskolai szociális munka hazai repertóriuma

  Views:

  234

  Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység újbóli bevezetését segítendő összeállítás áttekintést nyújt a hazai publikációk, szakirodalom, jogszabályok, kutatások és szakirányú továbbképzések palettájáról az iskolai szociális munka tárgyában.

• Az együttműködés a szociális munka egyik kulcsa és eszköze

  Views:

  935

  Starting out from the relevant international and Hungarian literature and current Hungarian social work practice this study examines the different aspects of cooperation. The reasoning for cooperation one of the main part of professional helping activity follows in context of the ideas and international definition of social work. The key elements viewed in a system represent the areas of interaction with so-called inter-model and cooperation is demonstrated as a key-competence for social worker. The qualitative aspects of cooperation are discussed: such as its dynamics, learn ability, map for development, community and interprofessional characters and finally the difficulties that may hinder cooperation.

• Szakmai életutak az ifjúsági munkában: Katona Mária

  László Tóbiás

  Views:

  174

  Ifjúsági munkások szakmai életútját bemutató interjúsorozatunk harmadik darabja Katona Máriával készült, aki Békéscsabán és Debrecenben dolgozott ifjúsági munkásként. Közművelődési diplomával lépett a szakmába 1980-ban. Első két munkahelyén KISZ-klubot vezetett, bár ő maga már a főiskolán kilépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségből. A Kossuth Egyetem Közművelődési Titkárságán végzett munkájából már nem a művelődésszervezést, hanem a közösségek támogatását látja elsődlegesnek. Már első munkahelyén kapcsolatba lépett a közösségszervezők körével. Élete két szakaszában is formálója volt az ifjúságpolitikának. Előbb a rendszerváltást megelőző években, amikor a megyei tanács ifjúsági osztálya két munkatársa egyikeként részese volt az ifjúsággal kapcsolatos állami szerepek keresésének, megyei nemzetközi kapcsolatok megteremtésének. Másodszor pedig 2000–2013 között, amikor az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetőjeként a Regionális Ifjúsági Tanács titkáraként is dolgozott, javaslattevői és megvalósítói feladatkörökkel. Mindkét esetben központi költségvetési forrás adott játékteret. Katona Máriának szerepe volt abban, hogy a régióban egyedi kezdeményezések is megvalósultak. Amikor 2013-ban felszámolták a regionális ifjúsági szolgáltató irodákat, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei módszertani munkatársa lett. A segítő szakmák indulása idején tagja volt a humán szolgáltatások megteremtésén dolgozó körnek, de soha nem gondolta, hogy a szociális munkára cserélné az ifjúsági munkát.

• Ha egy ló nem akarja húzni a szekeret

  Views:

  32

  Recenzió
  Sebály Bernadett−Vojtonovszki Bálint A hatalom társadalma vagy a társadalom hatalma − A közösségszervezés alapjai c. könyvéről. Ford.: Nagy Nikoletta. Budapest, Napvilág Kiadó, 2016. c. könyvről

• Hajléktalanság és szexualitás: Egy vizsgálat eredményei

  Views:

  148

  Írásom talán napjainkban kevésbé megmunkált kérdéskörrel foglalkozik, vagyis a hajléktalanság és a szexualitás kapcsolatával, hogyanlétével. Az idézet, amelyet választottam, egy amerikai írónőtől származik, elgondolkodtatott annak sokféle olvasatáról. Korlátozás egy párkapcsolatban, korlátozás egy intézményben, korlátozás akár egy segítő kapcsolatban. Számos olyan kérdés és gondolat, mely foglalkoztat(hat) a mindennapi életünk és munkánk során. A következőkben egy pillanatképet próbálok adni néhány kisebb vizsgálati eredmény segítségével, mely a megkérdezettek témához való viszonyulásáról szól. Ezen sorok között röviden érintem a szexualitás, a hajléktalanság témakörét, illetve ismertetem a saját, kisebb vizsgálati eredményeimet is. Célom nem egy mindent átfogó, összefüggéseket kereső tanulmány megírása volt, sokkal inkább egy helyzetkép, pillanatkép a jelenről, és bízom abban, hogy soraim gondolatébresztők is.

• Traumatizált szülők a segítő kapcsolatban - Az őstörés jelentősége a gyermekvédelemben

  Lajos Hüse

  Views:

  380

  A tanulmány azokról a gyermekkorukban súlyosan traumatizálódott felnőttekről szól, akik kliensként egy szociális szolgáltatás – ezen belül is leginkább szülőként a gyermekvédelem – látóterébe kerülnek életvezetési problémáik, elmérgesedett konfliktusaik, gyermekeik veszélyeztetése miatt. Körbejárva a traumatizált szülők jellegzetességeit, illetve ezen ügytípusok lefolyását, a tanulmány szerzője megállapítja, hogy a szociális munkások kompetenciája nem terjed ki a korai trauma okozta pszichózis kezelésére, illetve amire kompetenciájuk és küldetésük kiterjed (pl. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése), azt a traumatizált szülő heves védekezési reakciói miatt nem képesek kezelni. A szociális munkások kompetenciáján túl a szociális szakma intézményei, valamint jogszabályi keretei sem alkalmasak a traumatizált szülők eseteibe való megfelelő és hatékony beavatkozásra. Annak felismerése, hogy bár a megoldandó feladat ott áll a szociális munkás előtt, annak megoldását mégsem érheti el, frusztrációt okoz, valamint az arra érzékenyeknél felerősíti a kiégés folyamatát. A traumatizált szülő felismerését támogató jellegzetességek összegyűjtésén és elemzésén túl a szerző kísérletet tesz az ebben a helyzetben a szociális munkások által alkalmazható eszközök számbavételére.